Árpád
-2 °C
9 °C

Hét éves csúcson a munkanélküliség

2006.03.28. 15:00
Rosszul időzített munkaügyi politika és a foglalkoztatási szint bebetonozódása vezetett ahhoz, hogy a választások előtt hatalmas méreteket öltött a munkanélküliség. Nyolc százalék felé tartunk.
A KSH adatai szerint 2005. december és 2006. február között 7,8 százalékos volt a munkanélküliség - a hivatal szerint jelenleg a 327 ezer munkanélküli van Magyarországon.
KSH számok
A 2005. december és 2006. február közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 883 ezer, a munkanélkülieké 327 ezer fő volt - előbbi körülbelül ugyanakkora, mint egy évval korábban, utóbbi 40 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta 7,8 százalék. Az időszakban a 15-74 éves népesség 54,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 3 millió 883 ezres foglalkoztatotti létszám hasonló volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 19,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. A munkanélküliek 45,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 1,1 százalékponttal több, mint tavaly. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,1 hónapnak felelt meg.

Tiszta sor, hogy nő

A munkanélküliek számának növekedése elég jól magyarázható; a kormány munkaügyi politikája ugyanis - a hosszú távú célok elérése érdekében - egyenesen ebbe az irányba tolta a magyar munkaerőpiacot. Már az alapvető cél, a foglalkoztatás növelése meghatározásakor (tavaly ősszel készültek el a Lisszaboni Akcióprogram magyar vállalásai) is az aktívak számának növelése állt a középpontban - Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szájából többször is elhangzott, hogy még annak árán is, ha a munkanélküliség átmenetileg megnő.

Ennek megfelelően sok kormányzati program nyomta abba az irányba az inaktívként számon tartott látens munkanélkülieket, hogy regisztrálják magukat a munkaügyi kirendeltségeken, ugyanis a cégeknek járó járulékkedvezmény az ilyen emberek foglalkoztatása után jár.

Végül, a munkanélküli ellátórendszer átalakítása - a régen regisztrált munkanélkülieknek is kell állást keresniük - az lett a hatása, hogy a KSH kérdőíve szerint egyszerűen több emberre illik a munkanélküli definíciója. Korábban a regisztráltak fele volt egyben ksh-s munkanélküli is, most ez 8-10 százalékponttal emelkedett: a regisztráltak közül többen vallják magukat munkanélkülinek - mondta lapunknak Lakatos Judit, KSH főosztályvezetője. Pontos adatokat azonban nem lehet tudni erről a virtuális emelkedésről.

A foglalkoztatás stagnál

Munkanélküliség az EU-ban januárban
Hollandia 4,6; Nagy-Britannia 5,0; Ausztria 5,2; Ciprus 5,3; Luxemburg 5,5; Észtország 6,2; Szlovénia 6,3; Litvánia 6,9; Magyarország 7,5; Olaszország 7,5; Portugália 7,7; Csehország 7,8; Málta 7,8; Litvánia 8,2; Finnország 8,2; Spanyolország 8,4; Belgium 8,5; Németország 9,1; Franciaország 9,2; Görögország 10,1; Szlovákia 15,8; Lengyelország 17,2; EU-15 8,3; EU-25 8,5

A munkanélkülieket ellátó rendszer átalakításának célja egyébként az, hogy azok, akik elvesztették állásukat, minél hamarabb visszataláljanak a munka világába. Ezért magasabb például az álláskeresési támogatás az első három hónapban és ezért javítottak a képzések hatékonyságán. Az eredmények azonban még nem látszanak: a foglalkoztatás nem lódult meg.

Sőt, már két éve stagnál - mondta Lakatos. Véleménye szerint a most közölt viszonylag alacsony foglalkoztatás (ami egyébként megegyezik az előző év azonos időszakának adatával) szezonális okokkal is magyarázható: kemény telünk volt. Decemberben még rendben mentek a dolgok, de hideg január és február miatt sok munkahely - így például az építési munkák - szünetelt.