A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

Túlfinanszírozott labdarúgás, alulfinanszírozott oktatás

tegnap, 06:17 Módosítva: 2017-06-27 20:44:45
1160
29 hozzászólás

Pay to win. Azaz „fizetni a győzelemért”. Bár eredete az online játékok területe, de a labdarúgással kapcsolatban is sokat hallom emlegetni – kis csapatok szurkolóinak közkedvelt kifejezése ez. Általában a legnagyobb értékű klubok számára (Real Madrid, Bayern stb.) tartják fenn ezt a pejoratív titulust, valahogy szemet hunyva afölött, hogy az ő keményen dolgozó kis csapatuknak, például a Hoffenheimnek is egy szerénynek nem mondható, 41 milliárd forintos játékoskerete van. Úgyhogy az a gyanúm, valójában inkább a játékminőség-különbséggel és nem annyira a fizetéssel van a bajuk. Úgy is mondhatjuk:

valahol NB III-tól fölfelé minden csapat pay-to-win,

csak a többinek híg a leve.

29 hozzászólás Tovább

A bürokrácia diszkrét bája

június 26., 07:53 Módosítva: 2017-06-26 13:20:32
157
5 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelent meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző az adminisztratív terhekkel és a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos problémákat tekinti át.

A bürokráciastop, a bürokrácia lebontása, a szabályozási/adminisztratív terhek csökkentése, a hatósági eljárások egyszerűsítése és hasonló kifejezések ismerősen csengenek sokunknak. Lassan több mint egy évtizede halljuk ezeket mint fontos hazai kormányzati célkitűzéseket és/vagy mint nemzetközi szervezetek kiemelt fontosságú ajánlásait. A hazai közbeszédben és a politikai napirendben is vissza-visszatér ez a téma.

Kormányzati intézkedések és programok születnek (majd halnak el), kormányzati döntéshozók nyilatkoznak a vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek jelentős csökkentésének szándékáról (majd ennek teljesüléséről), miközben a piaci véleménykutatások és nemzetközi felmérések eredményei szerint az állami gépezettel kapcsolatba kerülő, a jogszabályi előírásoknak megfelelni kívánó vállalkozók, könyvelők és más piaci érintettek nem érzik, hogy érdemben kevesebb időt töltenének hivatali ügyintézéssel, jelentések összeállításával, hivatalos adatközléssel és más, jogszabályi szinten előírt adminisztratív kötelezettségek teljesítésével.

Az elmúlt egy évtized erőfeszítései ide vagy oda, a közvélekedéssel egybecsengően abban minden nemzetközi és hazai elemzés egyetért, hogy

Magyarországon az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek továbbra is jelentősek.

Ebben az írásban először is tisztázom, mit értünk az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív teher alatt, mik ezek a terhek, és valóban nagyok-e hazánkban. Egy kis kitérőben összegzem, milyen pozitív gazdasági és társadalmi hatásokkal jár e terhek csökkentése (azaz mi az elmaradt haszna annak, ha az adminisztratív terhek nem enyhülnek idővel). Végül sorba veszem azokat a kihívásokat, amelyekkel bármely ország kormányzata és üzleti szektora szembesül, ha arra szánja el magát, hogy ésszerűsítse és gyorsítsa az állami hatóságok és vállalkozások közötti adat- és információcserét, illetve azt tűzi ki célul, hogy érdemben csökkentse az üzleti vállalkozásokat érintő adminisztratív terheket.

5 hozzászólás Tovább

Turánbánya

332
29 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelent meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző Magyarország értékszerkezetével kapcsolatos problémákat tekinti át.

A társadalom értékszerkezetének kutatása/leírása, annak összes definíciós, mérési és interpretációs nehézségével együtt, tulajdonképpen egyszerűbb feladat, mint az, hogy praktikus tanácsokat fogalmazzunk meg az értékszerkezet esetleges megváltoztatására. Utóbbihoz többen hozzáfogtak már, és vagy csúfos kudarcot vallottak, vagy kísérleteik védhetetlen, az embereket megnyomorító rezsimeket eredményeztek.

Az értékvizsgálatoknak és interpretációiknak azonban a magyar társadalomra vonatkozóan is vannak előzményei és azoknak vannak tanulságai. Jobban tesszük talán, ha előbb összerakjuk az ezek által feltérképezett tényeket vagy tényeknek látszó interpretációkat, aztán meglátjuk, mire juthatunk a segítségükkel. A továbbiakban ezt teszem.

29 hozzászólás Tovább

Brit választások: nothing special

113
7 hozzászólás

Egy politikai krízis kellős közepén megtartott előrehozott választás másnapján egy illedelmes, semmitmondó kommentárt úgy célszerű kezdeni, hogy például: “a tegnapi választás tétje az volt, hogy…”, és ezután kell következnie egy jókora igazságnak – velő és tömörség minden előtt.

Nem megoldhatatlan a feladat, de a tegnapi brit parlamenti választás ilyetén kommentálása azért alighanem feladja a leckét legrutinosabb tartalomgyártó szakiparosnak is. Ennyire érdemi tét nélküli, unalmas, céltalan előrehozott választást tényleg csak olyan országban lehet tartani, ahol évszázadok óta tökéletesítik a parlamentarizmus demokratikus fundamentumait.

Erre kár is lenne szót vesztegetni, ráadásul az előrehozott választás önmagában is egy szép brit hagyomány, amely láthatóan sokkal erősebb, mint az ennek véget vetni hivatott, 2015-től hatályos törvény, a Fixed-term Parliaments Act.

7 hozzászólás Tovább

A szétesés szélén van Európa? Tényleg?

június 8., 07:21 Módosítva: 2017-06-08 13:58:24
206
10 hozzászólás
Az Európai Unió széteséséről majdhogynem nap mint nap jelennek meg újabb híradások, cikkek, kiemelt anyagok. Mindeközben, ha a gazdasági mutatókra nézünk, egy teljesen más kép rajzolódik ki és a politikai folyamatok sem ebbe az irányba mutatnak.

Ha a gazdasági mutatókat nézzük, akkor a tavalyi év után az Európai Unió gazdasági növekedése vélhetően idén is leelőzi az Egyesült Államokét. A 2 százalékot megközelítő növekedés egyébként sem rossz egy ennyire fejlett régiótól, ehhez a teljesítményhez pedig az unió egészét tekintve folyamatosan csökkenő munkanélküliség társul. Szóval a gazdasági mutatók kifejezetten jók és a növekedés gyorsulásának jelei láthatóak számos egyéb mutatóban is.

10 hozzászólás Tovább

Köztársaság vagy a bolondok hajója?

június 2., 07:14 Módosítva: 2017-06-07 15:10:44
650
17 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelenik meg a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a szerző a költségvetéssel és a költségvetési tervezéssel kapcsolatos problémákat tekinti át.

Hegymenet című kötet célja, hogy a Magyarország előtt álló főbb kihívásokat elemezze. A közügyek iránt érdeklődők számára szinte az összes fejezet esetében magától értetődő legalább az, hogy az adott téma miért fontos. Nemcsak az oktatás vagy az egészségügy, de az adminisztratív terhek csökkentésének kérdése vagy az állam szerepének újragondolása is olyan terület, amelyhez a legtöbben tudnak valahogyan viszonyulni. A fejezetek kétharmada közvetlenül kapcsolódik a költségvetési rendszer kérdéseihez. Ennek ellenére általános tapasztalat, hogy még

a közügyek iránt érdeklődők legnagyobb részének sem világos, hogy a költségvetési rendszer egyáltalán hatással van az életükre, lehetőségeikre, nehézségeikre.
17 hozzászólás Tovább

Hitek és tévhitek a népességcsökkenés megállításáról

május 29., 07:08 Módosítva: 2017-06-01 07:49:11
1304
50 hozzászólás
Hegymenet címmel átfogó kötet jelenik meg nemsokára a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokról. Ebben a cikkben a demográfiai folyamatokat tekintik át a szerzők, megállapítják a legfontosabb problémákat, és felvázolják, hogy ezeket hogyan lehetne elkerülni, mire számíthatunk.

Egy távlatos és reális népesedéspolitika kialakításához elengedhetetlen a népesedési helyzet tárgyszerű értékelése, a célok megfogalmazása, a lehetséges eszközök számbavétele és az egyes eszközök várható hatásainak és „mellékhatásainak” áttekintése. A következőkben röviden számba vesszük a fentiekhez kapcsolódó ismereteinket, hiteket, tévhiteket és evidenciákat.

50 hozzászólás Tovább

Gigászi játszma része lehet Trump adóreformja

május 28., 11:52 Módosítva: 2017-05-29 10:13:34
327
24 hozzászólás
  • Könnyen lehet, hogy totális amerikai-európai adó- és kereskedelmi háború nyitánya Trump adóreformja.
  • Adóügyben a frontvonalakon évek óta nem történik semmi.
  • A tét az, hogy hol keres helyet magának, és hol adózik 3000 milliárd dollár.
  • Ha Trump három fő javaslata közül akár csak az egyik is megvalósul, azt nemcsak egyes államok érzik meg, de kiszámíthatatlan árfolyammozgások is elindulhatnak.
  • A bevételekkel azonban az amerikai költségvetés sem tud kalkulálni, ezért lehet, hogy az egészből nem lesz semmi.
24 hozzászólás Tovább

Térképen: hol fogyunk, hol élünk egyre többen?

május 26., 07:10 Módosítva: 2017-05-26 14:32:12
515
26 hozzászólás
A népességszám változása korántsem egyenletes az ország területén. Van olyan térség, ahol a két legutolsó népszámlálás között eltelt évtizedben 32 százalékkal nőtt az ott lakók száma, és van, ahol 14 százalékkal csökkent. Az Összkép új térképei arról tudósítanak, hogy hol élnek egyre többen és hol csökken a népesség.

Magyarországon 31 olyan járás van, ahol többen laktak 2011-ben, mint 2001-ben, miközben 25 járásban a népesség több mint 10 százalékkal csökkent. A lakosságszám növekedése egyértelműen a főváros vonzáskörzetében jellemző, a nagyfokú népességfogyással jellemezhető térségek pedig az ország félreeső részein szétszórtan találhatók.

26 hozzászólás Tovább

Magyarország a sodrás közepén, kicsi evezővel

május 19., 07:07 Módosítva: 2017-05-19 12:16:57
86
16 hozzászólás
Hogyan alakul a magyar gazdaság helyzete rövid és hosszú távon, világösszevetésben? Ismert vagy kevésbé ismert mutatószámokon keresztül tartunk tükröt a magyar gazdaság elé. Gazdaságunk kiemelkedően nyitott, ennek lehetőségeit azonban korlátozottan tudja kihasználni, kockázatait pedig csak részben tudja kezelni.

Az egy főre jutó reál GDP 2014-ben 4,00 százalékkal növekedett Magyarországon, a KSH adatai szerint a 2015-ös évi növekedés 3,1 százalék. Magas ez az érték? Alacsony? Mégis, hogyan határozzuk meg, hogy egy adott évi gazdasági növekedés milyen mértékben utalhat a gazdaság prosperitására?

Nyilván a válasz attól függ, hogy mihez képest nézzük. Végül is, a növekedési ütem nagyságának a megítélése alapvetően a viszonyítási alap megválasztásának a kérdése.

16 hozzászólás Tovább

Fújja meg a sípot, ha korrupciót lát!

A vállalati visszaélések hivatalos bejelentése, azaz whistleblowing mintegy fél évszázadnyi múltra tekint vissza, de jelentős változásokat csak az elmúlt évtized és az azzal járó technikai boom hozott a területen. A whistleblowing-rendszerek bevezetése és fenntartása hosszú távon jelentős pénzügyi előremenetelt biztosíthat a közép- és nagyvállalatok számára. Ennek ellenére a hazai vállalatok 60 százaléka nem fektet energiát a korrupciós kockázatok csökkentésére, a világ pénzügyi vezetőinek 42 százaléka pedig még elfogadhatónak tartja a nem etikus üzleti magatartást a pénzügyi célok elérése érdekében. Az IT fejlesztések következtében azonban izgalmas jövőnek nézünk elébe ezen a területen is.

Watergate-től Snowdenig

Szakértők szerint a köz- és magánszférában egyaránt fontos lenne az előrelépés az átláthatóság terén, ami által a vállalatok jelentős gazdasági növekedésre is szert tehetnének. Ennek ellenére hazai- és világviszonylatban sem túl gyakoriak az ilyen irányú lépések. Az EY korábbi, GKI-val közösen elkészített 2016-os felmérése szerint a hazai vállalatok 60 százaléka nem fordít figyelmet a korrupciós kockázatok és cégen belüli visszaélések feltárására.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a törvényi-jogi háttér is csak az elmúlt évtizedben öltött határozott formát. Nemzetközi viszonylatban mintegy negyven éves múltra tekint vissza a vállalati visszaélések bejelentését, azaz a whistleblowingot érintő törvényhozás.

1 hozzászólás Tovább

Vírustámadás: készülhetnek az iparvállalatok és a közüzemek

56
3 hozzászólás
  • Komoly pusztítást végzett a pénteki zsarolóvírus világszerte. A vírus főleg céges hálózatokra kötött gépeket támadott meg.
  • A támadás ráirányítja a figyelmet arra, hogy a hekkertársadalom egyre jövedelmezőbb üzletnek tekinti a nagy rendszerek megzavarását és a zsarolást. 
  • A nagy iparvállalatok és közüzemek nagyon kiszolgáltatottak, mivel olyan rendszereket üzemeltetnek, amelyeket nem lehet minden nap frissíteni. 
  • Azok, aki ma az irodai rendszereket zsarolják, hamarosan a közüzemeket és az ipari létesítményeket is fogják. Nehezebb feladat, de nagy kárt okoz, így nagy váltságdíjat is lehet kérni érte.
  • Az IBM Security szerint tavaly több mint 100 százalékkal nőtt az ilyen támadások száma a világban.
3 hozzászólás Tovább

Térképen az ingázók három Magyarországa

március 24., 16:18 Módosítva: 2017-03-25 13:09:23
149
10 hozzászólás

Magyarországon minden harmadik dolgozó ember nap mint nap elhagyja települését, hogy eljusson a munkahelyére, majd a munka végeztével hazatérjen. Az átlagos ingázó napi 56 percet tölt utazással. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan formál különböző világokat az ingázás jelensége. Az ingázás adatai alapján ábrázoljuk a lüktető, az ingázó és a kimaradó Magyarországot.

10 hozzászólás Tovább

Tesla-gyár: indul a régiós autóipari versenyfutás

555
6 hozzászólás
  • Az autóipar jelentős átalakuláson megy keresztül az e-mobilitás térhódítása révén.
  • Ez kiemelten érinti a visegrádi négyeket, mert gazdaságuk nagymértékben függ a gépjárműgyártás teljesítményétől.
  • Az utóbbi időben az iparági irányokat alapjaiban meghatározó szereplő, a Tesla európai terjeszkedése tartja izgalomban a kontinenst.
  • Átgondolt elektromobilitási iparfejlesztési stratégia nélkül Magyarország könnyen lemaradhat a régiós országokkal szemben a gyárért folytatott versenyben.
6 hozzászólás Tovább

Akkor és most: Japán, Kína, AC Milan

március 14., 07:03 Módosítva: 2017-03-23 13:01:45
42
4 hozzászólás

Kínaiak veszik az AC Milant. A Milant, aminek Berlusconi által fémjelzett időszaka 30 évvel ezelőtt a Gullit–Rijkaard–Van Basten-trióval kezdődött és most a kínai Sino-Europe Sports-nak való eladással fejeződik be. Illetve fejeződne be, ha a titokzatos vásárlókról nem az lenne a legmarkánsabb információnk, hogy fizetni azt nem tudnak.

És nem azért, mert ne lenne a márciusban esedékes részletre elegendő 100 millió eurójuk. Vélhetően van. Csak nem euróban, hanem jüanban. Amit mostanában a tőkemenekülés és jüangyengülés ellen küzdő kínai kormány nem nagyon akar kiengedni az országból. Így jelenleg az ügylet bürokratikus akadályok miatt úgy áll, hogy Berlusconi a 200 millió eurós „előleggel” a zsebében akár fel is állhatna a tárgyalóasztaltól másik vevőt keresni.

4 hozzászólás Tovább

Hekkertámadások zajlanak éppen most a világban

március 6., 07:05 Módosítva: 2017-03-06 16:29:29
211
5 hozzászólás
Nem a hekkerek okosak, a rendszereknek, de még inkább a szervezeteknek vannak gyengébb pontjai. Ezek megtalálása és megerősítése nem zsenialitást, hanem sok pénzt, sziszifuszi munkát és fegyelmet igényel. Ezt pedig jellemzően nem szeretjük. Na, ezért sikeresek a hekkerek.

Az amerikai elnökválasztás után a kibertámadásokról és azok kivédéséről szóló diskurzus alaposan félrecsúszott. Az a narratíva vált egyeduralkodóvá, amely szerint államilag támogatott orosz hekkerek szellemi fölényük birtokában a kibertérben legyőzték Amerikát, meghekkelték a Demokrata Párt rendszereit, és az információk példátlanul pofátlan, ámde zseniális felhasználásával befolyásolták az elnökválasztást.

5 hozzászólás Tovább

Aggódhatunk a nyugdíjunk miatt

február 11., 07:37 Módosítva: 2017-02-22 08:59:38
2256
76 hozzászólás

Hogy kinek mennyi nyugdíj számít vállalhatónak vagy elégségesnek, magánügy. A legtöbbet hallott szakértői vélemény szerint az állami nyugdíj mellett minimum 20-40 millió forintnyi megtakarításra lehet szükségünk ahhoz, hogy a nyugdíjba vonulást követően is a korábbi életszínvonalunknak megfelelő szinten tudjunk élni.

A szakemberek szerint ehhez elengedhetetlen, hogy havonta minimum 15-20 000 forintot, hozzávetőlegesen a nettó átlagfizetés 10-15 százalékát tegyünk félre éves 4-5 százalékos nominális hozamot feltételezve. Bármennyire is képtelenül hangzik, de bizonyos szempontból még ez az összeg is kevés.

76 hozzászólás Tovább

Szenvedhetünk, ha Trump ezt megcsinálja

február 8., 07:04 Módosítva: 2017-02-08 12:44:35
383
18 hozzászólás

Talán az idei év legfontosabb kérdései közé tartozik, hogy Donald Trump elnökként milyen mértékben fogja beváltani sokszor ellentmondásos kampánybeli ígéreteit. Az elnökjelölt sokszor sok mindent mondott, így nehezen lehet felvázolni egy koherens képet. Ugyanakkor egy dolog következetesen visszatér, ez pedig nem más, mint a protekcionizmus. Más szóval az elnök számára fontos, hogy az Egyesült Államokban hazai és ne külföldi termékeket vásároljanak, így szeretne az elnök munkahelyeket visszavinni az USA-ba.

Az, hogy ennek a jelen állapotban mennyi értelme van, nem boncolgatnám részletesen. A tények egyszerűen azt mutatják, hogy az amerikai gazdaság ma közel van a teljes foglalkoztatottság állapotához, a munkanélküliségi ráta csak 4,7 százalék. Magyarul haza lehet vinni a munkahelyeket csak épp munkás nem lesz. Különösen úgy, hogy számos külföldi országból érkező munkás is vélhetően ki lesz tiltva vagy meg lesz nehezítve a munkavállalásuk.

18 hozzászólás Tovább

Hiába nő a fizetés, ha a lakások is egyre drágábbak

január 31., 06:01 Módosítva: 2017-01-31 14:30:03
1438
36 hozzászólás

Hová tűnt a reálbér-emelkedés?

Két infláció-számítással kapcsolatos technikai információval indítanék. És egy ígérettel, hogy a folytatás sokkal érdekesebb lesz.

Az egyik, hogy a lakásárak 2012-től egyáltalán nem szerepelnek az infláció számításához használt fogyasztói kosárban, sőt, még a lakbér is csak 1 százalékos súllyal van benne.

A másik, hogy az inflációs mutatókat számoló KSH 2002 óta az általános fogyasztóiár-index (ennek emelkedése az infláció) változása mellett közzéteszi az úgynevezett nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóiár-indexet is. Ebből kikerülnek például a gyerekneveléssel kapcsolatos termékek, míg nagyobb súlyt kapnak a gyógyszerek, élelmiszerek vagy a rezsiköltségek. Érthető e mutató léte, hiszen egy politikai szempontból fontos csoportról van szó, nem lenne jó a nagy átlag torzítása miatt nem pontosan látni, hogyan megy soruk.

36 hozzászólás Tovább

Szmogriadó idején hiányzik a legjobban a dugódíj

január 26., 13:46 Módosítva: 2017-01-26 17:31:46
884
55 hozzászólás

Ínséges időket él Budapest gazdasága a szmogriadó idején. Ahogy a kályhákban jobb esetben faanyagot, rosszabb esetben kártékony hulladékokat, úgy égetjük a társadalom közlekedésből származó hasznait is az autóhasználat félresikerült szabályozása miatt. Túl sok hasznos utazás hiúsul meg, miközben rengeteg felesleges utazás épphogy pozitív ösztönzést kap.

55 hozzászólás Tovább

Az MNB letért a futópályáról

január 18., 06:59 Módosítva: 2017-01-18 14:05:17
271
8 hozzászólás

„KARESZ HÜJE / GYÖNGYI HÜJE / csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van.”

(Weöres Sándor: Kisfiúk témáira)

„…most, miután már ismerem a jövőt, soha nem cselekednék ellene, és ebbe beletartozik az is, hogy nem árulom el másoknak, amit tudok.”

(Ted Chiang: Életed története)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016 karácsonya előtt közzétett Inflációs jelentésében unortodox ajándékkal lepte meg a borúlátásra hajló publikumot. 2,1-ről 2,4 százalékra emelte a magyar gazdaság 2016 első háromnegyed évi növekedési ütemét, mégpedig úgy, hogy negyedévek szerint rendre 0,5, 0,1 és 0,5 százalékponttal korrigálta felfelé a KSH hivatalos adatait. Bár az MNB törvényi felhatalmazása sokféle tevékenységet fog át – a monetáris politikán és a pénzügyi felügyeleten kívül pénzügyi statisztikák összeállítására is kiterjed –, eddig úgy tudtuk, hogy a GDP-statisztika a KSH kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az MNB tavaly decemberben egy szokatlan manőverrel vélte alátámasztani a 2016-ra vonatkozó, az év elején, ismeretlen okokból kőbe vésett 2,8 százalékos GDP-növekedési prognózisát: felülbírálta (saját, úgymond „ténybecsléseire” cserélte) a már megjelent hivatalos statisztikai adatokat. Ezzel egyszerre sikerült magát nevetségessé tennie, a hivatalos adatok iránt bizalmatlanságot keltenie, és a KSH kompetenciáját kétségbe vonnia.

Írásomban amellett érvelek, hogy a jegybank ezzel rossz precedenst teremtett, amely alkalmas arra, hogy zavart keltsen az adatokkal kapcsolatban, anélkül azonban, hogy az akcióból érdemi előnyei származnának, miközben számolnia kell (kellett volna) annak számos hátrányával.

Először az MNB különös manőverét próbálom értelmezni, majd annak a jegybank reputációjára gyakorolt hátrányos következményeivel foglalkozom. Ezt követően tekintem át a 2016. évi hivatalos adatok MNB által történt felülbírálatának egyes részleteit, továbbá a Bank of England gyakorlatát, végül pedig arra hívom fel a figyelmet, hogy nehéz lesz eligazodni abban az MNB által kezdeményezett unortodox statisztikai rendszerben, amelyben minden elemző – saját narratíváját, illetve előrejelzését alátámasztandó – önállóan lát majd neki a hivatalos adatok átalakításának.

8 hozzászólás Tovább

Mit keres egy sportszergyártó a legjobb techcégek között?

61
0 hozzászólás

A technológiai cégek évről-évre a las vegas-i CES konferencián mutatják be a friss fejlesztéseiket, a rendezvény kétségkívül az iparág egyik legfontosabb seregszemléje. Idén az egyik fő előadó az Under Armour vezérigazgatója, Kevin Plank volt. De hogyan került egy feltörekvő sportszergyártó első embere a technológiai rendezvény húzónevei közé? A példa jól mutatja, hogy miként mosódik el a határ a különböző szektorok között, kiváltképpen akkor, amikor a téma az innováció.

A BCG minden évben listázza a világ 50 leginnovatívabb cégét. Ennek keretében egyben azt is megvizsgáljuk, hogy milyen trendek mozgatják a vállalati fejlesztéseket: hogyan ruháznak be a cégek az új technológiákba, és mekkora hangsúlyt fektetnek a jövőbeli versenyképességre.

Szólj hozzá! Tovább

Már rég nincs aranyunk

január 10., 12:50 Módosítva: 2017-01-11 00:02:06
419
33 hozzászólás

Kis túlzással, utoljára 1946-ban kísérte az utóbbi napokban tapasztalthoz hasonló figyelem az MNB aranytartalékát, amikor az hazakerült Magyarországra. Ez azért is meglepő, mert az arany immár több mint négy évtizede nem tölt be monetáris szerepet, a jegybanki mérlegekben csak befektetési eszközként jelenik meg.

Az MNB aranyportfóliója az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es elején csökkent a jelenlegi 3 tonnás szintre, ez az aranytartalék a használt befektetési formától függetlenül most is az MNB rendelkezésére áll. A makrogazdasági sérülékenység megítélése szempontjából ugyanakkor nem az aranynak, hanem elsősorban a likvid, biztonságos, devizaköveteléseket is magába foglaló nemzetközi tartalékállománynak van jelentősége, ami Magyarország esetében érdemben meghaladja a nemzetközi intézmények és a befektetők által elvárt szintet.

33 hozzászólás Tovább

Trump a monetáris politikában is gyorsabb fordulatot hozhat

2016. december 29., 07:04 Módosítva: 2016-12-29 13:35:14
2
0 hozzászólás

Bár még mindig kevés konkrétumot ismerünk Donald Trump gazdaságpolitikai elképzeléseiből, a piacok viszonylag határozott képet kezdenek formálni róla. Röviden: határozott költségvetési élénkítés, valamint a piaci játékszabályok lazítása következik, ami a korábban vártnál gyorsabb növekedést és inflációt eredményez.

Mindezt valamelyest beárnyékolhatják az esetleges külkereskedelmi korlátozások, de ezeknek egyelőre a befektetők nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Ralizó részvénypiacok, magasabb dollárhozamok és erősebb dollár – ezt láttuk az elnökválasztás óta eltelt hetekben.

Szólj hozzá! Tovább

Nem érték el az üzemi hőmérsékletet a bankok

10
2 hozzászólás
Jó évet zár a magyar bankrendszer, de ahhoz, hogy ez a következő években is így maradjon, vagy a kamatszintnek, vagy a hitelezésnek, vagy mindkettőnek számottevően növekednie kell. Bár a lakásárak emelkedése jótékony hatást gyakorol a meglevő rossz jelzáloghitel portfóliókra, ezek még évekig sok gondot okoznak a bankoknak.

Jó évet zár a magyar bankrendszer, leginkább annak köszönhetően, hogy az idén felpörgött lakásár emelkedés jótékony hatást gyakorol az 1000 milliárd forintot meghaladó összegű nem teljesítő jelzáloghitel állományra. Egyes hitelezettek ismét törlesztenek, mások a jobb áron immár hajlandók megválni lakásuktól, ami a végtörlesztést is magával hozza.

Ez lehetővé teszi a korábban megképzett hatalmas céltartalékok csökkentését, ami nyereségként jelenik meg a bankok könyveiben. Ez azt jelenti, hogy a korábbi években az ingatlan hitelezésen nagy veszteséget elszenvedő négy bankból kettő ismét nyereségessé válhat, és a másik kettő is legfeljebb moderált veszteséggel zár, a többiek pedig rég nem látott eredményeket érnek el.

2 hozzászólás Tovább

Megvédhetjük magunkat a csalóktól karácsonykor is

2016. december 21., 07:00 Módosítva: 2016-12-21 11:28:49
14
3 hozzászólás

Egyre több helyen és egyre több mindenért tudunk online fizetni. Ennek köszönhetően az internetes vásárlás beférkőzött mindennapjainkba. Vásárolhatunk bármit, bármikor és bárhol, azonban ez óriási veszélyekkel is járhat, ha nem figyelünk oda néhány alapvető dologra. Márpedig a karácsonyi hajtásban különösen hajlamosak vagyunk arra, hogy figyelmetlenek legyünk. Érdemes szem előtt tartani az alábbiakat:

3 hozzászólás Tovább

Áldás vagy átok Magyarország autóipari függősége?

2016. december 20., 07:04 Módosítva: 2016-12-20 13:59:16
123
8 hozzászólás

Ki ne hallott volna arról, hogy az autóipar milyen kiemelt szerepet játszott hazánk 2010 óta látott gazdasági növekedésében úgy, hogy közben számtalan új munkahelyet is teremtett? Most mégis sokan azt kérdezik, hogy ez az áldásos hatás vajon tényleg olyan áldásos-e. Mi lesz velünk akkor, ha a német gyártók majd nem nálunk akarnak autókat összeszerelni? Az autóiparban megjelenő hozzáadott érték vagy annak a jövőbeni fenntarthatósága is vitatott kérdés, egy viszont biztos: az ágazat helyzetelemzéséből levonható következtetések túlmutatnak a növekedési statisztikák értelmezésén. Mert a magyar gazdaság Európában és a világban betöltött jelenlegi szerepéről és lehetőségeiről adnak lenyomatot.

8 hozzászólás Tovább

Önnek is elege van a jelszavakból?

2016. december 8., 07:05 Módosítva: 2016-12-08 14:04:33
48
35 hozzászólás
  • Hiába figyelmeztetnek a szakemberek, a felhasználók egyszerűen gyűlölik a jelszavakat, főleg a biztonságosakat.
  • A szolgáltatók sem érzik át az adatvédelem súlyát, nem is költenek rá eleget, elavult titkosításokat használnak. 
  • Sem a felhasználó, sem a szolgáltató nem érzékeli elég nagynak az adatszivárgásból eredő károkat ahhoz, hogy többet költsön rá. 
  • A jelszó azonban hamarosan az életünkbe kerülhet, a szolgáltatókkal szemben pedig óriási kártérítési igénnyel jelentkezhetnek a károsultak. 
  • És akkor jönnek majd a biztosítók. Illetve dehogy, már ott állnak a rajtvonalon. 

Hiába tanácsolja minden IT-szakértő, hogy használjunk biztonságos jelszavakat, minden regisztrációnál más jelszót adjunk meg, és hiába adnak általuk egyszerűnek mondott algoritmusokat a szerintük biztonságos jelszavak generálásához, a felhasználók nem tanulnak a káreseményekből.

Az amerikai NIST (National Institute of Standards and Technology) kutatásai szerint az emberek egyszerűen lebecsülik a rájuk leselkedő kockázatokat ("Miért pont rám lennének kíváncsiak a hackerek?”), és túlzottnak érzik a biztonsági elvárásokat („Nem lehet 28 jelszót megjegyezni”). Ezt a jelenséget nevezik a kutatók „adatvédelmi fásultságnak”.

35 hozzászólás Tovább

Tényleg az állami beruházások pörgetik majd fel a gazdaságot?

2016. november 18., 07:08 Módosítva: 2016-11-28 10:57:12
5
6 hozzászólás

Manapság nagyon könnyű olyan cikkbe botlani a világban, ami a fiskális stimulust várja/élteti/ünnepli. Tudok olyat is, ami a jelenséget (a várható amerikai fiskális stimulust) „prezident” Trump „pozitív hozadékának” tekinti. Jegybankok egyenesen csak akkor hajlandók lemondani a pusztító, hozammegsemmisítő politikájukról, ha a kormányok kezébe tehetik át a stafétát. A piacok is már kifejezetten árazzák, elnézve a kilövő hozamokat, szóval a fejlett világ fiskális lázban ég.

6 hozzászólás Tovább

Hogyan szilárdítsa meg a hatalmát a nyugati világ új vezetője?

18 hónap kíméletlen kampányolás után a mai napon megválasztott Donald Trump elnök megkezdi a felkészülést a nyugati világ talán legnagyobb felelősséggel járó politikai hatalmának átvételére. Erre 73 napja van, és a feladat – a szövetségi kormányzat feletti irányítás megszervezése – komoly kihívás elé állítja még a politikai csatározásokban már megedzett stábot is.

Hogyan lehet a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló időt? Komoly segítség lehet, ha áttekintjük, hogy miként történt ez a folyamat a korábbi ciklusok hajnalán. 

11 hozzászólás Tovább