'Felejtősek a nyugati autók'
További Magyar cikkek
A GÉMOSZ is aggódik
A Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szervezete (GÉMOSZ) korábban példa nélkülinek nevezte a négypárti egyetértést. A szervezet álláspontja szerint a regisztrációs adó eddigi tételei a környezetvédelmet tartották szem előtt.
A GÉMOSZ meglátása szerint a az államkassza bevételei éppen az MGOE által szorgalmazott első módosítási javaslat miatt fognak csökkenni. A GÉMOSZ múlt szerdai sajtótájékoztatóján többször roncsautóknak nevezték az Euro 3-as normát nem teljesítő gépjárműveket, s fontosnak tartották megemlíteni, hogy ezek várható lerobbanása, illetve a roncsok eltüntetése is az államkasszát, s ezen keresztül az adófizetők pénztárcáját fogja terhelni.
|
A több száz hazai használtautó-kereskedőt tömörítő MGOE 2004. januárjában hívta fel a PM figyelmét arra, hogy teljesen téves adatokon alapulnak a jelenlegi regisztrációs adótáblát kialakító számítások. Szerintük az új gépjárműveket forgalmazó cégek a PM-nek a saját terheik csökkenése fejében a használt autók forgalmából várható sokmilliárdos bevételt ígértek, mondta az MGOE titkára.
Ez a bevétel viszont a külföldi használt autókat irreálisan megdrágító összegek miatt egyszerűen el fog maradni, hangsúlyozta Fojt Attila, az MGOE elnöke. A legújabb táblázatokban szereplő egyre magasabb összegek pedig ugyanígy nem vezetnek sehova, legfeljebb emelkedik a belföldi használt autók ára.
*Euro3: Besorolása a vonatkozó 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. melléklete II. pontja szerinti 5-ös kategória vagy jobb. Euro2: 5-ös kategóriánál rosszabb |
Nem példa az európai példa
A használt Euro3-as autókra az újakhoz képest 20 százalékkal kevesebb adót kivető első módosítás ugyanis mostanra teljesen a háttérbe szorult. Azóta már két olyan változat is született, amely még az eredeti helyzethez képest is feljebb srófolja az új és a használt autókra rótt terheket, hangsúlyozták az MGOE vezetői.
Csak diszkriminatív ne legyen
Jelenleg egyetlen EU-tagországban sem követelnek az új autókkal egyező összeget a nyilvánvalóan kevesebbet érő használt autók után. Azon országokban, ahol a névleges átírási összegnél magasabb adót vetnek ki, a szabályok garantálják, hogy az EU-n belülről hozott használt autókra a belföldi autókhoz képest ne vessenek ki diszkriminatív mértékű adót. Az MGOE célja pedig pontosan ugyanez, emlékeztetett Bakó Zoltán.
A költségvetési bizottság előtt szerdán megfordult irat szerzői szerint "nem létező" EU-s gyakorlatban valójában több megoldás is kialakult a diszkriminációt mellőző adó megállapítására, mondta Bakó Zoltán. A legtöbb országban (Írország, Ausztria, Finnország) a számlaértéket veszik alapul a számításhoz. Dániában viszont minden autó mellé szakértőt rendelnek ki, aki egyedi értékbecslést végez, és egységes kulcs alapján kell a terhet befizetni.
Szeptemberben új javaslat
Portugáliában az új autóra kiszabandó adóból kor szerint sávosan növekvő kedvezményt adnak. A tagállamok korábbi téves joggyakorlata miatt lefolytatott eljárások ítéletei minden esetben az alapszerződés 90. cikkelyére hivatkoztak, amely tiltja a versenyhátrányt okozó mértékű adók kiszabását a külföldi termékekre, emlékeztetett az MGOE titkára.
Így az MGOE szeptemberben minden diszkriminációt mellőző, tehát EU-kompatibilis módosítás benyújtását tervezi. Ezen kívül már Magyarország csatlakozása másnapján felmérik, uniós szinten milyen lépések tehetők az aránytalanság felszámolására, hangsúlyozta Bakó Zoltán.
A magánbehozatal is megsínyli
Lapunk az MGOE képviselőitől arról érdeklődött, hogy a megélhetésüket veszni látó használtautó-importőrökön túl hogyan érinti a legújabb módosító javaslat a nyugati autóárakat tanulmányozó, a májusi csatlakozást esetleg már tűkön ülve váró magánszemélyeket. Fojt Attila szerint a regisztrációs adóról folyó huzavona, és a beszedni tervezett összegek emelése oda vezet, hogy a magyar polgárok Magyarország EU-tagsága ellenére elfelejthetik az unióban kedvező áron megkapható néhány éves autókat.
Nincs már négypárti egység
A papíron szépen mutató, de a való életben sokak szerint megbukott regisztrációs adótörvényt négypárti egyetértéssel fogadták el decemberben. Ennek megfelelően négypárti volt az összefogás is, amellyel a parlamenti pártok a csorbát igyekeztek kiküszöbölni. Az azóta tett újabb javaslatok a kezdeti aránytalanságot még tovább fokozzák, így a négypárti megállapodás füstbe ment, jelentette ki az egyik kereskedelmi rádiónak a dokumentumot jegyző Font Sándor (MDF).