Hogyan írjunk politikai botránykönyvet?

Dr. Kende "A Viktor" című könyvének megírásával nagyobb műfajteremtő lépést tett, mint az ismeretlen mexikói tévéproducer, aki feltalálta a szappanoperát. A politikai leleplező irodalom eddig nem számított a könnyű pénzkereset adekvát módjának, ám a zseniális doktor a műfajt megszabadította azoktól a történelem során rárakódott kellemetlen ballasztoktól (tények feltárása, vélemények ütköztetése, kulcsszereplők megszólaltatása), amelyek eddig megakadályozták, hogy gyakorlatilag bárki képes legyen leleplező könyvet írni, majd abból jó nagyot kaszálni.

Az Index gazdasági rovata semmit sem szeretne jobban, minthogy minden olvasójának bőrkeményedés nőjön a hüvelykujján a bankjegyek számolgatásától, ezért most Önnek is megadjuk a lehetőséget, hogy néhány nap alatt összeállítsa saját botránykönyvét. Válasszon egy politikust, tanulmányozza gondosan módszertani útmutatónkat, aztán hajrá!

Először is döntse el, kiről szeretne írni!
Mérlegelje a kiválasztott politikus pártállásából adódó előnyöket és hátrányokat!

Fideszest érdemes választani, mert

• a kormánypártiak többet szerepelnek a sajtóban, ebből adódóan általában ismertebbek. Helyzetüknél fogva sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy visszaéléseket kövessenek el, bár ez nem igazán releváns szempont, hiszen a dr. Kende-módszer elsajátítása után Ön Jézus Krisztust is képes lesz erkölcstelen szörnyetegként ábrázolni.
• Önre jó eséllyel ráuszítják az adóhivatalt, ami tökéletes ingyenreklám.
• minden oldalon elsüthet egy futballhasonlatot. Hátrány ugyanakkor, hogy
• fideszest nehezebb lekommunistázni, bár nem lehetetlen.
• puszta kézzel nehezebb elbánni egy vérmes fideszessel, mint egy túlsúlyos zöldbáróval vagy egy göthös balliberális szociológussal. Nem megvetendő célpont egy szocialista közszereplő sem, hiszen
• tetszés szerint komcsizhat Ön!
• a jobbos vasutasokat maga mellé állíthatja a varsói gyors emlegetésével. Negatívum viszont, hogy
• Kövér Lászlón úgysem tehet túl. Ne hagyjuk ki a számításból a liberálisokat sem, mivel
• egyszerre zsidózhatunk és komcsizhatunk.
• őket a bal- és jobboldaliak egyként utálják, így potenciális olvasótáborunk hatalmas lesz. A vonzó lehetőségek ellenére a liberálisoknál nem árt az óvatosság, mert
• sok közöttük az ügyvéd.
• mindnek ávós pribék volt az apja, és mi van, ha még jó erőben van? Mérlegelje az előnyöket és hátrányokat! A dr. Kende által megteremtett műfaj előnye, hogy a kiválasztott áldozat konkrét politikai tevékenysége a botránykönyv szempontjából tökéletesen irreleváns. A doktor rájött, hogy a közönséget a női curling-selejtezőknél is kevésbé érdekli bármiféle, politikussal kapcsoltban feltárt tény vagy bizonyíték. Az olvasóknak regényes életrajz és storymagazinos mélységű személyiségrajz kell. Ön tehát kiválasztotta, mely politikusról szeretne írni. Kezdje az illető gyermekkorával! Erről az időszakról szerencsére senkiről sem állnak rendelkezésre megbízható források. Ezek persze eleve nem érdekelnék Önt, de így még a cáfolat is lehetetlen. A dr. Kende által kidolgozott recept: vetítse vissza a felnőtt politikusnak tulajdonított jellemvonásokat a gyermekre. A fideszes kisded tehát erőszakos, hataloméhes és gátlástalan tapló. A szocialista már középső csoporttól kezdve kihasználja kapcsolati hálóját, és miközben a közösségről papol, off-shore cégbirodalmat hoz létre. A liberális gyermek remek sajtókapcsolatai révén az óvónénivel szembeni ellenállás vezéralakjaként futtatja magát, jóllehet titokban a tantestület fizeti a kakaóját. Elfoglalja az iskolaújság vezető pozícióit, ahol a tel-avivi bölcsődések utasításainak megfelelően manipulál. Gondoljon vissza saját kiskori stiklijeire, és ezeket írja le úgy, mintha politikus főhősével történtek volna. Nem kell nagy dolgokra gondolni, megteszi néhány jelentéktelen sztori: "kilógott a napköziből focizni", "föltörték a lányvécé ajtaját", "falhoz vágta a mákos süteményt". Ilyesmik majdnem mindenkivel megtörténtek, ám ilyen összefüggésben nem szokásos csínytevésként, hanem egy patologikus, deviáns személyiség korai tüneteinek tűnnek. "Ahá! Már akkor!" - éri a fölismerés öröme az olvasót, és Ön máris nyert. Rögtönözzön dialógust! Fesse le főhősének családját! A részletekkel ne törődjön sokat, hiszen minden fideszes/szocialista/liberális egyforma, az apjukról meg az anyjukról nem beszélve. Alkalmazza sűrűn dr. Kende fegyverét, a fiktív dialógust. Először talán meredek megoldásnak fogja tartani, hogy gondolatjelek után, mintegy dokumentum jelleggel olyan párbeszédeket rekonstruáljon, amelyeket az érintetteket kívül senki sem hallhatott. Rá se rántson! Senki sem fog a nyilvánosság elé állni azzal, hogy "cáfolom, hogy családomat büdös kolbásszal tápláltam, az pedig szemszedett hazugság, hogy 1988 áprilisának elején Zarándok Jánosnak azt mondtam volna a telefonba, hogy 'Az áldóját, ez bizony az én fiam, a fene ott egye ki!'". Anyukák és apukák A fiktív dialógustechnika segítségével ügyesen jellemezhetjük a hősünket alakító környezetet. A fideszes apuka legyen nagydarab, erőszakos barom és gyakran mondjon olyanokat, mint 'az istenfáját'. Anyus legyen jószándékú debil, aki "Mindent megtett a gyerekeiért. Még korcsolyázni is elment velük a Velencei-tóra, pedig nem tudott. Hanyatt is esett szegény, és úgy beütötte a fejét, hogy elvesztette a szaglását." A szocialista politikusok apukájának legyen rezes orra és zsíros tarkója, a mama papoljon sokat a szolidaritásról, közben dobtárral verje a szobalány fejét, ha nem porolta le rendesen a Sztálin-szobrot. A liberális apukája feltétlenül szakállas, tyúkmellű alak. Szerencsétlen testalkata azért ne akadályozza meg abban, hogy egy maceszdarab segítségével óránként tíz magyar polgár körmét szaggassa le. A liberális anyukája szintén tyúkmellű, ávós és szakállas. Akármi, csak büdös legyen Ön már megalapozta könyve hangvételét. Következhetnek a felsőfokú tanulmányok. Említse meg, hogy hőse nem szerette a mozgásszínházat, a kortárs képzőművészeti performance-okat, sem a kabukit, ellenben szívesen nézett kalandfilmeket és puskázott a vizsgáin. Ez mindnyájunkra igaz, de leírva jó bunkón hangzik. Térjen vissza a családi körülményeket taglaló fejezethez, és írja bele, hogy a célba vett politikus családja állandóan valamilyen büdös élemiszerféleséget fogyasztott. Ez fideszesnél legyen véres hús vagy kolbász, szocialistánál zsírszalonna, liberálisnál magyar kisgyermek. Ezt a motívumot minden további fejezetben idézze fel újra. Felnövekvő hősünk a bölcsődétől az elfekvőig hurcoljon magával egy visszataszító szagú húsdarabot. Mindenki zsidó, csak másképp Választott politikusának sikereit magyarázza azzal, hogy egy igen összetartó, zárt csoport tagja, amelyben a tagok vérszerződéses alapon segítik egymást. Ez a pompás teória ugyanúgy alkalmas fideszesezéshez, mint komcsizáshoz és zsidózáshoz, de ilyen alapon gyanúba vonhatjuk akár a műlegyes horgászokat is. Illusztrálja példákkal, hogy ezek mennyire durvák és mennyire összetartanak. A példákat dr. Kende-módszerrel válassza ki: olyan eseteket említsen fel, amelyek valószínűleg tényleg megtörténtek, annyira köznapiak, mondjuk "állandóan részegek, partiba vágják a csajokat", "kidobtak valami égő tárgyat a szobából, és meggyulladt a linóleum", illetve különleges esetként állítsa be azt, ami majd' minden baráti társaságra jellemző: "azt hiszem, sokan elképzelni sem tudjuk, mekkora ereje van annak, amit közös gyökérnek hívunk. Együtt laktak, ismerték egymás mosdatlan szagát is, egymásnak adtak pénzt, ételt, kéglit, együtt buliztak, rúgtak be és józanodtak ki, együtt csajoztak és ugyanebből a körből nősültek." Interjúk és anekdoták Ha ez is megvolt, készítsen hosszabb interjút a célszemély néhány ismerősével! Az interjúalanyok kiválogatásának szempontjai a dr. Kende-iskola szerint:
• legyenek a célszemély esküdt ellenségei, szexuális riválisai vagy üzleti versenytársai!
• az érintett, vagy hozzá közelálló személyek megkérdezése tilos!
• csak olyan informátor jöhet szóba, aki legalább 5 éve nem beszélt a célszeméllyel. Az ellenfelekkel készített interjúrészleteket tetszés szerint vegyítse a kitalált gyermekkori anekdotákkal, hogy szépen kikerekedjen a személyiségrajz. Az se zavarja, ha tulajdon, fennen hangoztatott prekoncepcióját is sikerül megcáfolnia a heves jellemzésben: alkalmazza a dr. Kende-féle "ebből jól nem jöhetsz ki" módszert! Ennek lényege: a könyv elején állítson valamit, például azt, hogy a főszereplő abszolút befolyásolhatatlan. Ezt támassza alá számtalan példával. A könyv végén aztán állítsa mindennek az ellenkezőjét, vagyis hogy áldozata nevetségesen befolyásolható, nincs is önálló egyénisége. A trükk lényege: bármelyik ragad meg az olvasó fejében az ellentétpárból, az csakis negatív tulajdonság lehet. A csodafegyver: copy-paste Lassan elkészült a szövegtörzzsel. Ne ijedjen meg, ha még csak pár tucat oldalt írt tele. Most jön a munka gyors, ugyanakkor produktív része. Keressen elő néhány, a választott politikusról szóló alaposabb és lehetőleg elfogult újságcikket. Ezeket gépeltesse le és copy-paste módszerrel ékelje be az eddig leírtak közé, mint bizonyít erejű dokumentumot, forrásmunkát. Látszatra el is készült, ám hátra van még egy igen fontos lépés, a dr. Kende-eljárás igazi csodafegyvere. Gyűjtse csokorba a politikus ellenségeinek körében kerengő, túlnyomórészt valószínűleg alaptalan, de mindenképpen rosszindulatú és irreleváns pletykákat. Mondjuk olyanokat, hogy az illető apja félig cigány, anyja félig zsidó, hogy megdugta az Ungár Klárát, hogy spicli volt, hogy megerőszakolt egy nőt, hogy törvénytelen szexuális viszont tartott fenn a kiskorú Egely Györggyel és csuklyával a fején részt vett egy illegális fengshui-kongresszuson. Ezeket egyenletesen elszórva pottyantsa el a könyvben! Némelyik után írja oda, hogy ez nem igaz, máshol alkalmazzon olyan fordulatokat, mint "újra és újra felreppennek persze pletykák, most éppen ki a miniszterelnök szeretője, de ezek mind ellenőrizetlen híresztelések", esetleg "emlegetnek bizonyos nemi erőszakot", "határozottan állítja a pesti folklór", tegyen fel szónoki álkérdéseket - "Talán valamivel zsarolják? Talán valami régi dologgal?", "Talán éppen azért, mert igaz volt, amit a szórólapon állítottak és azzal tartják sakkban?". Ezzel készen is vagyunk. Nyilatkozza le a sajtóban, hogy elkészült oknyomozó munkájával a fideszes/szocialista/liberális ördög személyiségéről, aztán egy online interjúban felelje azt, hogy a könyvből nem Ön, hanem a kötet kiadója profitált igazán. (Az csöppet se zavarja, hogy a kiadó neve megegyezik az Önével.) Szocialista tényirodalom A kategóriateremtő dr. Kende-kötet elolvasása után és annak az információnak a birtokában, hogy a tényfeltárás doktora meghívott vendég volt az MSZP kongresszusán, könnyű lenne azt feltételezni, hogy a könyv szocialista megrendelésre készült. Elolvasása után azonban az ép gusztusú olvasó úgy érzi magát, mint az Index gazdasági rovatának leendő munkatársa, amikor a zajdai laktanya egy körletében a szomszéd ágyon heverő meztelen honvéd egyszer csak gyertyába állt, majd rövid matatás után meggyújtotta a saját fingját. Ez talán mégsem fog annyira jól elsülni az MSZP-nek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!