Hiába Gyurcsány, szórjuk a pénzt

Egy hónappal ezelőtt a szakemberek többsége még arra számított, májusban az infláció visszavonulását követve az MNB megkezdi kamatai csökkentését. Az utóbbi napokban megjelent gazdasági adatok azonban átrajzolták a várakozásokat.

Fogyasztunk, fogyasztunk

A gazdaság éves növekedése az első negyedévben 2,9 százalék volt, ami bár a régióban a leglassabb, a várakozásoknál gyorsabb. Ebből az elemzők arra következtettek, hogy a lakossági fogyasztás a vártnál erősebben húzza a gazdasági növekedést. Ezt erősítették meg az OTP hitel- és a Mol üzemanyag-keresleti adatai, majd a márciusi béradatok, amelyek a bruttók éves bővülésének 8,4 százalékra gyorsulását mutatták a februári 5,7 százalékról.

A magasabb fogyasztás és bérnövekedés a vártnál nagyobb inflációs feszültséget jelezhet az infláció leszorításáért felelős jegybank számára. Mindezek miatt az elemzői többség egy hónappal kitolta az első MNB-kamatcsökkentés várt dátumát.

A felmérésben 26 közül 15 elemző azt várta, hétfői ülésén változatlanul hagyja a 8 százalékos alapkamatot a monetáris tanács. Tíz válaszadó 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésre tippelt, egy elemző merész, háromnegyed százalékpontos vágást prognosztizált.

Egy másik, devizakereskedők közt végzett Reuters-körkérdésben csaknem fele-fele, 8:7 arányban oszlottak meg a vélemények a kamattartás és a vágás között. Az elemzői felmérés ennél egyértelműbben hajlott a tartás irányába, a vélemények azonban november óta – akkor kezdődött a kamattartási trend – nem voltak annyira megosztottak, mint most.

Elbizonytalanodtak

A devizakereskedők és az elemzők közt többen megjegyezték, hogy a rövid távú folyamatokat illetően elbizonytalanodtak, és előrejelzésük valószínűsége alig nagyobb 50 százaléknál. Az elemzők óvatosabbá válását jelzi az is, hogy az egész évre már csak összesen 1 százalékpontos kamatcsökkentést valószínűsít a konszenzus, szemben az egy hónapja várt 1,25 százalékponttal.

A júniusi kamatvágásra vonatkozó várakozást részben az támaszthatja alá, hogy májusban az elemzői konszenzus szerint folytatódik az éves infláció visszavonulása a 9 százalékos márciusi csúcsról: ebben a hónapban 8,5 százalékos lehet az éves árindex, ami némileg nagyobb csökkentést jelentene az áprilisinál, amikor 8,8 százalékra mérséklődött az infláció.

Erősödik a hit

A rövid távot illető elemzői elbizonytalanodás annak ellenére következett be, hogy a felmérés a magyar gazdaság egyensúlyi problémáinak mérséklődésébe vetett hit további erősödését mutatta. Az államháztartás idei hiányát már csak a GDP 6,3 százalékára várják, míg 2008-ra 4,6 százalékra (ez megegyezik az előző előrejelzéssel).

Bár a deficitünk az Európai Unión belül még mindig nagyon magas, de a három hónappal ezelőtt jósoltnál fél százalékponttal kisebb. Alacsonyabb a kormányzati előrejelzésnél is, amelyet a múlt hónapban módosított 6,8 százalékról 6,6 százalékra a pénzügyminisztérium.

A várakozásnál jobb első negyedéves GDP-adat nyomán az elemzők 2,65 százalékos gazdasági növekedést várnak erre az évre (szemben a korábbi 2,45 százalékkal). Ez ugyan jelentősen elmarad a régió többi országának növekedési ütemétől (Szlovákiában a 8,9 százalékos első negyedéves bővülés is csalódást keltett), a vártnál magasabb növekedés azonban nagyobb bevételeket generál az állami költségvetés számára, így segíthet a deficit lefaragásában is.

Szabad lebegést várnak

Az elmúlt két hónapban a pénzügyi piacokról eltűnt a spekuláció, hogy a kormány és a megújult jegybanki vezetés a közeljövőben a forint 30 százalékos kereskedési sávjának eltörléséről egyezik meg. A várakozás azonban a felmérés szerint erős, hogy ha nem is a következő néhány hónapban, de a sáv megszűnik, és a forint szabadon lebegővé válik.

Húszból 10 elemző mondott kategorikus igent a kérdésre, hogy megszűnik-e a forintsáv, és csak öten zárták ezt ki. Három elemző bizonytalan volt, és csak ketten zárták ki azt, hogy a sávot rövid távon, néhány hónapon belül szüntetik meg.

Azok többsége, akik szerint a forint áttér vagy áttérhet a szabad lebegésre, erre a lépésre a második félév és a jövő év vége közti időpontot mondott, bár volt olyan vélemény is, hogy minél előbb szűnik meg a sáv, annál jobb. Legalább két évvel az eurózónába lépés előtt Magyarországnak újra 30 százalék széles sávba kell zárnia a forintot. Az elemzői konszenzus szerint azonban 2014-nél előbb valószínűleg nem veszi át a forint helyét az euró.