Mitől drága a lakáshitel?

Ilyen sarkalatos pont lehet a vagyonbiztosítás kérdése, amelynek terén hatalmas különbségek tapasztalhatók a bankok elvárásai között, nagyban befolyásolva végül a kötelezően fizetendő összeget.

Önmagában természetesnek nevezhető, hogy a bankok ragaszkodnak a fedezetként felajánlott ingatlan biztosításához, hiszen ez, illetve az erre bejegyzett jelzálogjog a biztosítékuk nem fizetés esetére. Korántsem mindegy azonban, hogy mennyit kell havonta, negyedévente, esetleg évente kötelezően fizetni, ráadásul ennél a döntésnél az összeg minimalizálása mellett más szempontokat is érdemes szem előtt tartani.

Mekkora legyen a biztosítási összeg?

Elsőre azt gondolhatnánk, a bank megelégszik azzal, ha a hitelösszeg erejéig biztosítja az adós lakást, ez azonban a valóságban nem minden hitelintézetnél van így. A legtöbb bank a hitelszerződésben rögzíti, hogy a vagyonbiztosítás összegének fedeznie kell a hitelbiztosítéki értéket. (Mivel a hitelbiztosítéki érték az az ár, amely mellett a bank a hitel bedőlése esetén 90 napon belül várhatóan el tudja adni az ingatlant, ez a megkötés egy alacsonyabb finanszírozási arány esetén az előzőnél jóval magasabb biztosítási összeghez és díjhoz vezet.)

Átmeneti megoldásként akad olyan jelentős lakossági bank a piacon, amely a hitel összegén felül annak egyéves járulékos költségeit szabja meg a biztosítási összeg minimumaként, van azonban olyan szereplő is, aki a biztosító által meghatározott újjáépítési költséget kéri.

Egyetlen komponens fix mindenütt: a biztosítás kedvezményezettjeként a hitelnyújtó bankot kell megjelölni.

Mikor lehet érdekes ez a tétel?

Ha jobban belegondolunk, a fenti különbségtételnek akkor nincs jelentősége, ha a hitelfelvevő a végletekig feszíti a húrt és a maximálisan felvehető hitelösszeget igényli, ekkor ugyanis a hitelbiztosítéki érték és a hitelösszeg meglehetősen közel esik egymáshoz.

Ha azonban a vevő rendelkezik jelentősebb önerővel, és csak a fennmaradó vételárat finanszíroztatja a bank által, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy csak a hitelösszegig, vagy akár annak többszöröséig kell a biztosítást megkötni, a fizetendő díjak eltérése ugyanis túlkompenzálhatja a kiindulásként tekintett törlesztőrészlet különbségét, így végső soron megérheti egy másik banknál kopogtatni.

Amennyiben egy 15 milliós ingatlan megvásárlásához 5 millió forint hitelt szeretnénk felvenni, 20 éves futamidő alatt összesen mintegy 400 ezer forintot spórolhatunk, ha csak a hitelösszegre és annak egyéves járulékos költségeire kell biztosítást kötnünk és nem a hitelbiztosítéki érték egészére. (Az összehasonlítás természetesen egy biztosító két ajánlatát alapul véve és az ingóságokkal együtt minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve készült.)

Mikor lehet érdekes ez a tétel?

A biztosítási díj minimalizálása természetesen nem feltétlenül a leghelyesebb stratégia, hiszen alulbiztosítottság esetén egy káresemény erősen értékromboló lehet a tulajdonos számára, ám akad olyan konstrukció a piacon, amelynél még a biztosító képviselője is értetlenül áll a lakáshitel-szerződésben szereplő összeg előtt, hiszen ő megalapozott kalkuláció után is jóval alacsonyabb biztosítási értéket és ezzel együtt díjat javasolt.

Fontos tehát, hogy a lakáshitel-felvételt mindenre kiterjedően, komplexen elemezzük, különben a rejtett feltételek maguk alá temethetnek. A legjobb szakértők segítségét kérni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!