Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
2008 márciusában jár le a Microsoft-termékek bérleti szerződése, amelyet legutóbb 2004-ben hosszabbított meg a magyar állam három évre. A szoftverpiacon megindult a helyezkedés, hogy megtörjék az MS egyeduralkodói pozícióját, amelyet már az évtized elején kibrusztolt magának.
Az Index információi szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg változatlan formában - nagyjából úgy, ahogy 2001-ből örökölték - az MS oktatási intézmények szoftverlicencjogokra vonatkozó szerződéseit. A felső- és középfokú intézményekre vonatkozó Campus és az általános iskolákra szabott School Agreement alapján az informatikai tárca, majd jogutódja, a GKM 20,5 millió eurót, azaz 5,1 milliárd forintot fizetett három magyar disztribútoron keresztül az európai ügyleteket intéző Microsoft Ireland számlájára. A minisztériumban azt vették tervbe, hogy jövőre versenytárs is megjelenhet az oktatási intézményekben saját szoftvereivel.
A Microsoft teljes kiszorításnak is vannak szószólói. Úgy tudjuk, a Gyurcsány Ferenc asztalára került egyik javaslat azzal próbálta meggyőzni a miniszterelnököt, hogy a nyílt forráskódú szoftverek beengedésével radikálisan lehetne faragni a szoftverjogdíjakra fordított milliárdos költségvetési tételből. A hirtelen váltást a lobbikörökön kívül az akadályozza, hogy az Orbán-kormány idején kidolgozott megállapodásokkal az állam, így a tényleges felhasználók, a diákok és a tanárok sem váltak tulajdonososává a Microsoft termékeinek. Ha lejár a licencszerződés, az összes gimnáziumban vagy egyetemen a 2001-es megállapodás előtti helyzet reprodukálódik, vagyis a diákok és a tanárok nagy része illegális szoftverfelhasználóvá válik.
Eltanácsolják az iskolákat
Egy angliai állami ügynökség, a BECTA eljárást kezdeményezett az angliai versenyhivatalnál a Microsoft ellen. A magyarországi GVH eljárással együtt ez idén a második ilyen jellegű eset az Európai Unióban. Az Office of Fair Trade honlapján október 19-én megjelent közlemény szerint az Egyesült Királyság informatikai ügynöksége, a BECTA állítása szerint az oktatási piacon felhasznált szoftverekkel kapcsolatban a Microsoft magatartása kifejezetten versenyellenes. Az ügynökség azt tanácsolja az iskoláknak, hogy ne írjanak alá licencszerződéseket a Microsofttal, vagy ha már van érvényes szerződésük, "fontolják meg a szerződésmódosítás és a kivásárlás lehetőségét". A Microsoft reagálva a bejelentésre azt hangoztatta, hogy a cég "szeretné, hogy annyi ember profitáljon technológiájából a lehető legjobb áron, amennyi csak lehetséges". Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal indított júliusban vizsgálatot a Microsoft ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt. A bejelentést egy konkurens cég, az Open SKM Agency Kft tette.
A GKM vélhetően tárgyalási belépőként a napokban közzétette a Microsofttal és hazai eladóival kötött hat szerződést. A megállapodások nyilvánosságra hozatalát a Társaság a Szabadságjogokért már több mint egy éve kérte a minisztériumtól, de eddig a liberális vezetésű tárca ugyanúgy ellenállt, mint elődei, jóllehet a Microsofttal létrejött fizetési konstrukcióról szakmai körökben is vadabbnál vadabb legendák születtek. Ezeket erősítette, hogy a 2002-es kormányváltás előtt a szocialisták olyan gyanúsnak találták az üzletet, hogy parlamenti interpelláció is született az ügyben. 2004-ben azonban a Medgyessy-kormány meghosszabbította a kontraktust, majd három évre újabb megállapodást írtak alá.
Az Üvegzseb rovatban nyilvánossá tett dokumentumok alapján az derült ki, hogy az euróban kötött jogdíjmegállapodások alapján a már megszűnt informatikai tárca és a GKM a Rufusz Computer Kft.-nek, a Számalknak és a Minor Rendszerház Rt.-nek fizetett összesen 10, illetve 5,3-5,3 millió eurót a "desktop"-nak titulált termékcsomagokért. A Rufusztól ezért az összegért 252 ezer darabot rendeltek, két másik vállalkozástól pedig fejenként 65 ezret. Tehát összesen 382 ezret, forintban mintegy 5,1 milliárdért.
A 2001-ben kimunkált szerződés, amelyhez az akkoriban jelentős mértékben elterjedt illegális szoftverek adták a hátteret, a legkevésbé sem az oktatásban használt gépek számát vette alapul a lekötött licencek számának kialkudásakor. A most lejáró szerződés is közel kétszer annyit szoftver használatára jogosítja fel a magyar közoktatást, mint ahány gép ott található. Az alapelgondolás, amely lényegében megmentette az országot a Microsoft haragjától, az volt, hogy a leendő használókat becsülték meg, tanárokat, diákokat, és azt is lehetővé tették, hogy az iskolán kívül is igénybe vehessék a programokat. Az Index információi szerint azonban a valós használók száma, vagyis a darabra mérhető szoftverlehívások mennyisége nem befolyásolta a középtávra kötött üzletet.
A Microsoft az oktatási intézményeken kívül jelen van az államigazgatási intézmények és az önkormányzatok pc-in is. Bár felmerült olyan elképzelés is, hogy vonják össze egyetlen közbeszerzéssé az állam szoftverbizniszeit, arról továbbra sincs pontos adat, hogy a statisztikai hivatal szerint 2005-ben mintegy 230 ezer gépet üzemeltető szektor jogdíjaira mekkora összeg áramlik Írországba.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
