Kell-e állami pénz az OTP-nek?

2008.11.06. 12:00
Miután Veres János és Simor András közös sajtótájékoztatón bejelentette az összesen 600 milliárd forintos banki mentőcsomagot, a legfontosabb kérdés, hogy az OTP kap-e állami tőkét. A Portfolio.hu elemzése szerint elképzelhető, hogy az ukrajnai problémák miatt szüksége lesz erre az OTP-nek.

Nyilván semmi konkrétumot nem lehet tudni, csak azt, hogy ezt igényelni lehet és kell, ami azt jelenti, hogy most nem lehet megnevezni a csomagból részesedő bankokat. A mentőakció méretéből kifolyólag azonban egyáltalán nem lehet kizárni, hogy az OTP is kér majd állami tőkét és/vagy garanciát.

Nyugat-Európában már számos nagy és erős bank fordult az állami tőkéhez, így a K&H-tulajdonos belga KBC vagy a magyar piacon szintén jelenlévő osztrák Erste. Egy ilyen lépés tehát az OTP esetében is elképzelhető, és nem lenne megbélyegző megoldás. Nyilván mind az állami tőke, mind a garancia nagyobb stabilitást adna, ugyanakkor az ördög a részletekben rejlik, és erről még nem lehet tudni semmit, nem ismertek a csomag legfontosabb paraméterei.

A csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Ukrajnában a bankokat az anyacégnek kell menteni. Ukrajna nagyon nagy gondban van, ráadásul az OTP az azóta erősödő dollárban nagyon hitelezett: félévkor 550 milliárd forint volt a történelmi mélyponton lévő dollárárfolyam mellett az bank ukrán devizahitel állomány. Nem tartanánk kizártnak, hogyha az OTP-nek pont ezért kellene az állami csomaghoz fordulnia, ráadásul most még ismeretlen feltételek mellett.

A Portfolio.hu elemzése az FHB-nál kevesebb esélyét látja a tőkebevonásnak. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy tőzsdén kívüli bank is kapjon a csomagból, hiszen több anyabank most éppen saját magával van elfoglalva.

Az állami csomag kapcsán a nemzetközi példák alapján a következőket képzelhetők el. A juttatás fix kamatozású lesz; ennek ára Hollandiában 8,5, Ausztriában 8, Nagy-Britanniában 12 százalék. Magyarországon a tőke ára könnyen 10 százalék fölé mehet, ami egy 150 milliárd forintos tőkejuttatás esetén 15-20 milliárdos éves terhet jelentene az OTP-nek.

A visszavásárlás feltételei eltérőek az egyes országokban. Mind a Benelux-államokban (ING, KBC), mind Ausztriában visszafizethető a speciális tőkejuttatás (ott nem részvénynek hívják), azonban az ING és a KBC 150 százalékos árfolyamon teheti ezt (az Erste 100 százalékon történhet). Ha az OTP egy 150 milliárdos tőkejuttatást csak 225-ért vehetne vissza, az komoly csapás lenne.

Az ING-nél lehetőség volt arra, hogy a bank konvertálja a tőkejuttatást részvényekre (az államnak vissza kell kapnia a 10 milliárd euróját). Magyarországon, mivel az orosz módszereket közelebbről tanulmányozhatjuk, nem kizárt egy fordított opció sem.

Azt nem tudni, mennyire korlátozzák a menedzsmentfizetéseket és az opciókat, illetve az osztalékok kifizetését. Németországban és Angliában rászálltak a menedzsmentjuttatásokra, az Ersténél és a KBC-nél "önkéntes" volt az korlátozás. Osztalékot, ha valóban állami pénz kerül beléjük szinte biztosan nem fizethetnek a bankok, akár önkéntes, akár nem önkéntes alapon.

A Portfolio.hu összegzése szerint a csomag összességében pozitív, hiszen van egy biztosítókötél, amelyhez fordulhatnak a bankok, s ez mindeni számára nagy megnyugvás. Ha a piaci körülmények javulnak, akkor könnyen elképzelhető, hogy az állami segítség csak egy keret marad, semmi több, amit senki nem fog lehívni.