Üresen állnak a szállodák

Március végéig 841 ezer turista szállt meg kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek összesen 2,2 millió vendégéjszakát töltöttek el. Az eredmény rosszabb a tavalyi első negyedévesnél - holott akkor még sokkal élénkebben élt az emberekben a szeptember 11-i terrortámadás emléke -, hiszen a vendégek száma öt, a vendégéjszakáké hat százalékkal csökkent.

Március végéig csak minden harmadik szállodai szobára jutott vendég, és a szobafoglaltság 31 százalékos, a tavalyinál 4 százalékponttal alacsonyabb aránya áprilisban is csak szerényen emelkedett. A múlt hónap végéig a szállodák átlagosan 44 százalékos szobafoglaltsággal működtek a statisztikai hivatal összeállítása szerint. A szállodák bruttó szobaár-bevétele az előző év első négy hónapjához képest Budapesten minden vizsgált szállodakategóriában visszaesett.

Hiába az áremelés, kevesebb a bevétel

Áprilisban az érvényesített bruttó átlagár egy kivételével minden csoportban emelkedett az előző havihoz képest. Az áremelés ellenére a kereskedelmi szállásdíj-bevétel három százalékkal elmaradt a tavalyitól. Az egyetlen kivételt a budapesti ötcsillagos szállodák jelentették, ahol az éles verseny miatt nem emelkedtek a tarifák. Továbbra is jellemző, hogy a budapesti ötcsillagos házak szobáinak bruttó átlagára 26 ezer forint körül, a négycsillagos szállodáké országosan 12-13 ezer forint körül, a háromcsillagos egységeké pedig 7-9 ezer forint körül alakul.

A legjobb kihasználtsággal a vidéki négy- és ötcsillagos szállodák működtek, ezekben a hotelekben a szobafoglalása elérte az 52 százalékot. A fővárosban a három, négy és ötcsillagos hotelek (ezekben található a férőhelyek csaknem háromnegyede) szobáinak kihasználtsága 43 és 45 százalék között alakult az első négy hónapban. Az év első harmadában a vendégéjszakák száma - a vidéki háromcsillagos szállodák kivételével - mindenhol visszaesett a 2002 első harmadához képest.

Főként a külföldi vendégszám csökkent

A visszaesést a szakemberek az európai gazdasági nehézségekkel, az iraki háborúval és annak utóhatásával, valamint újabban az egyre inkább világméreteket öltő SARS-járvánnyal magyarázzák. Ezek főként a külföldi turisták elmaradásához vezetnek, amit - különösen Budapest esetében - nem tud ellensúlyozni a megélénkülő belföldi vendégforgalom sem. Az első negyedévben a külföldi vendégek száma 6, az általuk eltöltött éjszakáké több mint 9 százalékkal csökkent (a belföldi vendégszám csak egy százalékkal mérséklődött). A vendégéjszakák száma Budapesten az egyes szállodai kategóriákban 4-14 százalékkal csökkent.

A külföldiek idecsábítására idén már százmilliókat fordítanak a turisztikai marketinggel foglalkozó szakemberek. Mint arról korábban hírt adtunk, a napokban kezdődött Budapest-kampány több nyugat-európai országban, valamint a hat tévécsatornán kezdtek Magyarország-reklámspotokat vetíteni a hét elején. Ezeknek a reklámkampányoknak a hatása azonban legkorábban a nyár végére várható. Budapest esetében ez nem is jelent problémát, hiszen a szeptember az egyik legjobb hónap a főváros turizmusában. Az ország többi turisztikai célterületére viszont ekkor már viszonylag kevés vendég érkezik.