Olaszországban a biomassza alapú pellettel átlagosan 70 százalékkal olcsóbban lehet fűteni, mint a gázzal, ezért irányul a cég évi tízezer tonnás termelésének 90 százaléka az olasz piacra. A maradék 10 százalékot tervezik hazánkban, ezen belül is a somogyi gyáregység 100 kilométeres körzetében értékesíteni, ugyanis a szállítás miatt csak így lehet versenyképes az egyéb fűtési módokkal szemben.
A rövid távú tervekben mindössze egyetlen, Budapest környéki lerakat szerepel, újabb gyáregység építése csak távlati elképzelés, és ennek helyszíne még nem dőlt el. A magyarországi gázárakhoz képest a pelletfűtés 15 százalékkal olcsóbb, viszont az egymillió forint körüli kazánárak miatt a megtérülés hoszszabb, mint Nyugat-Európában. Ezért várhatóan itthon az elkövetkezendő néhány évig még alig lesz kereslet a pellet iránt.
A gyártásához szükséges alapanyagot a Belezna környéki faipari vállalkozóktól, fűrészüzemektől, energiaültetvényt telepítő és művelő gazdáktól szerzik be. A fahulladék tonnájáért tízezer forintot fizet a cég, az elkészült granulátum kilóját pedig 40 forint plusz áfáért forgalmazzák, az üzleti terv 400 millió forintos nettó árbevételt irányoz elő.
Az üzem az első időszakban kizárólag fűrészporból gyártja a küllemében nyúltáphoz hasonlító, 18 MJ/kg fűtőértékű pelletgranulátumot. Ez az érték öt százalékkal magasabb, mint a földgázé, de ugyanez vonatkozik a hatásfokra is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Moór András, a Pannon Pellet Kft. ügyvezető igazgatója.
A gyár termelése áprilisban, a próba március végén indul. Február közepén érkeznek az 1800 kg/óra kapacitású gyártósorok, március elején pedig a külső tárolósilók. Az első időszakban 11 főnek jut állandó munka. Az évi tízezer tonnás termelés éves szinten háromezer, átlagosan 120 négyzetméter alapterületű családi ház fűtésére elegendő.
