Hedvig
9 °C
24 °C

71 millió napot voltunk külföldön tavaly

2008.05.09. 11:25
Az Ecostat turizmusbarométer felmérése szerint 2008-ban a háztartások több mint négytizede tervez nyaralást, az utazók 73 százaléka Magyarországon. Az elmúlt két év után újra jelentősen emelkedett az elkölteni tervezett összeg, fejenként átlagosan 162 ezer forintra.

Az Ecotstat 2008. első fél évi turizmusbarométerének értéke 44,3 százalék, mintegy 3,6 százalékponttal magasabb az előző fél évi értéknél. A növekedés oka, hogy a felmérés azt a következő hat hónapot szondázza, amikor a turizmus lehetséges fejlődésével kapcsolatos várakozások magasabbak, a gazdasági megszorítások hatásai már kevéssé érezhetőek és a következő fél év a nyaralások szezonját is magába foglalja.

2008-ban - az előrejelzések szerint - a nemzetközi konjunktúra, főként a kelet-közép-európai térségünkben, kedvező a turizmus fejlődésének, de a fejlett országokból érkező vendégforgalom várhatóan stagnál, esetenként kissé csökken. A térségben a piaci verseny erősödésével indokolt számolni, főként a nagyvonalúbban költekező nyugat-európai, tengerentúli vendégek vonatkozásában.

A turizmus nemzetgazdasági teljesítménye 2008-ban várhatóan szolid mértékben növekszik, az ágazat külgazdasági egyensúlyt javító szerepe stabilizálódhat. A fejlődést segítheti a GDP nagyobb növekedése, az uniós támogatásokkal elkezdhetőek a nagyobb beruházási-fejlesztési programok, valamint a beutazó vendégforgalmat jobban ösztönző forint árfolyam kialakulása, stabilitása – áll az Ecostat elemzésében.

Tisztább Budapest kellene

2008-ban a magyar turizmus számára a legnagyobb kihívást a korábban megingott ország-image helyreállítása, az új turisztikai keresleti trendekhez, vendégfogadási feltételekhez való gyors-rugalmas alkalmazkodás, illetve a lehetséges fejlesztési források célszerű, hatékony, gyors felhasználása jelenti. Fontos feladat annak biztosítása, hogy Budapest továbbra is a magyar turizmus exkluzív vonzereje maradjon. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a város általános rendezettségének, tisztaságának, a közbiztonságnak és a szolgáltatási színvonalnak a javítása, a vonzerő gazdagítása, továbbá az olcsó légijáratok biztosítása és a ferihegyi légikikötő szerepének erősítése, versenyképességének javítása. Vidéken a gyógy-wellness "szigetek", illetve az aktív turizmus válhatnak a megélénkült vendégforgalom további bővülésének forrásává. El kell érni, hogy a Balaton a belföldi turizmus mellett a nemzetközi piacokon is erősítse pozícióját.

Az Ecostat turizmusbarométer felmérése szerint 2008-ban a háztartások több mint négytizede tervez nyaralást, az utazók 73 százaléka Magyarországon. A belföldi utak várható hossza 7 nap (stagnál). A nyaralásra tervezett költés várhatóan emelkedik, jelentős számú üdülési csekk beváltása mellett. 2008. első félévi felmérésünk szerint a lakosság átlagosan valamivel több, mint 162 ezer forintot szánnak üdülésre fordítani személyenként, mely megközelíti a 2006. első félévben mért összeget. Az utazásszervező és -közvetítő vállalkozások fokozott mértékben számítanak a belföldi lakosság körében az egészségmegőrző, városnéző és vízparti nyaralási célú utazások növekedésére.

2007-ben a turizmus nemzetgazdasági teljesítménye valamelyest, két százalékkal mérséklődött. Az utazási feltételekben bekövetkezett kedvezőtlen változások (pl. az energiaárak emelkedése, a nemzetközi gazdaság növekedésének mérséklődése, a magyar fizetőeszköz árfolyamának átmeneti "erősödése" és a kirobbant nemzetközi pénzügyi megrázkódtatások) a vendégforgalom bővülését kisebb mértékben gátolták. Magyarországon a több napra látogatók számának csökkenését az egynapos vendégforgalom növekedése ellensúlyozta.

2007-ben a Magyarországra látogatók összesen 931 milliárd forintot költöttek, 4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korában. A korábbinál "erősebb" forint ugyanakkor ösztönözte a kiutazást és a külföldi költést. A magyar állampolgárok 71 millió napot, a korábbinál 16 százalékkal többet töltöttek külföldön, költésük pedig 577 milliárd forintra, 20 százalékkal emelkedett.

162 ezer forint fejenként

A háztartások 5 százaléka jelezte, hogy a következő három hónapban legalább 5 napra elutazik valahova (az előző fél évben 4%). Az üdülésre fordítani kívánt összeg személyenként jelentős szóródást mutat, harmincezer és egymillió-hatszázezer forint között költenek. A turizmusbarométer indításakor a családok üdülésre majdnem 200 ezer forintot terveztek költeni, 2006. első felében több mint százhetvenezer forintot, az év második felében már csak százharmincötezer forintot. 2007 első felében 120 ezer forintot szántak e célra, 2007 év végi felmérésünk szerint már 136 ezer forintot. A 2008. első fél évi felmérés szerint az üdülésre szánt összeg emelkedett, a magyarok 162 ezer forintot terveznek átlagosan és személyenként költeni, ha nyaralni mennek.

A legalább ötnapos utat tervező háztartások túlnyomórészt (76%) szórakozni, pihenni akarnak a következő három hónapban útjuk során (fél éve 69%). A városnézés a második leggyakrabban említett utazási cél (26%), míg az egészségmegőrző gyógyüdülés és wellness, valamint a vízparti üdülés a közeljövőben utazni akarók 20, illetve 19 százalék számára motiváló tényező.