Mária
-7 °C
3 °C

Mégis lesz adócsökkentés?

2003.07.22. 09:26
A korábban hangoztatott 153 milliárd forint helyett már talán 112,5 milliárdos forrás is elég lenne a jövő évre ígért szja-tábla bevezetéséhez, derül ki a Világgazdaság elemzéséből. Leginkább az valószínű, hogy az SZDSZ-es tárcák költségvetésének további szigorításával és az autópálya-építés forrásainak megkurtításával ellensúlyozzák a kisebb terhet jelentő szja-táblát.
Több lehetőséget is megfontolhat a kisebbik koalíciós fél az szja-csökkentéshez szükséges fedezet előteremtésére. Alapvetően két megközelítést választhat az SZDSZ: javasolhatja az egyéb adóbevételek növelését, valamint a kiadások további lefaragását is, írja a Világgazdaság.

Marad a 25 százalékos áfa?

A gazdasági napilap szerint azonban nem kell 153 milliárd forintig számolgatni a többletbevételt. A kedvezőbb adótábla ennél negyvenmilliárddal kevesebb, mindössze 112,5 milliárd forintos bevételelmaradást jelentene. Az eltérés abból adódik, hogy a szigorúbb adótábla bevezetése esetén a jövő évi büdzsé tervezete a mainál előnyösebb adó-jóváírási szabályokat is életbe léptetne.

Az a javaslat magátólértetődőnek látszik, amely a jelenleg 25 százalékos normál áfakulcs 23 százalékra csökkentése helyett annak változatlanul hagyásával teremtené meg a forrást. Az áfakulcs minden százaléknyi növelése 55 milliárd forintos bevételnövekedést eredményez a büdzsének - elvben.

Gyakorlatilag azonban az áfakulcs 25-ről 23 százalékra mérséklése vélhetően nem jelenik majd meg az árak alakulásában, írja a gazdasági lap. Így attól az államkassza áfabevételei sem mérséklődnének, a változatlanul hagyástól pedig nem emelkednének a tervezetthez képest.

Az oktatási kiadások hetede

Ezért úgy tűnik, hogy csak a kiadási oldal megnyirbálásával biztosítható a könnyebb szja-tábla. Ehhez elsősorban az SZDSZ-es tárcák kiadásait kell csökkenteni, ebbe vélhetően a nagyobbik kormánypárt is beleegyezne. A Világgazdaság számításai szerint 110 milliárdos megtakarítást eredményezne, ha minden hetedik forintot elvonnák az oktatásból, ha harmadára csökkenne az autópályákra szánt pénz, vagy ha drasztikusan megnyirbálnák a kulturális támogatásokat.

A 110 milliárdot elő lehetne teremteni úgy is, ha az állam nem költene egy éven át sportra, szabadidős tevékenységekre, műsorszórásra, valamint hitéleti tevékenységek támogatására. Egy, az állami szektort érintő ötszázalékos létszámleépítés is jelenthetne nyolcvanmilliárdos megtakarítást, legalábbis a gazdasági napilap számításai szerint.

Talán az útépítésen lehet spórolni

A kiadások lefaragásának lehetőségét rontja, hogy a költségvetési intézményeknek jövőre az eredeti tervek szerint is mintegy 140 milliárddal kevesebb pénz jut az ideinél. A megszorítás azonban nem érinti a kormányprogramban is prioritásként kezelt autópálya-építést. Erre például 180 milliárd forintot irányoz elő a 2004-es költségvetés tervezete. A PM-ből kiszivárgott információ szerint ez az az előirányzat, melynek megrövidítésében leginkább meg lehet nyerni a pénzügyi tárca partnerségét, írja a gazdasági napilap.

Tévécsatornák szűnnek meg?

A legradikálisabbnak minden bizonnyal azok az elképzelések nevezhetők, amelyek egyes intézmények megszüntetésével teremtenék elő a szükséges fedezetet. Így szóba jöhet egyes televíziócsatornák megszüntetése. Ha jövőre csak a Duna Televíziót kellene a költségvetésnek támogatnia a jelenlegi közszolgálati csatornák közül, azzal hosszú távon mintegy 15-20 milliárd forintot lehetne évente megspórolni.

Korábban felmerült az Országgyűlés létszámának racionalizálása is. A Világgazdaség becslései szerint a képviselői létszám felére csökkentése is csak mintegy tízmilliárdos költségcsökkentést eredményezne, persze leghamarabb a következő Országgyűlés megalakulását követően. Csak hosszú távon jelentene megoldást az állami foglalkoztatottak létszámcsökkenése is, hiszen a kifizetendő végkielégítések egy egyszeri nagy terhet jelentenének.