600 milliárd forintos bankmentő csomag készül

2008.11.06. 10:39
Az IMF-től, az Európai Uniótól és a Világbanktól kapott gigantikus hitelcsomag egy részét a bankok kisegítésére költi a magyar állam – jelentette be csütörtökön Simor András MNB-elnök a Veres János pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. A 3 milliárd dollár felét tőkejavításra használhatják a bankok, a másik fele egy olyan garanciaalapba kerül, ami olcsóbbá teheti a devizához jutást.

Az IMF, az Európai Unió és a Világbank által adott összesen 25 milliárd dollárnyi hitel nyolcadrészének, 3 milliárd dollárnak megfelelő összeget, tehát nagyjából 600 milliárd forintot költi az állam a bankok megsegítésére. A két tételből álló bankmentő csomagból 300 milliárd forint a bankok tőkemegerősítésére használható fel 2009. január 31-ig, további 300 milliárdból egy úgynevezett garancialapot hoznak létre (ez utóbbiba kerülhet az a pénz is, amit a tőkemegerősítésre nem használnak fel). A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását.

Bevásárolja magát az állam a bankokba

Simor hangsúlyozta, hogy a garanciavállalási keretből azok a bankok részesülhetnek, amelyek igénybe vették a tőkeerősítő keret forrásait. Hivatalosan tehát nem kényszeríti az állam a tőkeerősítés elfogadását, de az alkalmazandó megoldás ráveheti a bankokat a tőkeemelés elfogadására. A tőkeerősítő keretből azok "a legnagyobb magyar bankok részesülhetnek", amelyek rendszerinten a legfontosabbak – jelezte Simor, aki szerint a csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek versenyhátrányt az európai pénzintézetekkel szemben.

Az állami tőkeerősítés módja: nem szavazó osztalékelsőbbségi részvényeket vásárol az állam. Amennyiben tőzsdei cégről van szó, akkor a piaci ár alapján számítják ki ennek keretét. Ha nem tőzsdén jegyzett bankról van szó, akkor a tőzsdén jegyzett versenytárs bankok árazásából indulnak ki, azaz az állami tulajdonszerzés pénzügyi feltételei mindenképpen piaci alapúak lesznek – hangsúlyozta Simor. Veres János hozzátette: csak átmeneti részesedést szerezne az állam a magyarországi bankokban.

"Az anyabankok felelősséggel tartoznak leányvállalataikért", így "mi is azt várjuk", hogy az európai banki mentőcsomagok kapcsán gondoljanak a magyarországi leányvállalatukra is a nyugat-európai anyabankok – jelezte Veres János. A pénzügyminiszter a Portfolio.hu egyértelműsítést váró kérdésére hangsúlyozta, hogy az általános európai gyakorlat miatt ez azt jelenti, hogy az a magyar bank, amelynek külföldi leánybanki érdekeltségei vannak, hasonlóan járjanak el, azaz a pénzügyi stabilizáció kapcsán ők segítsék meg leányaikat, ne a külföldi ország(ok) segítségére várjanak.

Garancia a bizalmi válság ellen

A garanciaalapból a magyar állam garanciavállalását a bankok a 2009 végéig történő új devizaalapú forrásbevonásaik során használhatják fel. A cél az, hogy ezen forrásbevonás költségszintje jelentősen csökkenjen – tudósít a jegybankelnök bejelentéséről a Portfolio.hu.

Ennek azért van jelentősége, mert a pénzügyi válság egyik sokszor ismételt oka és okozója, hogy a bankok egymás közötti hitelezése átmenetileg megszűnt, illetve nagyon megdrágult: mivel a hitelintézetek, akik korábban egymás számára elsőrendű adósnak bizonyultak, a sorra bejelentett csődök, veszteségleírások nyomán nem bíznak egymásban, nem, vagy csak a megemelt kockázati szinthez igazított, jóval magasabbra kamatra hajlandóak egymásnak hitelezni. Emellett megváltozott a fedezetként elfogadott eszközök köre is. Az állami garanciavállalás leegyszerűsítve egyfajta kezességet jelent, melynek birtokában a bank – a garancia biztosította alacsonyabb kockázatra hivatkozva – kisebb kamatot tud elérni a működéséhez szükséges hitelek felvételénél, azaz olcsóbban jut forráshoz.

A bankmentő csomag paramétereit a sajtótájékoztatóval egyidejűleg nyilvánosságra hozott Szándéklevél és technikai együttműködési megállapodás címet viselő dokumentum 15. pontja közli. Ebben többek között az áll: "a hazai bankok a piaci feszültségek jelenlegi időszakát úgy kezdték, hogy erős fizetőképességi pozíciókkal rendelkeztek, amelyet a pénzügyi zavarok súlyosbodása ellenére is a mai napig fenn tudtak tartani. Ettől függetlenül folyamatban van egy, a legjobb gyakorlat alapján összeállítandó támogatási csomag bevezetése, amely egyenlő versenyhelyzetet biztosít az EU-n belül."

Jövő héten szerződnek

A dokumentum a részletekről azt írja: "A Tőkenövelési alap nagyságát úgy állapítottuk meg, hogy általa a jogosult bankok tőkemegfelelési mutatója 14 százalékra emelkedjen. A Refinanszírozó garancia alap célja az, hogy stabil hátteret nyújtson az intézmény finanszírozóknak és egyúttal, hogy biztosítsa a jogosult bankok refinanszírozását."

A magyar kormány és az Európai Unió a 20 milliárd eurós finanszírozási csomag uniós részéről szóló megállapodást a jövő héten írhatja alá, erről Veres János pénzügyminiszter beszélt. Hozzátette: ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal, írja az MTI.

Október 29-én dőlt el, hogy Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és a Világbanktól. Ez az összeg a rendes IMF hitelkvótánk tízszerese. A Valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.