Áfa-csapdában az uniós új autók

Az Európai Bizottság versenyügyi főbiztossága évente két alkalommal átfogó elemzést készít a tagországok nettó autóárairól. Eszerint egyes típusok esetében a legdrágább és a legolcsóbb országok között 25-35 százalékot is elérhet az árkülönbség.

A régi tagállamok közül a brutális adókulcsot alkalmazó Dánia, illetve Finnország, Görögország és Belgium számít hagyományosan olcsónak a többi tagállam polgárai számára. De a főbiztosság táblázataiban kiugróan kedvező áron kínált típust szinte minden országban fel lehet fedezni. Ezen kívül számos meglepetést tartogathat még az új tagállamok autópiaca is.

Csábító megtakarítás

A kereskedők szabad vándorlására még várni kell, az autóvásárlók viszont már évek óta szabadon portyázhatnak az unió teljes területén. Nem kell hosszadalmas kutatás ahhoz, hogy egy adott típust meglepően olcsón hirdető kereskedőt találjunk külföldön. A várható megtakarítás a magyar áfa és regadó befizetése után még a középkategóriás autók esetében is több százezer forintra rúghat.

A piacok közelednek Itthon sokszor emlegetnek különféle fórumokon egyfajta "uniós kötelezettséget" az árak egymáshoz közelítésére. Ilyen természetesen nincsen, Mario Monti versenyügyi főbiztos minden adandó alkalommal igyekszik hangsúlyozni, hogy nem avatkozhatnak be felülről a kereskedelmi vállalatok ügyeibe. Az más kérdés, hogy az autókereskedők országok közötti szabad vándorlására 2005. októberéig moratórium van érvényben: ez a csoportmentességi szabályozás utolsó bástyája. Ezt követően a Párkányban, Brüsszelben vagy Tallinban működő autókereskedő a szlovák, belga vagy észt árakon működő szalont nyithat Budapesten, vagy ahol neki tetszik.

Várható egyébként, hogy az uniós példa alapján itthon is megjelennek a közvetítő cégek, amelyek egyedi megbízás alapján elvégzik a behozatalt, és az autóját a listaár alatt 10-15 százalékkal olcsóbban kapja meg a felhasználó.

Más lehet az áfa alapja

Viszont hiába vesz valaki új autót az uniós piacon a belföldi árnál jóval olcsóbban, a belföldi általános forgalmi adót (áfa) adott esetben a jármű feltételezett itthoni értéke alapján is kivethetik. Erre az áfatörvény "aránytalan értékkülönbségre" vonatkozó passzusai adnak lehetőséget.

Magyarország uniós csatlakozását követően az uniós piacról hozott autók után a magánszemélyek nem fizetnek itthon áfát. Az egyetlen kivétel az új autó, amelyre a vonatkozó szabályok szerint a célországban kell áfát fizetni. Az új autó az adójogi meghatározás szerint 6 hónapnál fiatalabb vagy 6 ezer kilométernél kevesebbet futott. Tehát az egyik feltétel teljesülése elegendő ahhoz, hogy újnak számítson és itthon áfát kelljen utána fizetni.

Az áfatörvény azonban a VPOP és az APEH megfelelő tájékoztatói szerint megadja azt a lehetőséget, hogy "aránytalanul alacsony" adó nélküli érték esetén az adóhatóság a forgalmi érték alapján szabja ki a 25 százalékos áfát. Annak definíciója ugyanakkor hiányzik innen, hogy mekkora eltérés számít aránytalannak.

Engedélyezett eltérés

Használt autók esetében az 1995-ös vámtörvény életbe lépése óta az volt a gyakorlat, hogy a katalógus szerinti értéktől legfeljebb 20 százalékkal térhetett el a számla, majd ez 2002 januárjában magánszemélyek esetében 50 százalékra módosult. A vámtörvény azonban csak összehasonlító érték alkalmazásáról ír, azt nem fejtegeti, hogy melyik országét kell elővenni.

A magánszemélyeknél így a mindig is magasabb belföldi árból visszaszámolva állapították meg a katalógusértéket. Cégek esetében jelenleg 20 százalék lehet az eltérés az adott exportáló ország nettó Eurotax áraihoz képest. Egyes vélemények szerint ez a különbségtétel ellentétes a versenytörvénnyel.

Ezen kívül a belföldi forgalmi érték meghatározása is problémát jelenthet, mivel ebbe az értékbe már beleépül a gyári importőrök titokként kezelt, de az Európai Bíróság által is 30 százalékosra becsült haszna. A magánbehozatalban így fennáll annak veszélye, hogy erre a fantomértékre is ki kell fizetni az áfát. Ilyen ügyeket különben már tárgyalt az Európai Bíróság.

A példa és a kerek számok kedvéért: ha az új autó eredeti számlája a nettó regisztrációs adóval megtoldva mondjuk kétmillió forintot tesz ki, de a VPOP szerint a belföldi forgalmi érték az áfa felszámítása előtt 2,4 millió forint, az ügyfél könnyen azt tapasztalhatja, hogy a hibátlan számlájára 500 ezer forint helyett 600 ezer forintos áfát kell kifizetnie.

Mégis inkább használt

A Magyarországon keletkező áfafizetési kötelezettség a fentieken kívül azért is mumus lehet az új autó behozatalán gondolkodók szemében, mivel a forgalomba helyezéskor esedékes regisztrációs adó áfaalap növelő tényező, vagyis áfa rakódik a regisztrációs adóra is.

Az ilyen meglepetések és az áfásított regisztrációs adó elkerülésére valószínűleg gyakorlattá válik az új autó kategóriából éppen kicsúszó autók behozatala. Németországban például 16 százalékos áfa megfizetése és minimális forgalomba helyezési költségek mellett születnek az úgynevezett Tageszulassung-os (egy napig forgalomba helyezett) autók.

A magyar magánszemélyek számára kiskapuként működhet, ha kint ezekhez a kvázi használt autókhoz éppen megfelelő korban jutnak hozzá, a kilométeróra pedig az első hazai bevizsgálásig eléri a hatezer kilométert.

Mindenki tanulja még

Az illetékesek ugyanakkor időnként meglehetősen furcsán nyilatkoznak a dolgok menetéről. A közlekedési felügyelet egyik vezetője például a napokban azt fejtegette, hogy minden autó használtnak fog számítani, amelyet külföldi rendszámmal visznek be a felügyeletek vizsgasorára. Egy másik közlekedési szakember szerint pedig magánszemély az Unióba úgy indulhat új autó vásárlása céljából, hogy kiváltja a közösségi adószámot, és azt kint a kereskedőnél leadja.

A magáneladó visszaigényli

Fontos, hogy adott termék után csak egy országban követelhetnek áfát, vagyis a külföldi autókereskedők ezentúl az új tagállamok polgárait is a helyi adóktól mentes nettó áron kötelesek kiszolgálni. Ha magánszemély az eladó, akkor elméletileg visszaigényelheti saját országában az eladási értékben foglalt áfát.