A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

Paks2-vel arra fogadunk, hogy a technológiai forradalom elbukik

október 17., 05:08 Módosítva: 2017-10-17 15:53
342
175 hozzászólás

Nehéz mostanság politikamentesen írni a hazai energetikai szektor jövőjéről. Pedig a szektor nagyon érdekes és számos változáson fog keresztülmenni a jövőben.

Ami a magyarországi helyzetet illeti, az atomenergia választása nem feltétlenül lenne rossz döntés, ha tényleg sikerülne a projektet a tervezett költségkereten belül megoldani. Nyilván a fenti mondatban a „ha” szónak komoly jelentősége van.

Itt érdemes azt megjegyezni, hogy ma már tanulmányok százai bizonyítják, hogy az óriás állami projektek esetén, mint az atomerőmű építés vagy az olimpia, a kezdeti költségek mindig a sokszorosára emelkednek.

175 hozzászólás Tovább

Ne vásárolj hazait!

október 13., 08:23 Módosítva: 2017-10-13 16:21
1477
106 hozzászólás

Sokan felszisszennek a cím miatt: de hiszen a magyar barack finom, szemben a vacak olasszal! Ez alól az érvelés alól gyorsan szeretném kirántani a szőnyeget, mielőtt többen felháborodottan abbahagynák az olvasást. Ha finom magyar és vízízű olasz barackot hasonlítunk össze, akkor nem a magyar és az olasz barack között megy a verseny. Hanem a finom és a nem finom barack közt, bárhol is termett. A cikkem mondanivalója pedig éppen ez lenne:

ne a gyártás helye, hanem az ár-érték arány döntsön a vásárlásról.
106 hozzászólás Tovább

Miért Soros nevet a végén?

október 9., 06:55 Módosítva: 2017-10-09 14:19
1505
34 hozzászólás

Az elmúlt hónapokban a 'Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén' feliratú plakátok “tartották lázban” az országot. Valószínűleg az átlag magyarnak fogalma sincs, ki (valójában) Soros György, mint ahogy az élete folyamán “migránssal” sem találkozik, legyen az illető illegális vagy legális. Így azt sem tudjuk, miért kell ezen “súlyos” veszélyekkel riogatni a magyar embereket.

Nos, ebben a kérdésben nem is a mi tisztünk állást foglalni, ezért az alábbi írás is inkább azzal foglalkozik, hogy a végén miért mégis Soros és a hozzá hasonló befektetők, azon belül is a Soros által is művelt makro hedge fund műfaj képviselői nevetnek és miért a magyar, vagy éppen brit, maláj és más országok átlagemberei lesznek kormányaik vagy saját rossz döntéseik miatt (időnként) szomorúak.

 

34 hozzászólás Tovább

Majd a robotok megmentik a nyugdíjasokat

október 6., 04:45 Módosítva: 2017-10-12 16:18
36
17 hozzászólás

A társadalom elöregedése napjaink egyik legaggasztóbb kérdése. Mi lesz a nyugdíjjal? Mi lesz a nyugdíjasokkal? Egyelőre a fiókomba zárhatnám ezt a kérdést, hiszen még fiatal vagyok. De mégsem tehetem? Számolok: az a fiatal vagyok, akire kétszer annyi nyugdíjas fog jutni, mint arra a nyugdíjasra, aki aktív keresőként nem tudott eleget félretenni, úgy, hogy neki még kevesebb nyugdíjast kellett eltartania.

Emellett nekem kellene megállítani az elöregedési folyamatot azzal, hogy kétszer annyi gyereket vállalok, mint a korábbi nemzedékek. A gyereknevelés pedig nem olcsó mulatság. Ez eddig elég kilátástalannak tűnik. Ezeket a tényeket alapul véve nekem még inkább szükségem lesz majd a „nyugdíjra”, mert megtakarítani még nehezebb lesz a nyugdíjas éveimre. Van kiút ebből a lefelé tartó spirálból?

17 hozzászólás Tovább

Miért mondja mindenki, hogy olcsó az olaj?

október 5., 05:09 Módosítva: 2017-10-05 13:59
70
7 hozzászólás

Meglepte a piacot, hogy az év első felében a nagy olajcégek (ShellExxonChevronTotal, Statoil) újra jelentősebb profitot tudtak felmutatni a továbbra is 50 körüli olajárak mellett. Az eredményesség mögött az OPEC-megállapodás miatti átmeneti olajár visszapattanáson kívül talán még fontosabb szerepet játszott az elmúlt évek költséghatékonyság-növekedése. Az elemzők körében egyetértés mutatkozik abban, hogy a hatékonyságnövelésre a tartósan alacsony olajár-környezet kényszerítette rá a cégeket.

Az alábbiakban látni fogjuk, hogy az olajárak historikusan egyáltalán nem alacsonyak. Az más kérdés, hogy a 2014 előtti, pár év 90 dolláros olajár mennyire kényelmesítette el az olajtermelőket, és hogy ezért igenis érezhetik alacsonynak az olajárakat mind az olajcégek, mind pedig az olajtermelő gazdaságok. A csökkenő olajbevétel a Perzsa-öbölben okozza a legnagyobb feszültséget a még magas olajár-környezetben elszabadult fiskális kiadások miatt. Míg a piaci alapon működő cégek meglepően hamar észbe kaptak, és racionalizálásba kezdtek, az olajtermelő országokban a szociális feszültségek miatt nem egyszerű megszorítani, és újra fegyelmezett fiskális pályára állni.

7 hozzászólás Tovább

Évekig hülyére vettek bennünket

szeptember 27., 06:59 Módosítva: 2017-09-27 16:22
160
80 hozzászólás

„Évekig hülyére vettek bennünket” - ezzel a címmel jelent meg az Auto Bild augusztus eleji száma, ami jól mutatja a német szakújságírók lesújtó véleményét a hazai autógyártás szinte egészéről. Korábban példa nélküli volt, hogy a konvencionális, időnként talán részrehajló német autóipari sajtó ilyen mértékben ostorozza a hazai gyártók három legnagyobbját.

80 hozzászólás Tovább

A gazdaság tükörképe: a bankrendszer és a nem fizető hitelek

31
1 hozzászólás
A nemfizető hitelek kezelése Európában és Magyarországon is jelentős gondokat okozott a válság után. Sok országban a mai napig rendkívül magas a nemfizető hitelek aránya a bankrendszerben, és az EU-átlag is csak lassan araszol lefelé. Van azonban egy-két ország, amely kifejezetten sikeres volt ezen a téren. Melyek a fő tanulságok, és hogyan vizsgázott Magyarország?

A nemfizető hitelek állománya a 2008-as válságot követően Európa-szerte megugrott. A magánszektor és a vállalati szféra hitelei közül a 2007-es 2 százalékról 2013-ra csaknem 8 százalékig emelkedett a nemfizetők aránya, és európai szinten még mindig a nagyon magasnak mondható 5 százalék fölött van.

A KPMG erről szóló elemzése szerint 2016 közepén Görögországban és Cipruson volt a legdrámaibb a helyzet: mindkét országban 40 százalék feletti nemfizető aránnyal, őket követte egy másik országcsoport, ahol 18–22 százalékról számolt be a helyi jegybank. Ebbe a csoportba tartozott a 18 százalékos Magyarország mellett Szlovénia, Portugália, Írország, Bulgária és Olaszország is. (Magyarországon a ráta 2016 végére a teljes hitelállomány 7 százalékra csökkent.)

Nem tartozott viszont már ide az a Spanyolország, ahol a válságot követően az egyik legmagasabb volt a nemfizető hitelek aránya, és a magas érték ellenére nagyon komoly előrelépést tett az ügyben Írország is.

Min múlik, hogy az egyes országok bankrendszereinek hogyan sikerült kimászniuk a slamasztikából?

 

1 hozzászólás Tovább

A boldogtalan iskolára nem vevő senki

szeptember 3., 11:45 Módosítva: 2017-09-03 20:39
200
7 hozzászólás

Pénteken újra tumultus volt az iskolák körüli utakon, több százezer család időbeosztása felett vette át a hatalmat az iskolacsengő. Reggel tanévnyitó: zászló be, himnusz, versek, igazgatói beszéd, kórus, szózat, zászló ki. Szépen sütött a nap, vidámak voltak a kipihent diákarcok, aztán megkezdődött a tanítás. A mondatok, hangulatok, színek az élet szokásos rendje szerint működtek. Egy dolog lepett meg: az igazgató boldog tanévet kívánt.

Ez így szokott lenni? Én úgy emlékeztem, az igazgatók „sikeres”, „dolgos és eredményes”, „tartalmas de azért vidám” tanévet szoktak kívánni. A tanévtől teljesítményt, erőfeszítést szokás várni, nem valami jóleső érzést.

7 hozzászólás Tovább

Tartósan leszakadhatnak a megújulni képtelen hotelek

szeptember 1., 05:31 Módosítva: 2017-09-01 11:20
257
3 hozzászólás
  • Soha annyi bel- és külföldi vendég nem szállt meg magyarországi szálláshelyeken, mint 2017 első felében.
  • Budapesten egy időben zajlott a vizes vb és a Forma1-es futam, így ezekben a napokban a 95 százalék feletti szállodai szobakihasználtság sem volt ritka, de a rangos eseményektől függetlenül is nagyon erős a szállodák iránti kereslet.
  • Míg 2 éve, a már akkor is dinamikus vendégszám-növekedés miatt többen a szobakapacitás hiányától féltek, ma úgy fest, hogy idén és jövőre 4000 új szállodai szobával gyarapodik az ország.
  • A képet árnyalja azonban az ágazatban tomboló munkaerőhiány. Aki nem tud szintet ugrani a szakmában, az tartósan lemaradhat.

Lassan nyolc éve töretlenül emelkedik a vendégéjszakák száma Magyarországon. A 2009-es mélyponthoz képest 2016-ig közel 9 millióval nőtt a vendégéjszakák száma, ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg bel- és külföldi turisták között. Tavaly rekordnak számító 27,6 millió feletti vendégéjszakát regisztrált a KSH. idén az első félévben – azaz a vizes vb és a rekord nézőszámot produkáló Forma1-es futam előtt – pedig 10 százalék feletti növekedést mértek az előző év hasonló időszakához képest. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) adatai szerint az első fél évben Budapesten 71, a Balatonnál pedig  47,7 százalékos volt a szobakihasználtság.

3 hozzászólás Tovább

Az átpolitizált bankrendszer kockázata

270
24 hozzászólás

Kiváló cikksorozatot írt Brückner Gergely a hazai oligarchisztikus kapitalizmus kiépüléséről, de úgy érzem nem volt benne eléggé hangsúlyos a bankrendszer-gazdaság összefüggésének kibontása, nevezetesen az, hogy az ilyen rendszerekben - és az elmúlt évtizedekben jó néhány nemzetközi példát láttunk ezekre - a nyereséget az oligarchák aratják le, míg a veszteségeket a bankrendszerek összeomlásakor az adófizetők állják.

24 hozzászólás Tovább

Kongón múlhat az elektromos autógyártás jövője?

augusztus 14., 08:52 Módosítva: 2017-08-15 08:59
412
60 hozzászólás
Az elektromos autók akkumulátorai lítium ion-alapúak, de nemcsak lítium kell a gyártásukhoz. Attól függően, hogy milyen fémet használnak a katódhoz az akkumulátorban, jellemzően szükség van mangán, nikkel vagy kobalt hozzáadására is. Ezek közül legnagyobb bőségben mangán, utána pedig a nikkel áll rendelkezésre a világon és ehhez képest meglepően kis mennyiségű lítium- és kobalt-tartalékról tudunk. Különösen szűk lehet a keresztmetszet kobaltból, amiből jelenleg még csak a termelés 6,5%-át építik be az elektromos autókba, de ez hamarosan megsokszorozódhat. Mivel a kereslet folyamatosan nő, míg a kínálat viszonylag korlátozott, ezért a kobalt ára döntő lehet már a közeljövőben az akkumulátor-költségek további csökkenésében, ami a kulcsa az elektromos autók népautóvá válásának.

A Li-ion technológia lényege, hogy a töltés tárolásáról lítium-ionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szén alapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fém-oxid elektródához vándorolnak.

guruloh01

Mi most a lítium és a tipikus katódfémek termelőit nézzük meg. Alábbiakban azt vizsgáljuk, mely országok profitálhatnak legjobban az elektromos autók felfutásából és lehet-e kínálati szűk keresztmetszet ezeknek a kulcsfémeknek a piacain a közeljövőben.

60 hozzászólás Tovább

Sokkolhatja Magyarországot az elektromos autó

augusztus 10., 07:05 Módosítva: 2017-08-14 15:28
1065
116 hozzászólás

A BMW és a Daimler Nokia-pillanata következhet be, harsogta a napokban az angol üzleti napilap, a Financial Times arra hivatkozva, hogy a Tesla 3-as modellje a napokban jelent még és az USA-ban 35 ezer dollártól induló személygépkocsira közel félmillió előrendelés érkezett. Egyelőre még nem látszik az elektromos autózás gyors áttörése, de a háttérben rengeteg erőfeszítés történik azért, hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen.

A lítiumkristály-akkumulátor megjelenése ráadásul orvosolni tudja a mostani technológiák fő hátrányait: könnyebb lesz, gyorsan tölthető, nem gyúlékony, és dinamikusan tudja leadni a belé táplált energiát.

Ezek rossz hírek lehetnek Magyarországnak, ahol a hagyományos autógyártás adja a GDP közel 8 százalékát a beszállítókkal együtt.

Az elektromos autók lényegesen egyszerűbbek, az összeszerelés kisebb hozzáadott értéket jelent. A legértékesebb alkatrészét, az akkumulátort viszont valószínűtlen, hogy nálunk fogják gyártani.

116 hozzászólás Tovább

Mikor szabadulhatunk meg a kipufogógázoktól?

augusztus 8., 05:59 Módosítva: 2017-08-09 17:21
142
58 hozzászólás
Az elektromos autók elterjedésével és olajkeresletre gyakorolt hatásukkal kapcsolatban az előrejelzések állandó módosítgatásának vagyunk tanúi. A bombasztikusnak kikiáltott számok ráadásul rendszeresen különböző tartalmakat takarnak. Egyrészt nem lehetünk biztosak abban, hogy mit is értenek elektromos autó alatt (a hibridek beleértendők-e), másrészt gyakran keveredik, hogy az elektromos autók újautó-eladásokon vagy a teljes autóállományon belüli arányáról beszélnek-e.

Az alábbiakban bemutatjuk pár saját számítású szimuláció eredményét, ami különböző eladási arányok mellett mutatja meg az elektromos járművek teljes járműállományon belüli arányának alakulását.

A rendkívül gyors elterjedést az eredmények alapján elfelejthetjük.

Még a legzöldebb szcenárióban is, amely szerint 2030-ban már kizárólag elektromos (beleértve a hibrideket is) autókat adnának el az egész világon, az elektromos autók aránya alig haladná meg a teljes állomány negyedét szűk másfél évtized múlva.

58 hozzászólás Tovább

Remegve figyeli a világ kiskereskedelme az Amazont

augusztus 4., 05:58 Módosítva: 2017-08-04 13:28
403
5 hozzászólás
Szárnyal az Amazon a nemzetközi tőzsdén, miután a cég egy felvásárlással világossá tette, hogy nemcsak a könyv, hanem az élelmiszer kiskereskedelemben is beteszi a lábát az offline piacra. A jelenség hátterében az áll, hogy nagy kiskereskedelmi láncok, és az online piac többi óriása, azaz a legnagyobb adatbirtokosnak számító Facebook, Google, Alibaba, vagy az Apple is aggodalommal szemlélheti, hogyan hasznosítja Bezos az online tudást a fizikai szektorban.

Kevés hír rázza úgy meg a piacokat, mint az Amazon minapi bejelentése, amely szerint 13 milliárd dollárért megvásárolja a Whole Foods nevű amerikai élelmiszer láncot, és 2017 őszétől saját márkás off-line könyesbolt hálózatot is indít Amazon Books néven.

A piacon közepes méretűnek tekinthető lánc tulajdonosváltása több százalékpontos zuhanásba küldte az amerikai élelmiszerpiac olyan gigászait, mint a WallMart, vagy a Target, és néhány órára a világ leggazdagabb emberévé tette Jeff Bezost, az Amazon alapítóját, elnökét, és 17 százalékos tulajdonosát.

A cég annak ellenére szárnyal, hogy árbevétele ugyan dinamikusan nőtt, de eredménye és profittermelő képessége jelentősen (a legutóbbi negyedévben például 77 százalékkal) csökkent az elmúlt évekhez képest.

5 hozzászólás Tovább

Kell-e nekünk Paks II.?

augusztus 3., 06:44 Módosítva: 2017-08-03 15:28
1167
151 hozzászólás
Bár Nyugat-Európa a 2011-es fukushimai katasztrófa óta egyre inkább elfordul a nukleáris energiától, Kínában mostanában negyedévente átadnak egyet a 21 épülőfélben lévő atomerőműből. Németország, Svájc és Macron győzelme után újabban az Európa legnagyobb nukleáris erőműparkjával rendelkező Franciaország is inkább az innováció következtében egyre olcsóbbá váló megújulók felé fordul(t). A kínai nukleáris boomot, a szél- és naperőművek egyre gyorsuló terjedésével együtt szintén alapvetően környezet- és klímavédelmi célok fűtik.

Na de mi a helyzet velünk? Mi indokolja, hogy Magyarországon új atomerőművi blokkok épüljenek? Megtérülhet-e Paks II.? Létezik-e gazdaságosabb alternatíva hazánk energiabiztonságának megteremtésére? Véleményem szerint esetünkben ez sokkal inkább gazdasági, mint klímavédelmi kérdés. Fontos a klímavédelem, de ismerve Magyarország makrogazdasági helyzetét, indokoltabb gazdasági szempontok alapján választani a lehetőségek közül.

151 hozzászólás Tovább

A kőpénztől az okos szerződésig

július 20., 07:08 Módosítva: 2017-08-07 12:13
376
33 hozzászólás

Valahol a Csendes-óceán közepén található egy apró trópusi szigetcsoport, a Yap-szigetek. Ősidők óta egy bennszülött törzs lakja, és ez a távoli közösség szolgál számunkra egy pénztörténeti érdekességgel: évszázadokon keresztül mészkőből faragott pénzt használtak, kőpénzben fizettek egymásnak.

Pénzt általában ritka és nehezen hozzáférhető anyagból készítenek, mint például az arany. Hogyan lehetséges, hogy a bennszülöttek mészkőből csinálták? Úgy, hogy a Yap-szigeteken a mészkő olyannyira ritka, hogy nincs is egyáltalán, és olyannyira nehezen hozzáférhető, hogy a bennszülötteknek több száz kilométert kellett lapátolniuk kezdetleges kenuikkal a szomszédos szigetcsoportig, hogy szert tegyenek rá. Ezek hosszú és kockázatos expedíciók voltak, gyakran követeltek emberéletet. Mivel a vasat nem ismerték, a mészkődarab fánk alakúvá faragása is sziszifuszi munka volt, amit egyebek között kagylóhéjakkal végeztek.

33 hozzászólás Tovább

Lehet jó hír, hogy a gépek elveszik a munkádat

július 19., 08:21 Módosítva: 2017-07-19 12:41
1643
83 hozzászólás

A San Franciscó-i ködös, nyirkos időben legtöbbször gyalog járok dolgozni. A Prezitől hazáig először a SoMa negyeden kell átmenni: itt vannak a világszerte ismert sikeres techcégek irodái, a Linkedintől a Twitteren át egészen a Google-ig. Ezután jön a pénzügyi központ, amit egyszer csak felvált a kínai negyed, ahol még ma is látni idős kínai asszonyokat, amint hatalmas lavórokba pakolják a frissen mosott ágyneműket. Róluk gyakran eszembe jut a nagymamám, akinek kézzel kellett mosnia a nagyapámra, édesanyámra és az öccsére is. Neki a használt pelenkák tisztítása vagy egy lepacsált terítő egész napos munkát adott. Először is fel kellett forralnia a vizet, aztán feltölteni a kádat, szappanosítani a vizet, végül pedig sikálni a ruhákat és teregetni.

83 hozzászólás Tovább

Túlfinanszírozott labdarúgás, alulfinanszírozott oktatás

június 27., 06:17 Módosítva: 2017-06-27 20:44
1218
29 hozzászólás

Pay to win. Azaz „fizetni a győzelemért”. Bár eredete az online játékok területe, de a labdarúgással kapcsolatban is sokat hallom emlegetni – kis csapatok szurkolóinak közkedvelt kifejezése ez. Általában a legnagyobb értékű klubok számára (Real Madrid, Bayern stb.) tartják fenn ezt a pejoratív titulust, valahogy szemet hunyva afölött, hogy az ő keményen dolgozó kis csapatuknak, például a Hoffenheimnek is egy szerénynek nem mondható, 41 milliárd forintos játékoskerete van. Úgyhogy az a gyanúm, valójában inkább a játékminőség-különbséggel és nem annyira a fizetéssel van a bajuk. Úgy is mondhatjuk:

valahol NB III-tól fölfelé minden csapat pay-to-win,

csak a többinek híg a leve.

29 hozzászólás Tovább

A bürokrácia diszkrét bája

június 26., 07:53 Módosítva: 2017-06-29 07:41
157
5 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelent meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző az adminisztratív terhekkel és a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos problémákat tekinti át.

A bürokráciastop, a bürokrácia lebontása, a szabályozási/adminisztratív terhek csökkentése, a hatósági eljárások egyszerűsítése és hasonló kifejezések ismerősen csengenek sokunknak. Lassan több mint egy évtizede halljuk ezeket mint fontos hazai kormányzati célkitűzéseket és/vagy mint nemzetközi szervezetek kiemelt fontosságú ajánlásait. A hazai közbeszédben és a politikai napirendben is vissza-visszatér ez a téma.

Kormányzati intézkedések és programok születnek (majd halnak el), kormányzati döntéshozók nyilatkoznak a vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek jelentős csökkentésének szándékáról (majd ennek teljesüléséről), miközben a piaci véleménykutatások és nemzetközi felmérések eredményei szerint az állami gépezettel kapcsolatba kerülő, a jogszabályi előírásoknak megfelelni kívánó vállalkozók, könyvelők és más piaci érintettek nem érzik, hogy érdemben kevesebb időt töltenének hivatali ügyintézéssel, jelentések összeállításával, hivatalos adatközléssel és más, jogszabályi szinten előírt adminisztratív kötelezettségek teljesítésével.

Az elmúlt egy évtized erőfeszítései ide vagy oda, a közvélekedéssel egybecsengően abban minden nemzetközi és hazai elemzés egyetért, hogy

Magyarországon az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek továbbra is jelentősek.

Ebben az írásban először is tisztázom, mit értünk az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív teher alatt, mik ezek a terhek, és valóban nagyok-e hazánkban. Egy kis kitérőben összegzem, milyen pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal jár e terhek csökkentése (azaz mi az elmaradt haszna annak, ha az adminisztratív terhek nem enyhülnek idővel). Végül sorba veszem azokat a kihívásokat, amelyekkel bármely ország kormányzata és üzleti szektora szembesül, ha arra szánja el magát, hogy ésszerűsítse és gyorsítsa az állami hatóságok és vállalkozások közötti adat- és információcserét, illetve azt tűzi ki célul, hogy érdemben csökkentse az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív terheket.

5 hozzászólás Tovább

Turánbánya

332
29 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelent meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző Magyarország értékszerkezetével kapcsolatos problémákat tekinti át.

A társadalom értékszerkezetének kutatása/leírása, annak összes definíciós, mérési és interpretációs nehézségével együtt, tulajdonképpen egyszerűbb feladat, mint az, hogy praktikus tanácsokat fogalmazzunk meg az értékszerkezet esetleges megváltoztatására. Utóbbihoz többen hozzáfogtak már, és vagy csúfos kudarcot vallottak, vagy kísérleteik védhetetlen, az embereket megnyomorító rezsimeket eredményeztek.

Az értékvizsgálatoknak és interpretációiknak azonban a magyar társadalomra vonatkozóan is vannak előzményei és azoknak vannak tanulságai. Jobban tesszük talán, ha előbb összerakjuk az ezek által feltérképezett tényeket vagy tényeknek látszó interpretációkat, aztán meglátjuk, mire juthatunk a segítségükkel. A továbbiakban ezt teszem.

29 hozzászólás Tovább

Brit választások: nothing special

Egy politikai krízis kellős közepén megtartott előrehozott választás másnapján egy illedelmes, semmitmondó kommentárt úgy célszerű kezdeni, hogy például: “a tegnapi választás tétje az volt, hogy…”, és ezután kell következnie egy jókora igazságnak – velő és tömörség minden előtt.

Nem megoldhatatlan a feladat, de a tegnapi brit parlamenti választás ilyetén kommentálása azért alighanem feladja a leckét legrutinosabb tartalomgyártó szakiparosnak is. Ennyire érdemi tét nélküli, unalmas, céltalan előrehozott választást tényleg csak olyan országban lehet tartani, ahol évszázadok óta tökéletesítik a parlamentarizmus demokratikus fundamentumait.

Erre kár is lenne szót vesztegetni, ráadásul az előrehozott választás önmagában is egy szép brit hagyomány, amely láthatóan sokkal erősebb, mint az ennek véget vetni hivatott, 2015-től hatályos törvény, a Fixed-term Parliaments Act.

7 hozzászólás Tovább

A szétesés szélén van Európa? Tényleg?

június 8., 07:21 Módosítva: 2017-06-08 13:58
206
10 hozzászólás
Az Európai Unió széteséséről majdhogynem nap mint nap jelennek meg újabb híradások, cikkek, kiemelt anyagok. Mindeközben, ha a gazdasági mutatókra nézünk, egy teljesen más kép rajzolódik ki és a politikai folyamatok sem ebbe az irányba mutatnak.

Ha a gazdasági mutatókat nézzük, akkor a tavalyi év után az Európai Unió gazdasági növekedése vélhetően idén is leelőzi az Egyesült Államokét. A 2 százalékot megközelítő növekedés egyébként sem rossz egy ennyire fejlett régiótól, ehhez a teljesítményhez pedig az unió egészét tekintve folyamatosan csökkenő munkanélküliség társul. Szóval a gazdasági mutatók kifejezetten jók és a növekedés gyorsulásának jelei láthatóak számos egyéb mutatóban is.

10 hozzászólás Tovább

Köztársaság vagy a bolondok hajója?

június 2., 07:14 Módosítva: 2017-06-07 15:10
650
17 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelenik meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző a költségvetéssel és a költségvetési tervezéssel kapcsolatos problémákat tekinti át.

Hegymenet című kötet célja, hogy a Magyarország előtt álló főbb kihívásokat elemezze. A közügyek iránt érdeklődők számára szinte az összes fejezet esetében magától értetődő legalább az, hogy az adott téma miért fontos. Nemcsak az oktatás vagy az egészségügy, de az adminisztratív terhek csökkentésének kérdése vagy az állam szerepének újragondolása is olyan terület, amelyhez a legtöbben tudnak valahogyan viszonyulni. A fejezetek kétharmada közvetlenül kapcsolódik a költségvetési rendszer kérdéseihez. Ennek ellenére általános tapasztalat, hogy még

a közügyek iránt érdeklődők legnagyobb részének sem világos, hogy a költségvetési rendszer egyáltalán hatással van az életükre, lehetőségeikre, nehézségeikre.
17 hozzászólás Tovább

Hitek és tévhitek a népességcsökkenés megállításáról

május 29., 07:08 Módosítva: 2017-06-01 07:49
1340
50 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelenik meg nemsokára a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a demográfiai folyamatokat tekintik át a szerzők, megállapítják a legfontosabb problémákat, és felvázolják, hogy ezeket hogyan lehetne elkerülni, mire számíthatunk.

Egy távlatos és reális népesedéspolitika kialakításához elengedhetetlen a népesedési helyzet tárgyszerű értékelése, a célok megfogalmazása, a lehetséges eszközök számbavétele és az egyes eszközök várható hatásainak és „mellékhatásainak” áttekintése. A következőkben röviden számba vesszük a fentiekhez kapcsolódó ismereteinket, hiteket, tévhiteket és evidenciákat.

50 hozzászólás Tovább

Gigászi játszma része lehet Trump adóreformja

május 28., 11:52 Módosítva: 2017-05-29 10:13
332
25 hozzászólás
  • Könnyen lehet, hogy totális amerikai-európai adó- és kereskedelmi háború nyitánya Trump adóreformja.
  • Adóügyben a frontvonalakon évek óta nem történik semmi.
  • A tét az, hogy hol keres helyet magának, és hol adózik 3000 milliárd dollár.
  • Ha Trump három fő javaslata közül akár csak az egyik is megvalósul, azt nemcsak egyes államok érzik meg, de kiszámíthatatlan árfolyammozgások is elindulhatnak.
  • A bevételekkel azonban az amerikai költségvetés sem tud kalkulálni, ezért lehet, hogy az egészből nem lesz semmi.
25 hozzászólás Tovább

Térképen: hol fogyunk, hol élünk egyre többen?

május 26., 07:10 Módosítva: 2017-05-26 14:32
515
26 hozzászólás
A népességszám változása korántsem egyenletes az ország területén. Van olyan térség, ahol a két legutolsó népszámlálás között eltelt évtizedben 32 százalékkal nőtt az ott lakók száma, és van, ahol 14 százalékkal csökkent. Az Összkép új térképei arról tudósítanak, hogy hol élnek egyre többen és hol csökken a népesség.

Magyarországon 31 olyan járás van, ahol többen laktak 2011-ben, mint 2001-ben, miközben 25 járásban a népesség több mint 10 százalékkal csökkent. A lakosságszám növekedése egyértelműen a főváros vonzáskörzetében jellemző, a nagyfokú népességfogyással jellemezhető térségek pedig az ország félreeső részein szétszórtan találhatók.

26 hozzászólás Tovább

Magyarország a sodrás közepén, kicsi evezővel

május 19., 07:07 Módosítva: 2017-05-19 12:16
86
16 hozzászólás
Hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben? Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00 százalékkal növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1 százalék. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására?

Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Végül is, a növekedési ütem nagyságának a megítélése alapvetően a viszonyítási alap megválasztásának a kérdése.

16 hozzászólás Tovább

Fújja meg a sípot, ha korrupciót lát!

A vállalati visszaélések hivatalos bejelentése, azaz whistleblowing mintegy fél évszázadnyi múltra tekint vissza, de jelentős változásokat csak az elmúlt évtized és az azzal járó technikai boom hozott a területen. A whistleblowing-rendszerek bevezetése és fenntartása hosszú távon jelentős pénzügyi előremenetelt biztosíthat a közép- és nagyvállalatok számára. Ennek ellenére a hazai vállalatok 60 százaléka nem fektet energiát a korrupciós kockázatok csökkentésére, a világ pénzügyi vezetőinek 42 százaléka pedig még elfogadhatónak tartja a nem etikus üzleti magatartást a pénzügyi célok elérése érdekében. Az IT fejlesztések következtében azonban izgalmas jövőnek nézünk elébe ezen a területen is.

Watergate-től Snowdenig

Szakértők szerint a köz- és magánszférában egyaránt fontos lenne az előrelépés az átláthatóság terén, ami által a vállalatok jelentős gazdasági növekedésre is szert tehetnének. Ennek ellenére hazai- és világviszonylatban sem túl gyakoriak az ilyen irányú lépések. Az EY korábbi, GKI-val közösen elkészített 2016-os felmérése szerint a hazai vállalatok 60 százaléka nem fordít figyelmet a korrupciós kockázatok és cégen belüli visszaélések feltárására.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a törvényi-jogi háttér is csak az elmúlt évtizedben öltött határozott formát. Nemzetközi viszonylatban mintegy negyven éves múltra tekint vissza a vállalati visszaélések bejelentését, azaz a whistleblowingot érintő törvényhozás.

1 hozzászólás Tovább

Vírustámadás: készülhetnek az iparvállalatok és a közüzemek

56
3 hozzászólás
  • Komoly pusztítást végzett a pénteki zsarolóvírus világszerte. A vírus főleg céges hálózatokra kötött gépeket támadott meg.
  • A támadás ráirányítja a figyelmet arra, hogy a hekkertársadalom egyre jövedelmezőbb üzletnek tekinti a nagy rendszerek megzavarását és a zsarolást. 
  • A nagy iparvállalatok és közüzemek nagyon kiszolgáltatottak, mivel olyan rendszereket üzemeltetnek, amelyeket nem lehet minden nap frissíteni. 
  • Azok, aki ma az irodai rendszereket zsarolják, hamarosan a közüzemeket és az ipari létesítményeket is fogják. Nehezebb feladat, de nagy kárt okoz, így nagy váltságdíjat is lehet kérni érte.
  • Az IBM Security szerint tavaly több mint 100 százalékkal nőtt az ilyen támadások száma a világban.
3 hozzászólás Tovább

Térképen az ingázók három Magyarországa

március 24., 16:18 Módosítva: 2017-03-25 13:09
152
10 hozzászólás

Magyarországon minden harmadik dolgozó ember nap mint nap elhagyja települését, hogy eljusson a munkahelyére, majd a munka végeztével hazatérjen. Az átlagos ingázó napi 56 percet tölt utazással. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan formál különböző világokat az ingázás jelensége. Az ingázás adatai alapján ábrázoljuk a lüktető, az ingázó és a kimaradó Magyarországot.

10 hozzászólás Tovább