A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

Az átpolitizált bankrendszer kockázata

243
24 hozzászólás

Kiváló cikksorozatot írt Brückner Gergely a hazai oligarchisztikus kapitalizmus kiépüléséről, de úgy érzem nem volt benne eléggé hangsúlyos a bankrendszer-gazdaság összefüggésének kibontása, nevezetesen az, hogy az ilyen rendszerekben - és az elmúlt évtizedekben jó néhány nemzetközi példát láttunk ezekre - a nyereséget az oligarchák aratják le, míg a veszteségeket a bankrendszerek összeomlásakor az adófizetők állják.

24 hozzászólás Tovább

Kongón múlhat az elektromos autógyártás jövője?

augusztus 14., 08:52 Módosítva: 2017-08-15 08:59:45
403
60 hozzászólás
Az elektromos autók akkumulátorai lítium ion-alapúak, de nemcsak lítium kell a gyártásukhoz. Attól függően, hogy milyen fémet használnak a katódhoz az akkumulátorban, jellemzően szükség van mangán, nikkel vagy kobalt hozzáadására is. Ezek közül legnagyobb bőségben mangán, utána pedig a nikkel áll rendelkezésre a világon és ehhez képest meglepően kis mennyiségű lítium- és kobalt-tartalékról tudunk. Különösen szűk lehet a keresztmetszet kobaltból, amiből jelenleg még csak a termelés 6,5%-át építik be az elektromos autókba, de ez hamarosan megsokszorozódhat. Mivel a kereslet folyamatosan nő, míg a kínálat viszonylag korlátozott, ezért a kobalt ára döntő lehet már a közeljövőben az akkumulátor-költségek további csökkenésében, ami a kulcsa az elektromos autók népautóvá válásának.

A Li-ion technológia lényege, hogy a töltés tárolásáról lítium-ionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szén alapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fém-oxid elektródához vándorolnak.

guruloh01

Mi most a lítium és a tipikus katódfémek termelőit nézzük meg. Alábbiakban azt vizsgáljuk, mely országok profitálhatnak legjobban az elektromos autók felfutásából és lehet-e kínálati szűk keresztmetszet ezeknek a kulcsfémeknek a piacain a közeljövőben.

60 hozzászólás Tovább

Sokkolhatja Magyarországot az elektromos autó

augusztus 10., 07:05 Módosítva: 2017-08-14 15:28:25
1040
116 hozzászólás

A BMW és a Daimler Nokia-pillanata következhet be, harsogta a napokban az angol üzleti napilap, a Financial Times arra hivatkozva, hogy a Tesla 3-as modellje a napokban jelent még és az USA-ban 35 ezer dollártól induló személygépkocsira közel félmillió előrendelés érkezett. Egyelőre még nem látszik az elektromos autózás gyors áttörése, de a háttérben rengeteg erőfeszítés történik azért, hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen.

A lítiumkristály-akkumulátor megjelenése ráadásul orvosolni tudja a mostani technológiák fő hátrányait: könnyebb lesz, gyorsan tölthető, nem gyúlékony, és dinamikusan tudja leadni a belé táplált energiát.

Ezek rossz hírek lehetnek Magyarországnak, ahol a hagyományos autógyártás adja a GDP közel 8 százalékát a beszállítókkal együtt.

Az elektromos autók lényegesen egyszerűbbek, az összeszerelés kisebb hozzáadott értéket jelent. A legértékesebb alkatrészét, az akkumulátort viszont valószínűtlen, hogy nálunk fogják gyártani.

116 hozzászólás Tovább

Mikor szabadulhatunk meg a kipufogógázoktól?

augusztus 8., 05:59 Módosítva: 2017-08-09 17:21:48
137
58 hozzászólás
Az elektromos autók elterjedésével és olajkeresletre gyakorolt hatásukkal kapcsolatban az előrejelzések állandó módosítgatásának vagyunk tanúi. A bombasztikusnak kikiáltott számok ráadásul rendszeresen különböző tartalmakat takarnak. Egyrészt nem lehetünk biztosak abban, hogy mit is értenek elektromos autó alatt (a hibridek beleértendők-e), másrészt gyakran keveredik, hogy az elektromos autók újautó-eladásokon vagy a teljes autóállományon belüli arányáról beszélnek-e.

Az alábbiakban bemutatjuk pár saját számítású szimuláció eredményét, ami különböző eladási arányok mellett mutatja meg az elektromos járművek teljes járműállományon belüli arányának alakulását.

A rendkívül gyors elterjedést az eredmények alapján elfelejthetjük.

Még a legzöldebb szcenárióban is, amely szerint 2030-ban már kizárólag elektromos (beleértve a hibrideket is) autókat adnának el az egész világon, az elektromos autók aránya alig haladná meg a teljes állomány negyedét szűk másfél évtized múlva.

58 hozzászólás Tovább

Remegve figyeli a világ kiskereskedelme az Amazont

augusztus 4., 05:58 Módosítva: 2017-08-04 13:28:12
403
5 hozzászólás
Szárnyal az Amazon a nemzetközi tőzsdén, miután a cég egy felvásárlással világossá tette, hogy nemcsak a könyv, hanem az élelmiszer kiskereskedelemben is beteszi a lábát az offline piacra. A jelenség hátterében az áll, hogy nagy kiskereskedelmi láncok, és az online piac többi óriása, azaz a legnagyobb adatbirtokosnak számító Facebook, Google, Alibaba, vagy az Apple is aggodalommal szemlélheti, hogyan hasznosítja Bezos az online tudást a fizikai szektorban.

Kevés hír rázza úgy meg a piacokat, mint az Amazon minapi bejelentése, amely szerint 13 milliárd dollárért megvásárolja a Whole Foods nevű amerikai élelmiszer láncot, és 2017 őszétől saját márkás off-line könyesbolt hálózatot is indít Amazon Books néven.

A piacon közepes méretűnek tekinthető lánc tulajdonosváltása több százalékpontos zuhanásba küldte az amerikai élelmiszerpiac olyan gigászait, mint a WallMart, vagy a Target, és néhány órára a világ leggazdagabb emberévé tette Jeff Bezost, az Amazon alapítóját, elnökét, és 17 százalékos tulajdonosát.

A cég annak ellenére szárnyal, hogy árbevétele ugyan dinamikusan nőtt, de eredménye és profittermelő képessége jelentősen (a legutóbbi negyedévben például 77 százalékkal) csökkent az elmúlt évekhez képest.

5 hozzászólás Tovább

Kell-e nekünk Paks II.?

augusztus 3., 06:44 Módosítva: 2017-08-03 15:28:50
1167
151 hozzászólás
Bár Nyugat-Európa a 2011-es fukushimai katasztrófa óta egyre inkább elfordul a nukleáris energiától, Kínában mostanában negyedévente átadnak egyet a 21 épülőfélben lévő atomerőműből. Németország, Svájc és Macron győzelme után újabban az Európa legnagyobb nukleáris erőműparkjával rendelkező Franciaország is inkább az innováció következtében egyre olcsóbbá váló megújulók felé fordul(t). A kínai nukleáris boomot, a szél- és naperőművek egyre gyorsuló terjedésével együtt szintén alapvetően környezet- és klímavédelmi célok fűtik.

Na de mi a helyzet velünk? Mi indokolja, hogy Magyarországon új atomerőművi blokkok épüljenek? Megtérülhet-e Paks II.? Létezik-e gazdaságosabb alternatíva hazánk energiabiztonságának megteremtésére? Véleményem szerint esetünkben ez sokkal inkább gazdasági, mint klímavédelmi kérdés. Fontos a klímavédelem, de ismerve Magyarország makrogazdasági helyzetét, indokoltabb gazdasági szempontok alapján választani a lehetőségek közül.

151 hozzászólás Tovább

A kőpénztől az okos szerződésig

július 20., 07:08 Módosítva: 2017-07-20 19:39:18
357
33 hozzászólás

Valahol a Csendes-óceán közepén található egy apró trópusi szigetcsoport, a Yap-szigetek. Ősidők óta egy bennszülött törzs lakja, és ez a távoli közösség szolgál számunkra egy pénztörténeti érdekességgel: évszázadokon keresztül mészkőből faragott pénzt használtak, kőpénzben fizettek egymásnak.

Pénzt általában ritka és nehezen hozzáférhető anyagból készítenek, mint például az arany. Hogyan lehetséges, hogy a bennszülöttek mészkőből csinálták? Úgy, hogy a Yap-szigeteken a mészkő olyannyira ritka, hogy nincs is egyáltalán, és olyannyira nehezen hozzáférhető, hogy a bennszülötteknek több száz kilométert kellett lapátolniuk kezdetleges kenuikkal a szomszédos szigetcsoportig, hogy szert tegyenek rá. Ezek hosszú és kockázatos expedíciók voltak, gyakran követeltek emberéletet. Mivel a vasat nem ismerték, a mészkődarab fánk alakúvá faragása is sziszifuszi munka volt, amit egyebek között kagylóhéjakkal végeztek.

33 hozzászólás Tovább

Lehet jó hír, hogy a gépek elveszik a munkádat

július 19., 08:21 Módosítva: 2017-07-19 12:41:27
1643
83 hozzászólás

A San Franciscó-i ködös, nyirkos időben legtöbbször gyalog járok dolgozni. A Prezitől hazáig először a SoMa negyeden kell átmenni: itt vannak a világszerte ismert sikeres techcégek irodái, a Linkedintől a Twitteren át egészen a Google-ig. Ezután jön a pénzügyi központ, amit egyszer csak felvált a kínai negyed, ahol még ma is látni idős kínai asszonyokat, amint hatalmas lavórokba pakolják a frissen mosott ágyneműket. Róluk gyakran eszembe jut a nagymamám, akinek kézzel kellett mosnia a nagyapámra, édesanyámra és az öccsére is. Neki a használt pelenkák tisztítása vagy egy lepacsált terítő egész napos munkát adott. Először is fel kellett forralnia a vizet, aztán feltölteni a kádat, szappanosítani a vizet, végül pedig sikálni a ruhákat és teregetni.

83 hozzászólás Tovább

Túlfinanszírozott labdarúgás, alulfinanszírozott oktatás

június 27., 06:17 Módosítva: 2017-06-27 20:44:45
1218
29 hozzászólás

Pay to win. Azaz „fizetni a győzelemért”. Bár eredete az online játékok területe, de a labdarúgással kapcsolatban is sokat hallom emlegetni – kis csapatok szurkolóinak közkedvelt kifejezése ez. Általában a legnagyobb értékű klubok számára (Real Madrid, Bayern stb.) tartják fenn ezt a pejoratív titulust, valahogy szemet hunyva afölött, hogy az ő keményen dolgozó kis csapatuknak, például a Hoffenheimnek is egy szerénynek nem mondható, 41 milliárd forintos játékoskerete van. Úgyhogy az a gyanúm, valójában inkább a játékminőség-különbséggel és nem annyira a fizetéssel van a bajuk. Úgy is mondhatjuk:

valahol NB III-tól fölfelé minden csapat pay-to-win,

csak a többinek híg a leve.

29 hozzászólás Tovább

A bürokrácia diszkrét bája

június 26., 07:53 Módosítva: 2017-06-29 07:41:57
157
5 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelent meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző az adminisztratív terhekkel és a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos problémákat tekinti át.

A bürokráciastop, a bürokrácia lebontása, a szabályozási/adminisztratív terhek csökkentése, a hatósági eljárások egyszerűsítése és hasonló kifejezések ismerősen csengenek sokunknak. Lassan több mint egy évtizede halljuk ezeket mint fontos hazai kormányzati célkitűzéseket és/vagy mint nemzetközi szervezetek kiemelt fontosságú ajánlásait. A hazai közbeszédben és a politikai napirendben is vissza-visszatér ez a téma.

Kormányzati intézkedések és programok születnek (majd halnak el), kormányzati döntéshozók nyilatkoznak a vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek jelentős csökkentésének szándékáról (majd ennek teljesüléséről), miközben a piaci véleménykutatások és nemzetközi felmérések eredményei szerint az állami gépezettel kapcsolatba kerülő, a jogszabályi előírásoknak megfelelni kívánó vállalkozók, könyvelők és más piaci érintettek nem érzik, hogy érdemben kevesebb időt töltenének hivatali ügyintézéssel, jelentések összeállításával, hivatalos adatközléssel és más, jogszabályi szinten előírt adminisztratív kötelezettségek teljesítésével.

Az elmúlt egy évtized erőfeszítései ide vagy oda, a közvélekedéssel egybecsengően abban minden nemzetközi és hazai elemzés egyetért, hogy

Magyarországon az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek továbbra is jelentősek.

Ebben az írásban először is tisztázom, mit értünk az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív teher alatt, mik ezek a terhek, és valóban nagyok-e hazánkban. Egy kis kitérőben összegzem, milyen pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal jár e terhek csökkentése (azaz mi az elmaradt haszna annak, ha az adminisztratív terhek nem enyhülnek idővel). Végül sorba veszem azokat a kihívásokat, amelyekkel bármely ország kormányzata és üzleti szektora szembesül, ha arra szánja el magát, hogy ésszerűsítse és gyorsítsa az állami hatóságok és vállalkozások közötti adat- és információcserét, illetve azt tűzi ki célul, hogy érdemben csökkentse az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív terheket.

5 hozzászólás Tovább

Turánbánya

332
29 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelent meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző Magyarország értékszerkezetével kapcsolatos problémákat tekinti át.

A társadalom értékszerkezetének kutatása/leírása, annak összes definíciós, mérési és interpretációs nehézségével együtt, tulajdonképpen egyszerűbb feladat, mint az, hogy praktikus tanácsokat fogalmazzunk meg az értékszerkezet esetleges megváltoztatására. Utóbbihoz többen hozzáfogtak már, és vagy csúfos kudarcot vallottak, vagy kísérleteik védhetetlen, az embereket megnyomorító rezsimeket eredményeztek.

Az értékvizsgálatoknak és interpretációiknak azonban a magyar társadalomra vonatkozóan is vannak előzményei és azoknak vannak tanulságai. Jobban tesszük talán, ha előbb összerakjuk az ezek által feltérképezett tényeket vagy tényeknek látszó interpretációkat, aztán meglátjuk, mire juthatunk a segítségükkel. A továbbiakban ezt teszem.

29 hozzászólás Tovább

Brit választások: nothing special

113
7 hozzászólás

Egy politikai krízis kellős közepén megtartott előrehozott választás másnapján egy illedelmes, semmitmondó kommentárt úgy célszerű kezdeni, hogy például: “a tegnapi választás tétje az volt, hogy…”, és ezután kell következnie egy jókora igazságnak – velő és tömörség minden előtt.

Nem megoldhatatlan a feladat, de a tegnapi brit parlamenti választás ilyetén kommentálása azért alighanem feladja a leckét legrutinosabb tartalomgyártó szakiparosnak is. Ennyire érdemi tét nélküli, unalmas, céltalan előrehozott választást tényleg csak olyan országban lehet tartani, ahol évszázadok óta tökéletesítik a parlamentarizmus demokratikus fundamentumait.

Erre kár is lenne szót vesztegetni, ráadásul az előrehozott választás önmagában is egy szép brit hagyomány, amely láthatóan sokkal erősebb, mint az ennek véget vetni hivatott, 2015-től hatályos törvény, a Fixed-term Parliaments Act.

7 hozzászólás Tovább

A szétesés szélén van Európa? Tényleg?

június 8., 07:21 Módosítva: 2017-06-08 13:58:24
206
10 hozzászólás
Az Európai Unió széteséséről majdhogynem nap mint nap jelennek meg újabb híradások, cikkek, kiemelt anyagok. Mindeközben, ha a gazdasági mutatókra nézünk, egy teljesen más kép rajzolódik ki és a politikai folyamatok sem ebbe az irányba mutatnak.

Ha a gazdasági mutatókat nézzük, akkor a tavalyi év után az Európai Unió gazdasági növekedése vélhetően idén is leelőzi az Egyesült Államokét. A 2 százalékot megközelítő növekedés egyébként sem rossz egy ennyire fejlett régiótól, ehhez a teljesítményhez pedig az unió egészét tekintve folyamatosan csökkenő munkanélküliség társul. Szóval a gazdasági mutatók kifejezetten jók és a növekedés gyorsulásának jelei láthatóak számos egyéb mutatóban is.

10 hozzászólás Tovább

Köztársaság vagy a bolondok hajója?

június 2., 07:14 Módosítva: 2017-06-07 15:10:44
650
17 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelenik meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző a költségvetéssel és a költségvetési tervezéssel kapcsolatos problémákat tekinti át.

Hegymenet című kötet célja, hogy a Magyarország előtt álló főbb kihívásokat elemezze. A közügyek iránt érdeklődők számára szinte az összes fejezet esetében magától értetődő legalább az, hogy az adott téma miért fontos. Nemcsak az oktatás vagy az egészségügy, de az adminisztratív terhek csökkentésének kérdése vagy az állam szerepének újragondolása is olyan terület, amelyhez a legtöbben tudnak valahogyan viszonyulni. A fejezetek kétharmada közvetlenül kapcsolódik a költségvetési rendszer kérdéseihez. Ennek ellenére általános tapasztalat, hogy még

a közügyek iránt érdeklődők legnagyobb részének sem világos, hogy a költségvetési rendszer egyáltalán hatással van az életükre, lehetőségeikre, nehézségeikre.
17 hozzászólás Tovább

Hitek és tévhitek a népességcsökkenés megállításáról

május 29., 07:08 Módosítva: 2017-06-01 07:49:11
1340
50 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelenik meg nemsokára a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a demográfiai folyamatokat tekintik át a szerzők, megállapítják a legfontosabb problémákat, és felvázolják, hogy ezeket hogyan lehetne elkerülni, mire számíthatunk.

Egy távlatos és reális népesedéspolitika kialakításához elengedhetetlen a népesedési helyzet tárgyszerű értékelése, a célok megfogalmazása, a lehetséges eszközök számbavétele és az egyes eszközök várható hatásainak és „mellékhatásainak” áttekintése. A következőkben röviden számba vesszük a fentiekhez kapcsolódó ismereteinket, hiteket, tévhiteket és evidenciákat.

50 hozzászólás Tovább

Gigászi játszma része lehet Trump adóreformja

május 28., 11:52 Módosítva: 2017-05-29 10:13:34
327
24 hozzászólás
  • Könnyen lehet, hogy totális amerikai-európai adó- és kereskedelmi háború nyitánya Trump adóreformja.
  • Adóügyben a frontvonalakon évek óta nem történik semmi.
  • A tét az, hogy hol keres helyet magának, és hol adózik 3000 milliárd dollár.
  • Ha Trump három fő javaslata közül akár csak az egyik is megvalósul, azt nemcsak egyes államok érzik meg, de kiszámíthatatlan árfolyammozgások is elindulhatnak.
  • A bevételekkel azonban az amerikai költségvetés sem tud kalkulálni, ezért lehet, hogy az egészből nem lesz semmi.
24 hozzászólás Tovább

Térképen: hol fogyunk, hol élünk egyre többen?

május 26., 07:10 Módosítva: 2017-05-26 14:32:12
515
26 hozzászólás
A népességszám változása korántsem egyenletes az ország területén. Van olyan térség, ahol a két legutolsó népszámlálás között eltelt évtizedben 32 százalékkal nőtt az ott lakók száma, és van, ahol 14 százalékkal csökkent. Az Összkép új térképei arról tudósítanak, hogy hol élnek egyre többen és hol csökken a népesség.

Magyarországon 31 olyan járás van, ahol többen laktak 2011-ben, mint 2001-ben, miközben 25 járásban a népesség több mint 10 százalékkal csökkent. A lakosságszám növekedése egyértelműen a főváros vonzáskörzetében jellemző, a nagyfokú népességfogyással jellemezhető térségek pedig az ország félreeső részein szétszórtan találhatók.

26 hozzászólás Tovább

Magyarország a sodrás közepén, kicsi evezővel

május 19., 07:07 Módosítva: 2017-05-19 12:16:57
86
16 hozzászólás
Hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben? Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00 százalékkal növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1 százalék. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására?

Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Végül is, a növekedési ütem nagyságának a megítélése alapvetően a viszonyítási alap megválasztásának a kérdése.

16 hozzászólás Tovább

Fújja meg a sípot, ha korrupciót lát!

A vállalati visszaélések hivatalos bejelentése, azaz whistleblowing mintegy fél évszázadnyi múltra tekint vissza, de jelentős változásokat csak az elmúlt évtized és az azzal járó technikai boom hozott a területen. A whistleblowing-rendszerek bevezetése és fenntartása hosszú távon jelentős pénzügyi előremenetelt biztosíthat a közép- és nagyvállalatok számára. Ennek ellenére a hazai vállalatok 60 százaléka nem fektet energiát a korrupciós kockázatok csökkentésére, a világ pénzügyi vezetőinek 42 százaléka pedig még elfogadhatónak tartja a nem etikus üzleti magatartást a pénzügyi célok elérése érdekében. Az IT fejlesztések következtében azonban izgalmas jövőnek nézünk elébe ezen a területen is.

Watergate-től Snowdenig

Szakértők szerint a köz- és magánszférában egyaránt fontos lenne az előrelépés az átláthatóság terén, ami által a vállalatok jelentős gazdasági növekedésre is szert tehetnének. Ennek ellenére hazai- és világviszonylatban sem túl gyakoriak az ilyen irányú lépések. Az EY korábbi, GKI-val közösen elkészített 2016-os felmérése szerint a hazai vállalatok 60 százaléka nem fordít figyelmet a korrupciós kockázatok és cégen belüli visszaélések feltárására.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a törvényi-jogi háttér is csak az elmúlt évtizedben öltött határozott formát. Nemzetközi viszonylatban mintegy negyven éves múltra tekint vissza a vállalati visszaélések bejelentését, azaz a whistleblowingot érintő törvényhozás.

1 hozzászólás Tovább

Vírustámadás: készülhetnek az iparvállalatok és a közüzemek

56
3 hozzászólás
  • Komoly pusztítást végzett a pénteki zsarolóvírus világszerte. A vírus főleg céges hálózatokra kötött gépeket támadott meg.
  • A támadás ráirányítja a figyelmet arra, hogy a hekkertársadalom egyre jövedelmezőbb üzletnek tekinti a nagy rendszerek megzavarását és a zsarolást. 
  • A nagy iparvállalatok és közüzemek nagyon kiszolgáltatottak, mivel olyan rendszereket üzemeltetnek, amelyeket nem lehet minden nap frissíteni. 
  • Azok, aki ma az irodai rendszereket zsarolják, hamarosan a közüzemeket és az ipari létesítményeket is fogják. Nehezebb feladat, de nagy kárt okoz, így nagy váltságdíjat is lehet kérni érte.
  • Az IBM Security szerint tavaly több mint 100 százalékkal nőtt az ilyen támadások száma a világban.
3 hozzászólás Tovább

Térképen az ingázók három Magyarországa

március 24., 16:18 Módosítva: 2017-03-25 13:09:23
149
10 hozzászólás

Magyarországon minden harmadik dolgozó ember nap mint nap elhagyja települését, hogy eljusson a munkahelyére, majd a munka végeztével hazatérjen. Az átlagos ingázó napi 56 percet tölt utazással. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan formál különböző világokat az ingázás jelensége. Az ingázás adatai alapján ábrázoljuk a lüktető, az ingázó és a kimaradó Magyarországot.

10 hozzászólás Tovább

Tesla-gyár: indul a régiós autóipari versenyfutás

561
6 hozzászólás
  • Az autóipar jelentős átalakuláson megy keresztül az e-mobilitás térhódítása révén.
  • Ez kiemelten érinti a visegrádi négyeket, mert gazdaságuk nagymértékben függ a gépjárműgyártás teljesítményétől.
  • Az utóbbi időben az iparági irányokat alapjaiban meghatározó szereplő, a Tesla európai terjeszkedése tartja izgalomban a kontinenst.
  • Átgondolt elektromobilitási iparfejlesztési stratégia nélkül Magyarország könnyen lemaradhat a régiós országokkal szemben a gyárért folytatott versenyben.
6 hozzászólás Tovább

Akkor és most: Japán, Kína, AC Milan

március 14., 07:03 Módosítva: 2017-03-23 13:01:45
42
4 hozzászólás

Kínaiak veszik az AC Milant. A Milant, aminek Berlusconi által fémjelzett időszaka 30 évvel ezelőtt a Gullit–Rijkaard–Van Basten-trióval kezdődött és most a kínai Sino-Europe Sports-nak való eladással fejeződik be. Illetve fejeződne be, ha a titokzatos vásárlókról nem az lenne a legmarkánsabb információnk, hogy fizetni azt nem tudnak.

És nem azért, mert ne lenne a márciusban esedékes részletre elegendő 100 millió eurójuk. Vélhetően van. Csak nem euróban, hanem jüanban. Amit mostanában a tőkemenekülés és jüangyengülés ellen küzdő kínai kormány nem nagyon akar kiengedni az országból. Így jelenleg az ügylet bürokratikus akadályok miatt úgy áll, hogy Berlusconi a 200 millió eurós „előleggel” a zsebében akár fel is állhatna a tárgyalóasztaltól másik vevőt keresni.

4 hozzászólás Tovább

Hekkertámadások zajlanak éppen most a világban

március 6., 07:05 Módosítva: 2017-03-06 16:29:29
211
5 hozzászólás
Nem a hekkerek okosak, a rendszereknek, de még inkább a szervezeteknek vannak gyengébb pontjai. Ezek megtalálása és megerősítése nem zsenialitást, hanem sok pénzt, sziszifuszi munkát és fegyelmet igényel. Ezt pedig jellemzően nem szeretjük. Na, ezért sikeresek a hekkerek.

Az amerikai elnökválasztás után a kibertámadásokról és azok kivédéséről szóló diskurzus alaposan félrecsúszott. Az a narratíva vált egyeduralkodóvá, amely szerint államilag támogatott orosz hekkerek szellemi fölényük birtokában a kibertérben legyőzték Amerikát, meghekkelték a Demokrata Párt rendszereit, és az információk példátlanul pofátlan, ámde zseniális felhasználásával befolyásolták az elnökválasztást.

5 hozzászólás Tovább

Aggódhatunk a nyugdíjunk miatt

február 11., 07:37 Módosítva: 2017-02-22 08:59:38
2256
76 hozzászólás

Hogy kinek mennyi nyugdíj számít vállalhatónak vagy elégségesnek, magánügy. A legtöbbet hallott szakértői vélemény szerint az állami nyugdíj mellett minimum 20-40 millió forintnyi megtakarításra lehet szükségünk ahhoz, hogy a nyugdíjba vonulást követően is a korábbi életszínvonalunknak megfelelő szinten tudjunk élni.

A szakemberek szerint ehhez elengedhetetlen, hogy havonta minimum 15-20 000 forintot, hozzávetőlegesen a nettó átlagfizetés 10-15 százalékát tegyünk félre éves 4-5 százalékos nominális hozamot feltételezve. Bármennyire is képtelenül hangzik, de bizonyos szempontból még ez az összeg is kevés.

76 hozzászólás Tovább

Szenvedhetünk, ha Trump ezt megcsinálja

február 8., 07:04 Módosítva: 2017-02-08 12:44:35
383
18 hozzászólás

Talán az idei év legfontosabb kérdései közé tartozik, hogy Donald Trump elnökként milyen mértékben fogja beváltani sokszor ellentmondásos kampánybeli ígéreteit. Az elnökjelölt sokszor sok mindent mondott, így nehezen lehet felvázolni egy koherens képet. Ugyanakkor egy dolog következetesen visszatér, ez pedig nem más, mint a protekcionizmus. Más szóval az elnök számára fontos, hogy az Egyesült Államokban hazai és ne külföldi termékeket vásároljanak, így szeretne az elnök munkahelyeket visszavinni az USA-ba.

Az, hogy ennek a jelen állapotban mennyi értelme van, nem boncolgatnám részletesen. A tények egyszerűen azt mutatják, hogy az amerikai gazdaság ma közel van a teljes foglalkoztatottság állapotához, a munkanélküliségi ráta csak 4,7 százalék. Magyarul haza lehet vinni a munkahelyeket csak épp munkás nem lesz. Különösen úgy, hogy számos külföldi országból érkező munkás is vélhetően ki lesz tiltva vagy meg lesz nehezítve a munkavállalásuk.

18 hozzászólás Tovább

Hiába nő a fizetés, ha a lakások is egyre drágábbak

január 31., 06:01 Módosítva: 2017-01-31 14:30:03
1438
36 hozzászólás

Hová tűnt a reálbér-emelkedés?

Két infláció-számítással kapcsolatos technikai információval indítanék. És egy ígérettel, hogy a folytatás sokkal érdekesebb lesz.

Az egyik, hogy a lakásárak 2012-től egyáltalán nem szerepelnek az infláció számításához használt fogyasztói kosárban, sőt, még a lakbér is csak 1 százalékos súllyal van benne.

A másik, hogy az inflációs mutatókat számoló KSH 2002 óta az általános fogyasztóiár-index (ennek emelkedése az infláció) változása mellett közzéteszi az úgynevezett nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóiár-indexet is. Ebből kikerülnek például a gyerekneveléssel kapcsolatos termékek, míg nagyobb súlyt kapnak a gyógyszerek, élelmiszerek vagy a rezsiköltségek. Érthető e mutató léte, hiszen egy politikai szempontból fontos csoportról van szó, nem lenne jó a nagy átlag torzítása miatt nem pontosan látni, hogyan megy soruk.

36 hozzászólás Tovább

Szmogriadó idején hiányzik a legjobban a dugódíj

január 26., 13:46 Módosítva: 2017-01-26 17:31:46
884
55 hozzászólás

Ínséges időket él Budapest gazdasága a szmogriadó idején. Ahogy a kályhákban jobb esetben faanyagot, rosszabb esetben kártékony hulladékokat, úgy égetjük a társadalom közlekedésből származó hasznait is az autóhasználat félresikerült szabályozása miatt. Túl sok hasznos utazás hiúsul meg, miközben rengeteg felesleges utazás épphogy pozitív ösztönzést kap.

55 hozzászólás Tovább

Az MNB letért a futópályáról

január 18., 06:59 Módosítva: 2017-01-18 14:05:17
271
8 hozzászólás

„KARESZ HÜJE / GYÖNGYI HÜJE / csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van.”

(Weöres Sándor: Kisfiúk témáira)

„…most, miután már ismerem a jövőt, soha nem cselekednék ellene, és ebbe beletartozik az is, hogy nem árulom el másoknak, amit tudok.”

(Ted Chiang: Életed története)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016 karácsonya előtt közzétett Inflációs jelentésében unortodox ajándékkal lepte meg a borúlátásra hajló publikumot. 2,1-ről 2,4 százalékra emelte a magyar gazdaság 2016 első háromnegyed évi növekedési ütemét, mégpedig úgy, hogy negyedévek szerint rendre 0,5, 0,1 és 0,5 százalékponttal korrigálta felfelé a KSH hivatalos adatait. Bár az MNB törvényi felhatalmazása sokféle tevékenységet fog át – a monetáris politikán és a pénzügyi felügyeleten kívül pénzügyi statisztikák összeállítására is kiterjed –, eddig úgy tudtuk, hogy a GDP-statisztika a KSH kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az MNB tavaly decemberben egy szokatlan manőverrel vélte alátámasztani a 2016-ra vonatkozó, az év elején, ismeretlen okokból kőbe vésett 2,8 százalékos GDP-növekedési prognózisát: felülbírálta (saját, úgymond „ténybecsléseire” cserélte) a már megjelent hivatalos statisztikai adatokat. Ezzel egyszerre sikerült magát nevetségessé tennie, a hivatalos adatok iránt bizalmatlanságot keltenie, és a KSH kompetenciáját kétségbe vonnia.

Írásomban amellett érvelek, hogy a jegybank ezzel rossz precedenst teremtett, amely alkalmas arra, hogy zavart keltsen az adatokkal kapcsolatban, anélkül azonban, hogy az akcióból érdemi előnyei származnának, miközben számolnia kell (kellett volna) annak számos hátrányával.

Először az MNB különös manőverét próbálom értelmezni, majd annak a jegybank reputációjára gyakorolt hátrányos következményeivel foglalkozom. Ezt követően tekintem át a 2016. évi hivatalos adatok MNB által történt felülbírálatának egyes részleteit, továbbá a Bank of England gyakorlatát, végül pedig arra hívom fel a figyelmet, hogy nehéz lesz eligazodni abban az MNB által kezdeményezett unortodox statisztikai rendszerben, amelyben minden elemző – saját narratíváját, illetve előrejelzését alátámasztandó – önállóan lát majd neki a hivatalos adatok átalakításának.

8 hozzászólás Tovább

Mit keres egy sportszergyártó a legjobb techcégek között?

61
0 hozzászólás

A technológiai cégek évről-évre a las vegas-i CES konferencián mutatják be a friss fejlesztéseiket, a rendezvény kétségkívül az iparág egyik legfontosabb seregszemléje. Idén az egyik fő előadó az Under Armour vezérigazgatója, Kevin Plank volt. De hogyan került egy feltörekvő sportszergyártó első embere a technológiai rendezvény húzónevei közé? A példa jól mutatja, hogy miként mosódik el a határ a különböző szektorok között, kiváltképpen akkor, amikor a téma az innováció.

A BCG minden évben listázza a világ 50 leginnovatívabb cégét. Ennek keretében egyben azt is megvizsgáljuk, hogy milyen trendek mozgatják a vállalati fejlesztéseket: hogyan ruháznak be a cégek az új technológiákba, és mekkora hangsúlyt fektetnek a jövőbeli versenyképességre.

Szólj hozzá! Tovább