Vilma
-8 °C
3 °C

Messze még az igazi jólét

2005.12.27. 08:35
Egyre nő a magyarok életszínvonala, ám vásárlóerejük összehasonlíthatatlan néhány fejlettebb uniós tagország lakosainak lehetőségeivel.

Erőteljesen nőtt a hazai életszínvonal az elmúlt öt évben. Mindebben jelentős szerepe volt a gyorsuló bérkiáramlásnak, még akkor is, ha a múlt évben visszaesés történt ezen a téren. A magyar vásárlóerő elérte az uniós átlag 59 százalékát.

Fontosabb a külcsín

A költésben mind nagyobb szerep jut a szolgáltatásoknak, és annak ellenére, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a háztartások kiadásaiban a napi fogyasztási cikkek vásárlása, 1998 és 2003 között 70 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalma - szögezte le Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató intézet ügyvezető igazgatója. Mint mondta, nem olyan szignifikáns az életszínvonal javulása, mint a kilencvenes évek elején, fontos kiemelni azonban, hogy folyamatosan nő az éttermi fogyasztás, egyre több a külföldre utazó magyar, ezen belül például sokat elárul az életszínvonalról a rendszeres síelők 500 ezres száma.

Kelendőbbek a luxustermékek, igaz, a prémium kategóriára korábban is volt igény. Kozák szerint ezek forgalma egyértelműen nőtt, de az ilyen áruk vásárlóinak köre még mindig elég szűk. Nem meglepő módon a magyarok sok esetben másként gondolkodnak adott fogyasztási cikkekről, mint nyugat-európai társaik. Egy GfK-felmérés szerint például a honi lakosoknak mindössze 35 százaléka véli úgy, hogy egy autó használhatósága fontosabb, mint a külseje. Nyugat-Európában a fogyasztók 72 százaléka részesíti előnyben e termék használhatóságát. Kozák szerint nemzeti sajátosság, hogy sokat adunk a presztízsre (és ez nem csak az autóknál jellemző). Arról azonban nincs adatunk, hogy a hozzánk hasonló országokban hogyan alakul a prémium kategóriás termékek vásárlása.

Cseh, szlovák szint

Életszínvonalban nagyjából a cseh és a szlovák lakossággal vagyunk egy szinten, egy-két százalékos eltéréssel, ugyanakkor a költekezési lehetőségek szempontjából gyakorlatilag összehasonlíthatatlan Magyarország és néhány fejlett nyugat-európai ország. Amíg itthon az egy főre jutó átlagos elkölthető pénz évente euróban számolva 4460, addig például a franciák átlagjövedelme ennek havonta több mint a fele, vagyis nettó 2377 euró. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például az egy főre jutó éves elkölthető jövedelem kevesebb, mint Norvégiában (nem EU-tagország) és csak valamivel több mint Németországban az egyhavi átlagkereset.