Magyarország a térség óriásberuházója

Közel tízszeresére, 909 millió euróra nőtt tavaly a kibővült EU-n kívülre áramló magyar működő tőke értéke az egy évvel korábbi szinthez képest - derül ki az Eurostat tegnap közzétett adataiból. Emellett szinte eltörpül a hatmilliós szlovák vagy a 14 milliós cseh adat, de jócskán elmarad tőle még a 427 millió eurós ír tőkekivitel is.

Belül is nőtt

Jelentős mértékben, 197-ről 489 millió euróra nőtt az EU25-ön belüli magyar tőkeexport értéke is. Bár a megugrás nagyrészt a három legnagyobb magyar vállalat, a Mol, az OTP és a Matáv délkelet-európai egyszeri bevásárlásainak köszönhető, szakértők szerint az elkövetkező évek a tőkekivitel fokozatos bővülését hozzák.

A működőtőkeexport-statisztika alakulása elsősorban a három nagy cég terjeszkedési stratégiájától és a környező országok privatizációjában való részvételi lehetőségétől függ - véli Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. kutatási igazgatója. Palócz szerint viszont hármuk közül legalább kettő, a Mol és az OTP esetében valószínűsíthető a jól jövedelmező délkelet-európai terjeszkedés folytatásának megkísérlése. A működőtőke-exportnak várhatóan további lökést adnak a kisebb vállalatok élénkülő külföldi beruházásai, amelyek számára a térség olcsó munkaereje és természeti adottságai is vonzóak.

Óvatosabb prognózist fogalmazott meg Losoncz Miklós, a GKI kutatásvezetője, aki szerint nehezen jelezhetők előre a tőkeexport hirtelen változásai. A trendet illetően ő is úgy véli azonban, hogy a kis- és közepes vállalkozások lassú, de kiszámíthatóbb terjeszkedése révén az elkövetkező években is folytatódik a tőkekivitel növekedése. Ez szerinte már csak azért is üdvözlendő, mert a külföldről hazahozott profit javítja a fizetési mérleget, amire pedig az ellenkező irányú átutalások jelentős súlya miatt nagy szükség van.

Losoncz szerint mindazonáltal a felfelé ívelés látványos szakasza mind a tőkeexport, mind a tőkeimport esetében lezárult, ha kisebb-nagyobb akvizíciók elképzelhetők is. Példaként a Mol gázüzletágának esetleges eladását említette, amely nemcsak tőkebeáramlást jelentene, hanem a bevételből finanszírozott külföldi terjeszkedés révén utóbb exportot is.

Belülről is több

Bár az EU25-ön kívülről érkező tőkebeáramlást jócskán meghaladta a korábbi - feltehetőleg többnyire orosz érdekeltségű - befektetések kivonása, a 25-ök országaiból 2002-höz képest több mint félmilliárd euróval nagyobb értékű befektetés érkezett. Losoncz szerint az elkövetkező években is lehet számítani az uniós kis- és középvállalatok érdeklődésére, ami a tőkeimport fokozatos növekedésében mutatkozik majd meg. Látványos felfutás azonban nem várható, hiszen többnyire a szolgáltatócégek jelentős tőkebefektetést nem igénylő terjeszkedéséről van szó.

Az unió egészét tekintve a térségen kívülre irányuló működőtőke-export értéke több mint nyolcvan százalékkal, 118 milliárd euróra nőtt. A felfutás elsősorban az USA-ban befektetett 49 milliárd eurónak köszönhető, amely a 2002-es, hárommilliárd eurós tőkekivonást követte. Magyarországon az USA viszonylatában ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg: a 2002-ben regisztrált 14 millió dolláros tőkekivitel tavaly hárommillióra esett.

Szintén az USA-val kapcsolatos számok magyarázzák az EU25-be érkező működő tőke értékének 15 százalékos visszaesését, hiszen az amerikai beruházások értéke a kétharmadával, 18 milliárd euróra mérséklődött. Magyarországra 2003-ban több mint ötven százalékkal kevesebb működő tőke érkezett, mint egy évvel korábban. Az EU-tagok unión kívülre irányuló tőkeexportjából a legnagyobb mértékben Nagy-Britannia részesült. Ezt Luxemburg, Franciaország és Hollandia követte. A befogadók éllovasa Luxemburg.

Nincs szabály

A tőkeexport makrogazdasági szempontból a hazai tőketulajdonosok egyszeri kihelyezését, és - jó befektetés esetén - hosszabb időn keresztül tőkejövedelmek realizálását jelenti. A magyar tőkekihelyezések túlnyomó része a legnagyobb vállalatok eseti tulajdonszerzéseit jelentik, éppen ezért trendszerűséget nehéz felfedezni az évről évre hektikusan változó adatokban, bár összességében inkább emelkedésről beszélhetünk. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a cégek gyakran külföldi tulajdonúak, és az akvizíció forrását tulajdonosi hitel formájában a külföldiek biztosítják.

Ilyen esetekben magyar szempontból a tőkeexport és a tőkeimport összességében nagyjából kiegyenlíti egymást. (Erre példa a Matáv-Maktel ügylet.) A tőkeexport szoros összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel, így bővülő gazdaság esetén törvényszerű az aktivitás növekedése is. Ugyanakkor arra nincs szabály, hogy adott fejlettségi szinthez mekkora tőkekivitel tartozik, így abszolút módon nem lehet meghatározni azt sem, hogy Magyarország előbbre vagy hátrébb tart a "normálisnál".

Ezt többek között a földrajzilag közel eső (így potenciális befektetési terepként vonzóbb) országok fejlettsége, tőkevonzó képessége is befolyásolja. A tőkekivitel önmagában nem jó vagy rossz folyamat, inkább csak a fejlődés visszaigazolására szolgáló jelzőszámnak tekinthető - korlátozottan.