Tekla
8 °C
13 °C

Az MNB Brüsszelt bírálja

2006.01.18. 16:20
A jegybank szerint szerencsésebb lett volna, ha Brüsszel a legutolsó magyar konvergencia jelentés kapcsán "konkrét fegyelmező eszközöket alkalamaz", és nem ad teret a kormánynak a további halogatásra. Adamecz Péter alelnök a Reutersnek arról is nyilatkozott, hogy nem kizárt akár további kamatmérséklés lehetősége sem, ezt külföldi elemzők eltérően ítélik meg.
Elhibázottnak minősítette az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban hozott döntését a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Adamecz Péter a Reuters-nek adott nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a bizottság a jelentésével csak növeli a pénzügyi válság kockázatát. Adamecz azzal összefüggésben fejtette ki véleményét, hogy a brüsszeli bizottság a múlt héten a konvergencia-program megváltoztatására, hiteles terv szeptemberig történő kidolgozására kérte fel Magyarországot, hogy az ország teljesíthesse a maastrichti kritériumokat, szorítsa le a bruttó hazai termék 3 százaléka alá az államháztartás hiányát.

Nagyobb szigort vártak

Adamecz szerint "a tagországok részéről kifejtett nyomás túlságosan gyenge", ezt tükrözi a bizottság legutóbbi állásfoglalása is - mondta, hozzátéve, hogy " Mi - a központi bank- szerettük volna, ha a nyomásgyakorlás több konkrét fegyelmező eszközt tartalmazott volna". Adamecz ezt azzal támasztotta alá, hogy kifejtette: a bizottság döntése módot ad a kormánynak arra, hogy halogassa a szükséges változtatásokat, következésképp növeli a korrekciók piaci kockázatait".

A Reuters emlékeztet arra, hogy a magyar kormány a 2005 évi GDP legfeljebb 6,1 százalékát kitevő államháztartási hiányát, jövőre 4,7 százalékra, 2007-ben 3,3 százalékra, 2008-ra pedig 1,9 százalékra tervezi leszorítani, ám az EU kérdésesnek tartja a 2006 évi cél teljesítését. Hiteles programnak Adamecz szerint nem feltétlenül kell a kormány eurócsatlakozási céldátumára (2010) alapozódnia, a dátum a központi bank számára nem feltétlenül szolgál támpontként.

Adamecz nem nyilvánított véleményt a pártok választás előtti, adómérséklésről, jóléti kiadások növeléséről szóló ígéreteiről, megjegyezte azonban, hogy bárki kerüljön hatalomra, gyorsan cselekednie kell a szavahihetőség visszaszerezése érdekében, és 2007-ben költségvetési kiadáscsökkentésekről kell döntenie.

Még lefelé is mehet a kamat

Az MNB kamatdöntéseit a magas hozamot ígérő eszközök iránti élénk kereslet befolyásolja, de Adamecz szerint kérdéses, hogy meddig tart ez a kedvező piaci helyzet, történik-e fordulat. Az MNB az elmúlt három hónapban 6 százalékon hagyta az irányadó kamatot, amit erre a szintre a 2004 évi 12,5 százalékos csúcsról szorított le. Adamecz szerint a monetáris tanács egyes tagjai a legutóbbi, december 19-i ülésen azt véleményüket képviselték, hogy további kamatmérséklések sem zárhatók ki, tekintettel a mérséklődő inflációra. Mint megjegyezte, a központi bank a kamatdöntésénél a választással kapcsolatos politikai kockázatokat nem mérlegeli, vagyis a politikai környezettől függetlenül csökkenti vagy emeli a kamatszintet, ha azt szükségesnek tartja.

Az elemzők eltérően ítélik meg a kamatcsökkentés lehetőségét

Meglehetősen eltérő előrejelzéseket adtak vezető londoni befektetési házak szerdán a lassuló magyarországi inflációs környezetben várható pénzügypolitikai reakciókról; az elemzésekben kamatcsökkentési és kamatemelési várakozások egyaránt megjelennek. A JP Morgan pénzügyi és értékforgalmazó csoport londoni befektetési részlege által összeállított napi európai feltörekvő piaci helyzetértékelés szerdai kiadása szerint a ház azzal számol, hogy a decemberi 3,3 százalékos éves infláció után a teljes kosárra számított fogyasztóiár-drágulás üteme már a következő hónapokban meredeken lassulni fog. A cég elemzői szerint a 12 havi infláció januárban 2 százalék körüli lesz, és márciusig 1,5, júniusig 1 százalékra süllyed, mielőtt a második félévben ismét visszagyorsulna. A bank szerint mindazonáltal ez még nem indokolna magyarországi jegybanki kamatcsökkentést, és az elemzés fenntartja a ház azon alapeseti forgatókönyvét, hogy az MNB alapkamata legalábbis a tavaszi választások előtti időszakban a jelenlegi 6 százalékon marad. A cég szerdai londoni elemzése szerint ugyanakkor a meglepően alacsony maginfláció és a forint ereje megnövelte egy negyed százalékpontos kamatcsökkentés esélyét még az első negyedév vége előtt; erre a ház jelenleg 30 százalékos esélyt ad.

A Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlege (DrKW) - amely szintén napi rendszerességgel ad ki helyzetértékelést az európai feltörekvő gazdaságokról - szerdai jelentésében ugyanakkor kamatemelést valószínűsített, és azt írta: nem hivatalos adatok szerint a nagy kiskereskedelmi láncok több mint 80 százaléka érvényesítette eddig az áfa-csökkentést áraiban, a kisebb kereskedelmi egységekről kialakuló kép azonban "vegyesebb". A ház mindenesetre azzal számol, hogy a forgalmiadó-csökkentés teljes hatása csak az első félév közepén lesz érzékelhető, a Dresdner ezért januárra még 2,5 százalékos 12 havi inflációt vár. A DrKW elemzői szerint az alacsony inflációs környezet és a kedvező rövid távú kilátás miatt nem nehezedik erős nyomás az MNB-re az azonnali kamatemelés végett. Mindazonáltal az újabb idei kiábrándító költségvetési adatok kockázata, az euróövezeti jegybank folytatódó kamatszigorítása, valamint a magyarországi infláció valószínű második félévi visszagyorsulása arra utal, hogy a magyar jegybank következő lépése kamatemelés lesz, legnagyobb eséllyel még az első félévben, áll a londoni Dresdner-iroda szerdai elemzésében. A decemberi inflációs adat előző napi ismertetése után az MTI által kérdezett londoni feltörekvő piaci elemzők is eltérő kamatvárakozásokat fogalmaztak meg. Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája azt mondta: az év végi inflációt mindenképpen 2 százalék alatt, a 1,5-2,0 százalékos sávban várja, és ebben az inflációs környezetben szerinte van mozgástér egy további, negyed százalékpontos idei kamatcsökkentésre.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse (CS) bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke sem zárta ki az idei monetáris enyhítés lehetőségét. Hozzátette azonban: az "igen laza" magyar költségvetési politika és az euróövezeti kamatemelési ciklus közepette "ez nem lenne megfontolt lépés" a jegybank részéről. Michal Dybula, a BNP Paribas kelet-európai stratégája szerint ugyanakkor nem is várható, hogy az MNB "nagyon sietne" a kamatcsökkentéssel, az infláció lassulása ellenére sem, különösen annak ismeretében, hogy a lassulást nem reálgazdasági folyamatok, hanem adóintézkedések vezérlik.