A sertésinfluenza válogat a cégek között

2009.04.28. 09:52 Módosítva: 2009-04-28 10:29:32
25 hozzászólás

A hétvégén a sajtóba és a köztudatba bekerülő sertésinfluenza kapcsán több olyan hangot is lehet olvasni a médiában, hogy „na már csak ez hiányzott”. A kijelentés arra utal, hogy miközben a II. világháború óta eltelt időszak legnagyobb gazdasági válságával állunk szemben, egy olyan hír érkezik, miszerint akár világjárvány is lehet a sertésinfluenzából.

Amennyiben ez bekövetkezik, annak bizony lehetnek és lesznek is gazdasági hatásai, hiszen számos szektort sújthat a jelenség. Az első várakozások szerint a légitársaságok és utaztató cégek a már így sem túl magas szintről visszaeső utasforgalmat, a sertéshúst feldolgozó cégek a csökkenő belföldi és külföldi vételi kedvet szenvedhetik meg, míg a mezőgazdaságban a sertéstartáshoz szükséges takarmány iránt csappanhat meg a kereslet. Összességében pedig akár megtorpanhat a globális gazdasági talpra állás is.

De vajon ez tényleg így is lesz? Véleményem szerint túl koraiak és túl pesszimisták a fenti jóslatok és azokban igencsak nagy szerepe van a nemzetközi híradásoknak. Emiatt ne lepődjünk meg, ha a közeljövőben a fenti szektorok képviselőinek áresésére spekuláló elemzések jelennek meg. Az információs szupersztrádán ugyanis most már odáig jutottunk, hogy a hírek percről percre érkeznek, ezek pedig megfelelő háttérinformációk közlése nélkül, vagy túlzó példákon keresztül sokszor képesek pánikszerű reakciókat kiváltani. A nagyobb piaci szereplőkről pedig kis túlzással azt lehet állítani, hogy első lépésben nem igazán érdekli őket, a sertésinfluenza milyen gyorsan terjed, és milyen lefutása lehet. Egy dolgot akarnak csak hallani: ”adni kell vagy venni”. Így fordulhat elő, hogy egyes fent említett szektorok részvényei földcsuszamlásszerű esésbe kezdtek ma. Meglátásom szerint ezek pánikreakciók és a befektetők túlárazták a jövőt. Ilyenkor ugyanis a piaci szereplők az ún. worst case scenario-ból indulnak ki, azaz a lehető legrosszabb eshetőséget veszik alapul, majd amikor az első aggodalmak lecsengenek, akkor az árazásokban is korrekció következik. Gyakorlatilag ez történt hétfőn is, amikor a például a légitársaságok részvényei 10 százalékos mínuszban nyitottak ki, ahonnan még tovább estek, majd a nap folyamán az árfolyamok fölfelé indultak, mikor az első sokkból magához tért a piac.

Hasonló volt egyébként a helyzet a 2001. szeptember 11-i terrortámadáskor is, ami akkor szintén pesszimista hangulatban érte a piacokat, amit a technológiai buborék kipukkanása generált. Akkor az amerikai tőzsdék a támadásokat követően csak hat nappal később nyitottak ki. A nyitást követő öt nap alatt a vezető Dow Jones index 16%-ot szakadt, majd néhány hét alatt vissza is tért arra a szintre, ahol a terrortámadásokat megelőzően volt. A sertésinfluenzával szemben vont párhuzam kissé sántít persze, mivel utóbbi várhatóan egy folyamat lesz, nem pedig egy esemény (lásd 2001.09.11) azonban ezzel is arra akartam rávilágítani, hogy a tőzsdei árazások sokszor túlzóak lehetnek első lépésben. Rövidtávon alkalmasak a hangulat és a tőzsdék pesszimizmusának fokozására, azonban ezek az ármozgások a legtöbbször nem tükrözik a valóságot.

Véleményem szerint a globális gazdasági folyamatok továbbra is változatlanok, azaz negatívak, míg a sertésinfluenza inkább lélektani jelentőségű, annak gazdasági vonzatait egyelőre nehezen lehet megbecsülni, sőt az sem állítható teljes vállszélességgel, hogy az a teljes gazdaságra is kihatással lesz. Inkább arra lehet készülni, hogy egyes szektorokat komolyabban érinthet, míg mások teljesen semlegesek maradhatnak. A 2008. őszi pénzügyi válsággal ellenétben – amely közvetve a teljes gazdaságot érintette – a sertésinfluenza csupán a fentebb említett iparágakban éreztetheti negatív, míg a gyógyszeriparban pozitív hatását.