Judit
3 °C
6 °C

Magyar Suzuki, a mi gyárunk

2006.03.16. 15:00
Tizenkét órás műszakban, hajnali kettőig dolgoztatják-e a munkavállalókat, vagy betartják a Munka Törvénykönyvét a Magyar Suzuki Rt.-nél? Van-e elég vécé a gyártósorok mellett és idő a pisilésre? Hány fok volt télen a munkásszálláson? Esztergomban és a környékén már-már rémhírek terjednek a gyárról, amelynek vezetői szerint viszont minden rendben van. A munkaügyi felügyelők szerint nincs: három éven belül négyszer bírságoltak, legutóbb már majdnem a maximálisan kiszabhat összeggel büntettek. Szakszervezet nem működik a gyárban, de az üzemi tanács szerint ők a bírságok ellenére is jól védik a munkások érdekeit.
Az elmúlt években négyszer tartottak ellenőrzést a munkaügyi felügyelők a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában. Minden "gyárlátogatás" sokba, és egyre többe került a japán tulajdonú cégnek, amelyre tavaly novemberben a legmagasabb, 6 millió forintostól alig elmaradó, 5,5 millió forintos bírságot szabtak ki. A munkaügyi felügyelőség szerint 13 munkás már október végére túllépte a kétszáz órás éves túlórakeretet, több mint kétezer dolgozó a törvényesnél kevesebb pihenőnapot kapott.

December elején a Liga Szakszervezetek demonstrációt tartottak a gyárnál - annak területére nem mehettek be, így az üzem kerítésénél tiltakoztak - a munkajogi törvénysértések ellen. A Liga honlapján azóta beindított, munkajogi törvénysértéseket felsoroló Fekete Könyv további szabálytalanságokat sorol fel. Eszerint 403 dolgozó nem kapta meg a 2004-es szabadságát, 19 dolgozónak törvényt sértő módon, pénzben váltották meg a szabadságát.

Négy üveg pia

Januárban azt sem engedték meg, hogy szakszervezet alakuljon a gyár területén, így egy bérelt buszon alakult meg Esztergomi Gépjárműgyártók Független Szakszervezete. Ennek vezetőjét, Párma Zsoltot februárban elbocsátották. Az üzemi tanács múlt pénteken kiadott közleménye szerint a döntéshez nem volt köze Párma szakszervezeti tisztségéhez, az események azonban másra utalnak.


Fotók: Huszti István

Ugyancsak februárban spontán munkabeszüntetéshez vezetett, hogy a cég vezetői a korábban elrendelt másfél órás túlórát további félórával akarták megtoldani, ezt ráadásul a munkások szerint csak aznap tettek közzé. Ez azt jelentette volna, hogy a műszakban lévő hegesztőknek nem a 23:40-es eredeti, és nem is az 1:20-as módosított műszakvégig, hanem 1:50-ig kellett volna dolgozniuk. A munkások benn töltötték a gyárban a plusz félórát, de nem dolgoztak, Párma szerint ezzel is jelezni akarták a cégvezetésnek, hogy jogellenesnek tartják a túlórázásról szóló rendelkezést.

Az ügy után mintegy két héttel küldték el az akkor betegállományban lévő Pármát, akinek a nem sokkal korábban a munkahelyi szekrényében négy üveg szeszesitalt találtak. A döntést azonban csak részben indokolták a szeszes itallal - talán azért is, mert a szekrények nem voltak zárhatók, azokat ugyanis nem sokkal korábban feltörték -, részben viszont azzal, hogy tévés nyilatkozata sértette a Suzuki érdekeit.

'Embertelen munka az'

A történetet Esztergomban mindenki ismeri, és szinte mindenki - akár hétvégén térünk be belvárosi büfébe, akár hétköznap a gyár személyzeti bejáratának közelében, a vasútállomásnál lévő Pufi bácsi kocsmájába - ugyanúgy ismeri, derül ki a városban tett látogatásaink alkalmával. Mindenkitől azt hallottuk, hogy az üveget azért csempészték be a szekrénybe, hogy megszabadulhassanak Pármától, és egyben figyelmeztessék azokat, akik "sokat ugrálnak, hogy könnyen kiugrálhatják magukat ők is a gyárkapun kívülre" - mondják a Bazilika közelében lévő kisétteremben.

A városban persze nemcsak erről tud mindenki, egyébként is nagyon sok szóbeszéd terjed a gyáron belül uralkodó állapotokról. A Pufiban még kevesen vannak, "jöjjenek vissza három óra körül, akkorra ideérnek a gyárból a munkások" - javasolja az egyik törzsvendég. Később azonban ő is beszédessé válik, "tudok én mindent, ami ott történik" - mondja, később kiderül, a családból többen is a Suzuki-gyárban dolgoznak.

Már Marx is megmondta

"Embertelen, milyen munkát kell ott végezni, a délutáni műszak hajnali kettőig tart, hát kinek délután ez, most mondja meg?" - fakad ki egy szuszra az ötven körül, bizonytalan állagú, bizonytalan színű sísapkáját az épületen belül is büszkén viselő törzsvendég. A napi termelést két műszakban, kétszer 12 órában kell lenyomni, "hát ki képes tizenkét órán át talpon lenni?" Láthatóan ő ennél rövidebb ideig sem nagyon, bár Nagy Feró segítségével a klasszikusokhoz fordul, "hát már Marx megmondta, hogy nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás".

Igaz, mások azt mesélik, hogy főként az Erdélyből érkező, munkásszálláson lakó dolgozók szívesen dolgoznak a kötelező óraszám felett, és általában szabadidejükben is munkát vállalnak a városban, hogy minél több pénzt vigyenek haza. Ezért nem könnyű azok helyzete, akik a törvények szerint akarnak dolgozni - mondják a kevésbé kapatos vendégeknek is. A dolgozók ugyanis tudják, hogy bárki helyére azonnal találnak új embert, minden hétfőn van munkásfelvétel.

A fluktuáció ugyanis elég nagy, mesélik, hogy volt olyan dolgozó, akinek karácsonykor mondták meg, hogy szilveszterkor már nem kell bemennie a gyárba. Sokaknak azonban akkor is, hiszen az esztergomiak szerint a hétvégéken és az ünnepnapok többségében megy a termelés.

A dolgozók egy részét ráadásul nem alkalmazzák, hanem kölcsönzik, és számukra még rosszabbak a munka- és fizetési körülmények. Pedig a túlórákkal és pluszjuttatásokkal megkereshető 100-110 ezer forintos nettó sem túl jó, pláne, hogy azok, akik táppénzen vannak, a tízezres nagyságrendű juttatástól is elesnek.

Tizenhat fok van, pluszfűtés nincs

A gyárnak van egy munkásszállója, ami kívülről valóban színvonalasnak és impozánsnak tűnik. A Pufiba átjáró vendégek egy része is ott lakik, Erdélyből vagy Kelet-Magyarországról jött Esztergomba dolgozni. A kocsmában így ismerni vélik az ottani állapotokat is, úgy tudják például, hogy télen a szálláson 16-18 fok volt, és annak, aki villanyradiátort vitt be a szobájába, hogy melegebb legyen, kirúgással fenyegették.

A városban és környékén emellett tudni vélik azt is, hogy a munkásoknak alig van idejük ebédelni, hiszen a húszperces (a gyár szerint félórás) ebédidőben benne van az is, hogy megtegyék az 5-7 (oda-vissza 10-14) perces utat. Ráadásul a gyárban 1500 ember ebédeltetését kell megoldani - kérdésünkre ezt a cég PR-igazgatója, Tihanyi Tamás is elismerte -, és a munkások ezen kívül műszakonként csak húszpercnyi szünetet kapnak (három részre osztva).

'Esztergom és Sturovó környéki mendemondák'

A Magyar Suzuki Rt. természetesen a gyárról szóló legtöbb híresztelést és szóbeszédet alaptalannak tartja, Tihanyi Tamás konkrétan "Esztergom és Sturovó (Párkány) környéki mendemondáknak" minősítette a cégről gyűjtött információinkat. Tihanyi szerint "a Magyar Suzuki Rt.-nél legfeljebb napi 9,5 óra a munkaidő - a rendkívüli munkavégzést is beleértve."

A PR-igazgató elismerte ugyan, hogy a Magyar Suzuki Rt.-nél nincs kollektív szerződés, a munkarendet és a napi munkaidő beosztását a munkáltató állapítja meg, és arról a munkaszerződés megkötésekor tájékoztatja a dolgozót. Tihanyi szerint régebben "elvétve előfordulhatott - a munkaidőkeretre és a rendkívüli munkavégzésre tekintettel - 12 órás folyamatos munkavégzés", hozzáteszi azonban: az "a Munka Törvénykönyve alapján törvényes volt és ma is az lehetne".

Kikéredzkedhet pisilni

A cég elismerte, hogy szombaton is vannak túlórák, ugyanakkor cáfolta a vasárnapi munkavégzést, mondván: a "Magyar Suzuki Rt.-nél vasárnap nincs termelés". Tihanyi szerint a napi húszperces munkaközi szüneten kívül is bármikor elhagyható a munkahely egészségügyi okok miatt, "de ehhez az üzemekben előzetesen értesíteni kell a csoportvezetőt".

Az azonnali felmondásokkal kapcsolatos kérdésünket csak részben válaszolta meg a vállalat, ugyanis csak annyit közöltek: a három hónapos próbaidőn belül bármelyik fél a munkaviszonyt azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. Megjegyezte ugyanakkor: "az elmúlt 14 évben a Tatabányai Munkaügyi Bíróság egyetlen esetben sem hozott olyan ítéletet, amely valamely munkavállalónk sérelmére a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította volna meg." Szerinte a munkásszálláson tanúsított magatartás sem lehet hatással a munkaviszonyra, mert a szállót nem is a Magyar Suzuki Rt. működteti.

A PR-igazgató elismerte ugyanakkor, hogy valóban van olyan juttatásuk, amit csak az kaphat meg, aki "folyamatosan részt vesz a termelésben". Így nemcsak azok nem kaphatják meg ezt, akik táppénzen vannak, hanem azok sem, akik nem a munkahely által kiadott szabadságon voltak (az alapszabadság negyede fölött rendelkezhet a dolgozó). Korábban azoknak sem járt a juttatás, akiket a cég vezetői küldtek el kötelező szabadságra, de "az üzemi tanács kérésére" a közelmúltban ezt a szabályt megváltoztatták.

Ki képviseljen?

Az üzemi tanács (ÜT) - ez az a szervezet, amely a munkavállalók jogait képviseli, jobb (és szakszervezet) híján. Képes Tamás, az ÜT elnöke az Index kérdésére pénteken megerősítette a korábban kiadott - a cégvezetés tájékoztatása alapján készített és talán ezért a menedzsmenttel láthatóan lojális - közleményükben foglaltakat, miszerint a Párma Zsolték által létrehozott az Esztergomi Gépjárműgyártók Független Szakszervezete jogilag jelenleg nem létező szervezet és kétséges a Liga Szakszervezet Vas- és Fémipari Szövetsége Suzukis csoportjának legitimitása is.
Az érdekképviseleti konfliktusról bővebben:
Kiújult a munkásháború a Suzukinál>>

Az üzemi tanács elnöke kérdésünkre ugyanakkor megerősítette: a cég vezetésétől olyan információkat kapott, hogy a menedzsment nem ellenzi a szakszervezet működését, szükségesnek tartják azonban, hogy az jogilag rendezett, szakmai felkészültséggel rendelkező szervezet legyen. Az üzemi tanács elnöke szerint - bár az ÜT léte nem zárja ki szakszervezet a működését - azonban éppen ilyen szervezet a vállalatnál működő üzemi tanács, amely Képes szerint a dolgozók 98 százalékának érdekeit képviseli.

A legitimációs vitáról a múlt héten tárgyalásokat kezdődtek. Párma Zsolt ezzel kapcsolatban hétfőn az Index kérdésére csak annyit mondott: szakszervezetük a Magyar Suzuki Rt.-vel, és nem annak üzemi tanácsával áll vitában, így az ÜT közleményét nem kommentálta. Mint mondta, ők a cég menedzsmentjének fogadtak egyhetes hallgatási csendet, és azt továbbra sem akarják megtörni. Emlékeztetett ugyanakkor arra: a szakszervezet legitimitásáról nem a munkaadónak, hanem a bíróságnak kell döntenie.

Mindenesetre már az érdekes fejleménynek számít, hogy a cég menedzsmentje elkezdte a tárgyalásokat a korábban kirúgott szakszervezeti vezetővel. A döntés hátterében az ügyet ismerők szerint a munkások ügye iránt hirtelen fogékonnyá lett miniszterelnök két héttel ezelőtti döntése állhat. Gyurcsány február 27-én, az új, SX4-es modell bemutatója napján közölte, hogy a cégnél uralkodó munkajogi problémák miatt nem megy el a gyár új modelljének avatására. A kormányfő döntése a munkaügyi bírságoknál is komolyabb figyelmeztetés lehetett a menedzsment számára: az eddigi új modelleket ugyanis mindig a miniszterelnök adta át - az új Swiftet például tavaly februárban éppen az esztergomi vizitet most lemondó Gyurcsány Ferenc.