A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

  • Emmett Brown: A sors iróniája, hogy a briteket ugyanazzal a tervvel basszák át, amivel bő kétszáz éven át irányították a kontinenst. 2019-09-09 09:57
    Boris Johnson valójában még nem veszített
  • Késapati Tamás: inkább az a baj, hogy a franciák sztem britek nélkül képzelik el az EU-t, és ezt fogják keményen nyomni.. 2019-09-08 22:20
    Boris Johnson valójában még nem veszített
  • Késapati Tamás: a nép egy oroszok által pénzelt brexit marketingkampányt szavazott meg ( ráadásul a nyuggerek akiknek sokkal kevesebb van hátra támogatják jóval nagyobb arányban a kilépést , a fia... 2019-09-08 22:19
    Boris Johnson valójában még nem veszített

2070-re minden magyar dolgozóra kétszer annyi nyugdíjas jut, mint ma

február 6., 05:29 Módosítva: 2019.02.06 11:30
663
24 hozzászólás

2019. január 31-én nyilvánosan is bemutatták az OECD 2019-es jelentését Magyarországról. Mivel 2018. májusában OECD szakértők megkerestek engem is, hogy eszmét cseréljünk a magyar nyugdíjrendszer problémáiról, én is kaptam meghívót a mostani bemutatóra, és hosszú évek után ismét egy levegőt szívhattam a jelenlegi magyar hivatalnokokkal. Jellemző a kormányzati és tudományos szféra közti szakadékra, hogy a jelentésben idézett többi szakértőből senkivel sem találkoztam, és két nyugdíjhivatalnokon kívül a megjelentekből senkit sem ismertem. Kaptam ajándékba egy nagyon mutatós és tartalmas kötetet, amely elektronikusan ingyen olvasható (OECD Economic Surveys, HUNGARY stb.), de nem tölthető le ingyen. Erről a tanulmánykötetről számolok be az Index olvasóinak.

Az talán ismert, hogy ellentétben az IMF-fel és a Világbankkal, az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) a fejlett piacgazdaságok klubja, tehát pénz helyett csak tanácsokat ad, emellett statisztikákat állít össze, és értékes elemzéseket készít, köztük rendszeresen jelentéseket közöl országokról, régiókról is. Most hazánk került terítékre, és a 180 oldalas jelentés az általános gazdasági áttekintésen kívül két terület szerkezeti reformjait taglalta: a magyar nyugdíj- és egészségügyi rendszer kihívásait és a bennfoglaló (inkluzív) regionális fejlesztést.

A jelentés megítéléséhez tudni kell, hogy a magyar kormánynak vétójoga van a jelentés elfogadásában és publikálásában, tehát az OECD-nek diplomatikusan kell eljárnia. Hely- és tudás hiányában főleg a nyugdíjrendszer problémáiról szóló részeket taglalom, és a regionális kérdéseket teljesen mellőzöm.

Külön felhívom a figyelmet a jelentés szerzőinek csak helyeselhető iskolás módszerére, hogy a fejezetek végén közli saját javaslatait, és helyenként kétoszlopos táblázatban összehasonlítja az előző, 2016. májusi áttekintésben tett javaslatokat és azok megvalósítását.

24 hozzászólás Tovább

Magyarország, itt az ideje behúzni a féket!

február 1., 04:57 Módosítva: 2019.02.01 12:59
577
28 hozzászólás

Már több mint 10 éve robbant ki a gazdasági világválság, ami érzékenyen érintette az Európai Uniót és Magyarországot is. A kezdeti nehéz éveket, ahol magasba szökött a munkanélküliség és a költségvetési hiány, felváltották a jó évek, amikor a munkaerőhiányról panaszkodnak a gazdasági szereplők. A miniszterelnök év eleji sajtótájékoztatójában mégsem volt megelégedve a 2019-re prognosztizált 3,9 százalékos gazdasági növekedéssel. További gazdaságélénkítésről beszél, 4 százalék feletti növekedést szeretne látni.

Felmerül a kérdés: miért van erre szükség? La Fontaine híres „ A hangya és a tücsök” meséjét mindenki ismeri. A tücsök életmódot már az előző gazdasági ciklusban megtapasztaltuk, ezért a nehéz időszakban drasztikusan kellett megszorítanunk. Ezt mintha gyorsan elfelejtettük volna, a jó időszakban még mindig költekezünk. Itt az ideje kipróbálnunk a hangyák életét is, hogy télen se fázzunk meg, itt az idő takarékoskodni.

28 hozzászólás Tovább
  • Megbánjuk a külvárosba költözést?

    január 30., 04:22 Módosítva: 2019.01.31 01:16
    2312
    91 hozzászólás

    Az emberek rengeteg időt töltenek ingázással, és ezt jellemzően nagy tehernek élik meg, ezért elvárható lenne, hogy cserébe a jobb környezetben, az alacsonyabb árakkal megfelelő kompenzációban részesüljenek. Ennek ellenére a kutatók azt találják, hogy minél többet ingázik valaki, annál kisebb a szubjektív elégedettsége az élettel (Stutzer és Frey, 2008).

    Mindez pénzben kifejezve azt jelenti, hogy 23 perc utazást (egy irányba) 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni – ahogy azt Stutzer és Frey találta egy német háztartások körében végzett felmérés alapján. Ha az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent az emberek számára, amely egyben komoly stressztényező is (Koslowsky és szerzőtársai, 1995), akkor miért nem váltanak lakhelyet, hogy jobban érezzék magukat?

    91 hozzászólás Tovább

    Már megint temetik, de a bitcoin nevet a végén

    január 25., 05:04 Módosítva: 2019.01.25 13:50
    121
    23 hozzászólás

    A bitcoin egy „roppant kockázatos spekulációs eszköz”, és az is marad a jövőben, mert az emberek számára nem vonzó, pénznek pedig amúgy sem tekinthető – némi tömörítéssel élve erről jelent meg  egy cikk nemrég a Pénz beszélen . A most következő írás pedig az ott felvetett kérdésekre kíván alternatív válaszokat adni, több helyütt vitatkozva a szerző következtetéseivel.

    23 hozzászólás Tovább

    Marad a bitcoin a spekulánsok játékszere?

    január 23., 05:03 Módosítva: 2019.01.23 10:44
    90
    6 hozzászólás

    Szakmai körökben általánosan elfogadott, hogy a bitcoin nem tekinthető pénznek. Ennek egyik legfontosabb oka a rendszerbe kódolt extrém magas értékingadozás. Bár az elmúlt évben az árfolyam alakulása is inkább a pesszimista szereplőket támasztotta alá, továbbra is sokan vélekednek úgy, hogy a kriptovaluták zászlóshajója hosszú távon kinövi gyermekbetegségeit és világpénzzé válik. Jelen írásomban ennek lehetőségét vizsgálom, bár már az elején leszögezném, hogy egyértelműen pesszimista vagyok e tekintetben.

    Virítsd a lóvét

    Az 1996-os sportdrámában, a Jerry Maguire-ben az alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar és Golden Globe díját elnyerő Cuba Gooding Jr. által megformált Rod Tidwell a közcímben szereplő kifejezés többszöri elismétlésével és elismételtetésével próbálja nyomatékosítani a játékáért szintén Oscar-díjra jelölt Tom Cruise játszotta címszereplőnek, hogy mennyire fontos neki a 10 millió dolláros szerződése.

    A lóvé kifejezés tehát a filmben egyértelműen a törvényes amerikai fizetési eszközre, a dollárra vonatkozott. Így ez a jelenet is tudatosítja bennünk annak az alapvető pénzfunkciónak a fontosságát, hogy az adott eszközt elfogadjuk áruk és szolgáltatások (jelen esetben Tidwell sportteljesítménye) ellentételezéseként.

    6 hozzászólás Tovább

    Brexit: kiben mi lakik?

    82 évet élt, világháborús és általában XX. századi tapasztalatokkal jól ellátott nagymamám tanította, hogy „kisunokám, jegyezd meg jól, nem lehet tudni, hogy kiben mi lakik.” Megjegyeztem, és a brexit kapcsán mostanában sűrűn eszembe is jut, nem is mernék vitatkozni vele, de mégis, tegyünk egy próbát: vegyük végig, hogy a tudható tények és az elgondolható motivációk alapján mi lehet azon brit politikusok fejében, akik ebben a pillanatban is akarják vagy elfogadhatónak tartják a brexit-et. Nem újdonság, hogy egy történelmi katasztrófa sokaknak vonzó ábrándok, lelkesítő fantáziák forrása, előtte, közben, és utána is, önmagában ebben nincs is semmi érdekes, viszont éppen a józanság oltárán áldozunk akkor, ha a lehető legjobban meg akarjuk érteni az érthetetlent. A brit belpolitikai káosz kiteljesedése jó alkalom erre.

    2 hozzászólás Tovább

    Mennyibe kerül valójában a magánegészségügy?

    január 18., 05:10 Módosítva: 2019.01.18 11:22
    297
    15 hozzászólás

    Ahhoz képest, hogy Magyarországon elviekben teljes körű társadalombiztosítási rendszer működik, nagyon sokat költünk a járulékokon felül is saját pénzünkből az egészségünkre. A kiadások egyharmadát magánforrásból költjük el, a beteg által közvetlenül teljesített kiadások pedig szintén jelentős 29 százalékot tesznek ki a hazai egészségügyben. Mindkét érték magasnak mondható, a magánforrás aránya az EU-ban 23 százalék, a közvetlenül a beteg általi kifizetéseké pedig 15 százalék.

    A jelenség hátterében az áll, hogy Magyarországon a magán és az állami ellátás nem kiegészíti egymást, hanem egymás alternatívái. Így a rendszer nagymértékben hagyatkozik a beteg által teljesített kifizetésekre. Ennek következtében sérül az egészségügyi esélyegyenlőség elve: a tehetősebbek hálapénzt fizetnek vagy magánba mennek, a szegények pedig lassan kiszorulnak az ellátásból.

    15 hozzászólás Tovább

    Az amerikai-kínai konfliktus a technológiáról szól

    január 16., 04:55 Módosítva: 2019.01.29 16:46
    36
    3 hozzászólás

    2018 egyik legmeghatározóbb gazdasági fejleménye a kereskedelmi háború kitörése volt. Ám míg az amerikai vezetés a hagyományosan szövetséges országokkal a megegyezés felé tart, vagy már meg is egyezett velük, mint például Dél-Koreával vagy Kanadával, addig Kínával ennek az esélye sem látszik. Ezzel párhuzamosan a konfliktus kulcskérdései is eltolódtak: míg eddig a kommunikáció középpontjában az amerikai folyó fizetési mérleg hiány, az igazságtalan kereskedelmi szerződések és a vámok kivetése álltak, most inkább egy nagyhatalmak közötti technológiai verseny kezd kibontakozni. A kínai és amerikai vezetés is látja, hogy a jövőbeli siker kulcsa a technológiai fejlesztéseken, jórészt a mesterséges intelligencia-kutatásokban és annak felhasználásában rejlik, és egyik sem szeretne lemaradni a másikhoz képest.

    3 hozzászólás Tovább

    Fenekestől felforgatja a német cégek kommunikációját a bevezetett interszexuális nem

    január 9., 04:51 Módosítva: 2019.01.10 06:17
    6753
    79 hozzászólás

    Meghatározó változtatást vezettek be Németországban 2019. január elsején: a harmadik nemet. Ez azt jelenti, hogy az anyakönyvekben a nem megjelölésére immár a nő és a férfi kifejezés mellett a divers szó is alkalmassá vált. Ennek jelentése: különböző, különféle, vegyes. A változtatást az alkotmánybíróság rendelte el még 2017 végén, a parlament pedig tavaly elfogadta azt. Mielőtt rátérnénk, mivel jár ez a Németországban működő cégek számára, bővebben is kifejtjük a témát.

    79 hozzászólás Tovább

    Mint ha az euró 335 forint fölé emelkedne 10 perc alatt

    január 3., 18:27 Módosítva: 2019.01.04 15:09
    292
    5 hozzászólás

    Január 2-án este (közép-európai idő szerint), ami a távol-keleti tőzsdék nyitásával esik egybe, olyan rendkívüli események történtek a devizapiacon, elsősorban a japán jen árfolyamában, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, még hazánkban sem.

    Az úgynevezett Flash Crash (nagyon rövid idő alatt, nagyon nagy mértékű mozgás egy termék árfolyamában) elsősorban az euró japán jennel szembeni jegyzésénél volt érzékelhető, ahol alig 10 perc leforgása alatta közel 5 százalékos árfolyam zuhanást tapasztalhattunk.

    Ez nagyjából azt jelenti, mint ha az euró a jelenlegi 320 forint körüli értékéről 335 fölé emelkedne ilyen rövid idő alatt. Adódik tehát a kérdés, hogy ha mindez a japán jennel megtörténhet, megtörténhet-e máskor, más devizával is? Mi áll a háttérben és elkerülhető-e hasonló eset?

    5 hozzászólás Tovább

    Árvai Péter: 5 könyv, amit érdemes elolvasni

    2018. december 31., 09:23 Módosítva: 2019.01.01 13:32
    363
    3 hozzászólás

    2018 szokatlanul eseménydús év volt. Egy olyan év, amikor a hosszú békeidők után, amelyben a fejlődés volt a természetes, egyre inkább a jövőnkkel kapcsolatos pesszimizmus lett a meghatározó és egy a mostaninál kevésbé vonzó világ képe kezd kirajzolódni. Egyesek szerint a változások oka, hogy lassan kihal az a generáció, akiknek az első vagy a második világháború még személyes élmény volt.

    Velük együtt tűnik el ezeknek a tragédiáknak a tanulsága és megoldásai is: az emberi jogok fontossága, az igazság kiderítésére törekvő párbeszéd, a jogszabályok sérthetetlenségének elve vagy éppen az állami ellátórendszerek fontossága, amelyek segítenek megőrizni az emberek méltóságát és esélyt adnak, hogy a szegények kitörjenek jelenlegi helyzetükből. És ha mindez nem lenne elég egyre közelebb kerülünk egy környezetvédelmi krízishez, a világgazdasági rendszerek pedig átalakításra szorulnak, hogy végre ne növeljék, hanem éppen ellenkezőleg: csökkentsék a jövedelmi különbségeket.

    3 hozzászólás Tovább

    Napelemet a tetőre

    2018. december 20., 16:29 Módosítva: 2018.12.21 15:12
    348
    14 hozzászólás

    Ha ezt a bankok hirdetnék betéti kamatok formájában, alighanem igazi, pozitív értelemben vett „bank run” bontakozna ki a mai hozamsivár világban. A jó hír az, hogy az említett hozamszint, ha nem is a sarki bankfiókban, de pár méterrel a fejünk felett elérhető. Ehhez nem kell más „csak” egy-két millió forint, kedvező lokáció/tetőtípus, néhány négyzetméternyi napelempanel és változatlan szabályozás.

    A cikkem apropójául nem az újdonság varázsa szolgált – vélhetően már igen sokan hallottak erről a lehetőségről –, hanem annak felismerése, hogy mekkora az eddig kiaknázatlan teljes hazai beruházási potenciál, valamint az, hogy a várható hozamhoz képest a befektetésünk kockázata alacsonyabb, mint azt sokan gondolnák.

    Ma Magyarországon mintegy 200 MW háztartási méretű, tetőre telepített fotovoltaikus (napelem) villamosenergia termelő kapacitás létezik, ami iparági szakértők szerint, figyelembe véve a földrajzi lehetőségeinket, megháromszorozható. Ez bő 200 milliárd forintból megvalósítható, ami az említett 8-10 százalékos hozamszinttel számolva 16-20 milliárd forintnyi éves megtakarítást biztosíthatna a beruházóknak.

    14 hozzászólás Tovább

    Milyen az élet készpénz nélkül?

    2018. december 19., 05:17 Módosítva: 2018.12.19 23:51
    541
    24 hozzászólás

    Európa nagy részében ugyan egyelőre a jelentős készpénzhasználat okoz fejtörést, de a nemzetközi trend alapján közel az idő, amikor már nem kell idegeskednünk, hogy otthon hagytuk a pénztárcánkat – hiszen nem is lesz pénztárcánk. Vessük vigyázó szemünket Svédországra, ahol már pontos dátuma is van a készpénzmentes kor elérkezésének, miközben még mindig zavaróan sok kérdésre és kételyre nincs válasz Stockholmban sem.

    24 hozzászólás Tovább

    Az OPEC csatát nyert, de ki nyeri a háborút?

    2018. december 14., 13:54 Módosítva: 2018.12.14 21:06
    6
    0 hozzászólás

    Annak ellenére, hogy a venezuelai termelés jó eséllyel még tovább fog csökkenni és 6 hónap múlva életbe lépnek az amerikai szankciók Irán ellen, az OPEC+ kartell mégis úgy érezte, hogy demonstrálnia kell elkötelezettségét a piac stabilizálása mellett. A rövid távú elvárásokat tehát úgy tűnik teljesíteni tudja a kartell, ugyanakkor ezúttal a szaúdiak (és az amerikaiak) egyértelmű vesztesként kerültek ki a találkozóból, ami nem csökkentette a bizonytalanságot a már egyébként is csapongó olajpiacon. Irán és az oroszok azonban megerősödtek.

    Szólj hozzá! Tovább

    Mindenki elfelejtette, hogy a hitelfelvétel veszélyes is lehet?

    2018. december 11., 08:03 Módosítva: 2018.12.11 14:51
    785
    21 hozzászólás

    Tíz évvel a hazai lakosság jelentős részét durván megégető hitelválság kirobbanása után újra csúcsra emelkedett a magánszemélyek hitelfelvétele, és a növekedés 2019-ben is szinte biztosan folytatódik. Mi történt? Mindenki elfelejtette, hogy a hitelfelvétel veszélyes is lehet, vagy minőségében egy teljes más mozi forog most?

    21 hozzászólás Tovább

    Mindenkit érintő változás jön a magyar bankrendszerben

    2018. december 10., 05:16 Módosítva: 2018.12.10 23:15
    4665
    16 hozzászólás
    • Jövő év júliustól elindul az azonnali utalási rendszer, amelyben 10 millió forint alatti belföldi forint átutalások 5 másodperc alatt megérkeznek.
    • A szolgáltatás 7/24-es rendszerű, tehát az év bármely napján, és az éjszaka indított átutalások is 5 másodperc alatt teljesülnek
    • Nem csak bankszámlaszámra lehet majd utalni. Ha szeretnénk, hozzárendelhetjük a telefonszámunkat, email címünket, valamit adószámunkat másodlagos azonosítóként a bankszámlaszámunkhoz.
    • Új funkcióként megjelenik a fizetési kérelem fogalma, amellyel egyszerűbbé válik többek között a megosztott fizetés.
    16 hozzászólás Tovább

    Óriásira nőtt néhány befektető a tőzsdén, és ez okozhat még gondokat

    2018. december 6., 13:43 Módosítva: 2019.05.09 08:07
    12
    2 hozzászólás

    Móricz Dániel  fontos és időszerű témáról írt nemrég , amiben felhívja a figyelmet arra a világszerte tapasztalható folyamatra, miszerint a piaci koncentráció növekvőben van, ami általában együtt jár a verseny gyengülésével, az árak emelkedésével, a bérnövekedés lassulásával és a vállalati profitok növekedésével. Ehhez a témához kapcsolódva, érdemes kiegészíteni a gondolatfolyamot egy másik jelenséggel, aminek hasonló következményei lehetnek: ez pedig a tőzsdei vállalatok tulajdonosi koncentrációja, pontosabban az úgynevezett horizontális részesedések ügye.

    2 hozzászólás Tovább

    Egyre kevesebb óriásvállalat kezében összpontosul a hatalom

    2018. november 29., 05:13 Módosítva: 2018.12.10 17:42
    116
    4 hozzászólás

    Az elmúlt 20-25 évben a technológiai fejlődésnek, a globalizációnak, valamint a versenyhatóságok engedékenységének köszönhetően az iparágak többségében érezhetően nőtt a piaci koncentráció. Nemcsak az Egyesült Államokban, Európában is. Bár ennek rövid távon lehetnek kedvező hatásai, hosszabb távon a verseny korlátozása és a belépési korlátok emelkedése káros folyamat.

    A domináns vállalatok nemcsak a fogyasztókkal, hanem a szállítókkal és a munkavállalókkal szemben is erőfölénybe kerülnek.

    Ennek jelei (magasabb profitabilitás, kevesebb beruházás, lassuló termelékenység-bővülés, nyomottabb bérek) már sok esetben megfigyelhetők.

    4 hozzászólás Tovább

    Csak az emlékekért élünk?

    2018. november 28., 05:04 Módosítva: 2018.11.28 12:00
    137
    2 hozzászólás

    A boldogság mérésének megértése több meglepő eredményt is hozott az elmúlt évtizedekben. Látszólag egyszerű feladatnak tűnhet az emberek boldogságának a mérése. Viszont a területen végzett kutatások arra jutottak, hogy már az egyszerű kérdésekre sem adnak az emberek következetes választ vagy legalábbis nem úgy, ahogy előtte várták. Ráadásul az emlékeink rendszeresen becsapnak minket, sőt, több eredmény is arra utal, hogy az embereknek nem a pillanatnyi boldogság számít, hanem az, hogy mire fognak emlékezni.

    2 hozzászólás Tovább

    Trump és a FED háborúja most lesz igazán éles

    2018. november 26., 12:31 Módosítva: 2018.12.19 20:14
    20
    1 hozzászólás

    Trump minden eszközt – adócsökkentés, klímaegyezmény felmondása, olajárak leszorítása – bevet a prociklikus gazdaságpolitika már tankönyvi példának is extrém gyakorlati megvalósítása érdekében. Pedig a tőzsde akkorát ment a 2008-as válság óta, hogy a jelenlegi esés csak egy kis lemorzsolódásnak tekinthető, de a gazdasági prosperitást saját érdemeként feltűntetni akaró, ugyanakkor azt a tőzsdeindexszel azonosító Trumpot ez láthatóan – és Twitter-üzeneteiből olvashatóan – nagyon zavarja.

    A FED és annak Trump által kinevezett elnöke, Jerome Powell viszont a kamatemelés lehetőségét, és ezzel annak biztosítékát látja a jelenleg szárnyaló gazdasági mutatók mögött, hogy a világon szinte egyetlen monetáris hatóságként lesz érdemi mozgástere a kamatpolitikával nehezebb időkben segíteni a gazdaságot. A történelem azt mutatja, hogy az amerikai jegybank nem izgul a részvényindexekért, amíg azok a 200 hetes mozgóátlag fölött vannak, Trump viszont már tombol: hisztérikus hetek előtt állunk az év utolsó, december 19-i FED-ülése miatt.

    1 hozzászólás Tovább

    Alanyi jogon járó fizetés: jöhet az ingyen pénz korszaka?

    2018. november 8., 11:33 Módosítva: 2018.11.09 08:48
    740
    38 hozzászólás
    Az elmúlt években több országban felvetődött a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) valamilyen formájának a bevezetése. Ezt a rendszert eddig mindig mindenhol elvetették, és az eddigi kísérletek túl kis mintán zajlottak ahhoz, hogy érdemi következtetést lehessen levonni a hatásukról. A fejlett világban a széles szociális háló további erősítése a Világbank és az IMF szerint is jobb hatékonyságú lehet, mint egy FNA-program, de ezt az álláspontot a robotika fejlődésével várhatóan jelentősen átalakuló munkaerőpiac felülírhatja. Még ennél is előbb kerülhet napirendre a kérdés egy újabb gazdasági válság esetén, ahol az ingyenpénz a recesszióból való kilábalás eszközeként tűnhet fel.

    Mit értünk alatta?

    Fontos leszögezni, hogy az FNA-ról folytatott vitákban gyakran alapvető kérdésekben is különböző rendszerek keverednek, melyek között jelentős különbségek vannak például abban, hogy ténylegesen helyettesítik vagy csak kiegészítik a meglevő szociális rendszert, vagy éppen mennyiben teljesül a valódi feltétel nélküliség. Ebben a cikkben nem az olyan programokat értjük FNA alatt, mint például a brazil Bolsa Familia program – ennek keretében oltatni és iskolába kell járatni a gyerekeket ahhoz, hogy a szülők egy garantált jövedelemminimumot kapjanak –, hanem a teljes és ténylegesen feltételhez nem kötött, pénzben kifizetett – nem negatív adóval visszafizetett – alapjövedelem fogalmára gondolunk.

    Miért vetették el eddig mindenhol az FNA bevezetését? Az intuitív válasz a kérdése az szokott lenni, hogy az embereket sokszor még munkabérrel is nehéz rávenni a munkára, képzeljük csak el mi lenne akkor, ha feltétel – tehát munka – nélkül adjuk oda nekik a megélhetésükhöz szükséges pénzt. De tényleg képzeljük el: többen választanák a semmittevést a munka helyett, vagy a már biztosított megélhetés mellett többen használnák fel kreatív módon az eddig monoton munkával eltöltött időt?

    E kérdésről jelenleg zajlik a tudományos vita közgazdászok és szociológusok között, és nagy a megosztottság. Ezért arra gondoltam, hogy úgy járok utána a kérdésnek, hogy elolvasom a kérdésben írt legtöbbet említett tanulmányokat és összegzem a kutatások eredményeit. Megtettem. A végeredmény? Kicsit leegyszerűsítve egyfelől sok tanulmány azt mutatja ki, hogy kreatívabbak és produktívabbak leszünk, ha ingyen pénzt kapunk, másfelől pedig sok tanulmány épp az ellenkezőjét bizonyítja – utóbbiak szerint nagyobb lenne a szegénység és csak kicsit javulna a társadalmi egyenlőtlenség. A válasz tehát az, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy milyen konkrét hatása lenne az FNA-nak a társadalomra és a gazdaságra. Hogy többet tudjunk meg az FNA való világban történő bevezetéséről, több ország indított, tanulmányi jelleggel ingyen pénzt kifizető projekteket.

    38 hozzászólás Tovább

    Olaj hozott, olaj visz el

    2018. október 31., 05:15 Módosítva: 2019.03.05 08:06
    12
    5 hozzászólás
    Szabó Lőrinc biztos nem örülne verscíme átköltésének, de jó felütésnek tűnt a mai poszthoz, amiben a gazdasági növekedés és az olajárak kapcsolata lesz a fő téma. 2017-ben mindenkit meglepett, hogy a világgazdaság szinte a semmiből, és valljuk be, kicsit Münchhausen báró módjára, újra nagyobb növekedési rátákat kezdett felmutatni. Nem is tartott sokáig a hurráoptimizmus.

    Amikor az olajárak közel 50 százalékot estek 2014 második félévében, ráadásul váratlanul, tényleg mindenkit meglepve, egyből megindultak a találgatások, mennyit lendíthetnek az alacsony energiaárak a globális gazdasági növekedés ütemén. Az elmélet ugyanis azt mondja, hogy az olajár-sokk nem zéró összegű játék, áresés esetén a pozitív hatás az olajimportőr országokban jellemzően nagyobb, mint a negatív az olaj exportőrök esetében. A városi legendák szerint minden 10 dolláros olajáremelkedés (-csökkenés) a globális GDP-növekedési ütemét fél százalékponttal csökkenti (emeli) 2 éven belül.

    Az empirikus összefüggés eredeti forrását senki sem tudja, de széles körben elfogadott hüvelykujj-szabály a meglepően nagy hatás feltételezése ellenére. Vannak természetesen tudományosabb megközelítések is, amelyek megpróbálkoztak a hatás nagyságának becslésével. Egy 2000-es IMF papír például azt találta, hogy egy tartós 20%-os áremelkedés a GDP-t 0,25 százalékponttal veti vissza az első 4 évben. Az olajár-sokk természetétől függően az ECB és az IMF modelljei 0,1-0,2%-os GDP hatást tételeznek fel egy 10%-os olajársokk esetén. Blanchard és Gali óta azt is tudjuk, hogy az összefüggés sokkal erősebb volt a 70-es években. De ha kisebb is a GDP-hatás, azért napjainkban is megvan.

    5 hozzászólás Tovább

    Kövér vagy? Ez sokba fog kerülni a gyerekednek is!

    2018. október 22., 13:14 Módosítva: 2018.10.22 18:48
    338
    10 hozzászólás

    Az elhízás világméretű probléma lett mára, és az elmúlt évtizedek trendje egyértelműen azt mutatja, hogy a helyzet sajnos várhatóan a következő években sem fog javulni. A fogyasztói társadalom tökéletes táptalaj a probléma folyamatos növekedéséhez, de az elhízás – ha különböző mértékben is – egyaránt érinti a gazdaságilag fejlett és az elmaradottabb országokat, közvetve - társadalmi költségein keresztül - pedig mindenkit.

    10 hozzászólás Tovább

    Miért nem dolgozik több anya részmunkaidőben?

    2018. október 21., 08:40 Módosítva: 2019.02.06 11:33
    639
    6 hozzászólás

    A nagyszülői segítség

    A nagyszülői segítségnél a szoros intergenerációs kötelék ellentétes hatást is eredményezhet azáltal, hogy a szülők felkészülnek a nagyszülőkről való gondoskodásra, vagy nem akarnak (további gyerekek esetében is) a nagyszülői segítségre támaszkodni. Hasonló következtetésre jutott például ez a tanulmány.

    A munka és az otthoni teendők összeegyeztetése – ami kisgyerekes anyák esetében különösen nehéz lehet – nem csak az anyák munkavállalására, hanem egyebek mellett a gyermekvállalási hajlandóságára is közvetlenül hathat. (Ezt vizsgálja többek között ez vagy ez a tanulmány.) A megfelelő minőségű és árú, helyben elérhető, gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények és egyéb megoldások mellett a nagyszülői segítség is fontos lehet.

    További könnyítés, ha a házimunka terheinek egy részét leveszik a nő válláról, például az otthoni feladatok egyenlőbb családon belüli megosztásával, vagy külső segítség igénybevételével – számos országban születtek egyébként ez utóbbira ösztönzők, például kedvezőbb adózás formájában.

    Nem utolsósorban pedig a rugalmas foglalkoztatás segíthet, ideértve a részmunkaidős állásokat is, hiszen az anya fokozatosan, a számára megfelelő intenzitással térhet vissza a munkaerőpiacra,

    amit többek között a napközbeni gyermekellátó intézmények (rövid) nyitvatartása is indokolhat. (Magyar családanyák foglalkoztatásával bővebben például ez a tanulmány foglalkozik.)

    Cikkünk első részében a családi bölcsődék relatív áraiba nyertünk bepillantást, jelen cikk pedig az édesanyák részmunkaidős foglalkoztatását mutatja be dióhéjban. Ez annál inkább is releváns, mert egy KSH felmérés szerint ugyan a gyermekgondozás teljes 3 évét otthon tölteni szándékozó nők háromnegyede döntését azzal a nézettel indokolta, hogy kisgyermekének anyja mellett a legjobb, ezzel együtt 14 százalékuk a munkarend és a gyermeknevelés összeegyeztetésének a nehézségét jelölte meg.

    Továbbá a válaszadók a legnagyobb arányban (41%) a rugalmasabb munkarendben történő alkalmazást választották, mint azt az intézkedést, amely leginkább támogatná a mihamarabbi munkába való visszatérést.

    6 hozzászólás Tovább

    A dízel teherautókat miért nem tiltják ki?

    2018. október 19., 10:49 Módosítva: 2019.03.04 17:09
    122
    34 hozzászólás

    A közúti teherfuvarozás nagyobb szén-dioxid-kibocsátó, mint a személyautók, ráadásul dízelalapú, mégse kap akkora szabályozói figyelmet. Talán azért, mert ott kevésbé látszik az az alternatíva, ami a személyautóknál a villamosítás vagy a benzin.

    Az üvegházhatás enyhítése kapcsán a közlekedési szektor kitüntetett figyelmet kap. Érzésre talán felülreprezentált a klímaváltozásról szóló diskurzusban, tekintve, hogy a közlekedés a globális, emberi tevékenység okozta üvegházhatás csak mintegy 14%-áért felelős. Korábbi  blogbejegyzésünkben már foglalkoztunk is a témával, most szeretnénk közelebbről megnézni a teherautók szerepét. A dízelmeghajtás nehezebben váltható le, mint a személyautóknál.

    Az áttöréshez a teherfuvarozás esetén még erősebb szabályozói nyomásra vagy még jelentősebb technológiai innovációra lesz szükség.

     

    34 hozzászólás Tovább

    Európa csatarendbe áll

    4
    0 hozzászólás

    „Ha a liberálisokkal áll össze, halott vagyok.” Angela Merkel-ről mondta ezt tavaly nyáron Emmanuel Macron, az akkor közeledő német parlamenti választásokkal, az új német kormánykoalíció lehetséges összetételével kapcsolatban.

    A francia államfő Európa lendületbe hozását célzó ambiciózus tervei az európai politika alapvető adottságai folytán csak egy szoros német-francia együttműködésben valósulhatnak meg, ez pedig a német liberális párt kormányzati szerepe mellett valóban nehezen lett volna elképzelhető. A német kormánykoalíció végül a vártnál is nehezebben született meg, de a CDU/CSU koalíciós partnere ismét a Macron-tervet lelkesen üdvözlő SPD lett.

    Szólj hozzá! Tovább

    Kínai autópiac: itt a növekedés vége

    2018. október 15., 11:47 Módosítva: 2018.10.24 22:53
    29
    2 hozzászólás

    A kereskedelmi háborúról tudjuk, hogy nem kellemes dolog, de azért egy pénteki hír így is eléggé hajmeresztő, a Ford szeptemberi értékesítése Kínában év/év alapon 43 (!) százalékkal zsugorodott. Tarthatnánk ezt egyedi, cégspecifikus esetnek, ha nem jött volna egy másik hír is, amely szerint a teljes kínai autópiac megkezdte a szűkülés fázisát.

    2 hozzászólás Tovább

    Vészesen fogynak a kínai munkáskezek

    2018. október 2., 16:11 Módosítva: 2018.12.12 16:00
    10
    6 hozzászólás

    Több százmillió kínai esik ki a következő évtizedekben a munkaerőpiacról, részben a korábbi évek népesedési politikájának és a társadalom öregedésének köszönhetően. Ebből drágább munkaerő, (bér)infláció és romló vállalati nyereségesség következhet, ezek teljesen új fejezetet nyithatnak a gazdaságtörténetben az elkövetkező évtized(ek)ben.

    1979-ben Kínában a népesség túlszaporodásának megakadályozása érdekében bevezették az „egy gyerek” politikát. A program során az állam számos ösztönzővel, adóval és egyéb eszközökkel próbálta rávenni a szülőket arra, hogy pusztán egyetlen gyereket vállaljanak. A fenti intézkedések sikeressége erősen vitatott a szakirodalomban, nehéz ugyanis eldönteni, hogy az egy gyerek politika intézkedései vagy a fejlődő országokra jellemző általános termékenység csökkenés volt-e az elsődleges oka a születésszám csökkenésének.

    A program statisztikailag bizonyított mellékhatása lett viszont, a fiúgyermekek arányának megnövekedése. Ez pedig a jövőbeli születésszámra is negatívan hat, azon túl, hogy vélhetően több tízmillió kínai férfi nem fog tudni párt találni magának, legalábbis Kínán belül nem. Mivel nem vagyunk a téma szakértői, így a program sikerességét, mellékhatásait, kudarcait nem célunk részletesen tárgyalni. Ehelyett inkább a látható mellékhatásokra koncentrálnánk.

    6 hozzászólás Tovább

    Száguldanak a marihuána-részvények az amerikai tőzsdén

    2018. szeptember 21., 11:25 Módosítva: 2018.09.21 22:19
    69
    1 hozzászólás
    A két hónapja tőzsdén lévő kanadai kannabiszt termelő, feldolgozó és forgalmazó cég, a Tilray addig is gyilkosan emelkedő árfolyama felrobbant a szerdai kereskedés során. Minden bizonnyal bekerítették a részvények árfolyamának az esésére játszó shortosokat. Mindeközben a többségi tulajdonosok ugyanazzal az értékelési problémával kell, hogy szembenézzenek, mint egy madárkutató anno 2010-ben egy pici csendes-óceáni szigeten.

    Nyolc évvel ezelőtt egy barátommal két hetet töltöttünk Új-Kaledóniában. A csendes-óceáni szigetcsoport még mindig francia fennhatóság alatt áll, de mellettük egyfajta kettős rendszerben a helyi törzsfőnökök is gyakorolják a hatalmat. Maré 400 négyzetkilométer nagyságú szigetén körülbelül 6000 ember él, akiknek a 98 százaléka kanak bennszülött. A szigeten évente körülbelül 3000 turista fordul meg, területileg nyolc törzsfőnök illetve az egész sziget nagyfőnöke osztja az igazságot.

    A szigeten töltött három napunk alatt egy törzsfőnökkel elköltött reggeli mellett Johnnal, az angol madárkutatóval történt találkozásunk volt a legkomolyabb és egyben a legszürreálisabb élményünk. John akkoriban már négy éve kutatott Marén egy különleges madárfajt. Ennyi idő alatt szinte teljesen integrálódott a lokális társadalomba, még egy ideig a helyi törzsfőnök lányával is együtt járt. Szájtátva hallgattuk a történeteit, ami közül az egyik legérdekesebb dolog az volt, hogy a helyszínen a marihuána egyfajta második fizetőeszközként működött a csendes-óceáni frank mellett.

    1 hozzászólás Tovább

    Tanultak-e a közgazdászok a válságból?

    2018. szeptember 13., 07:11 Módosítva: 2018.09.13 12:34
    65
    1 hozzászólás

    A vita jelenlegi állásáról képet ad az Oxford Review of Economic Policy tavaszi-nyári különszáma.

    Abban konszenzus van, hogy a válság előtti közgazdaságtan főárama nagyon benézett valamit, és emiatt meg kell újulnia. Abban viszont nincs egyetértés, hogy vajon ez a megújulás bekövetkezett, vagy legalábbis elkezdődött-e. Vannak, akik amellett érvelnek, hogy az új mainstream figyelme a korábban elhanyagolt, de a válság során felértékelődött témák (egyenlőtlenség, pénzügyi piaci tökéletlenségek stb.) felé fordult. Mások viszont 10 évvel a válság kirobbanása után is a tudomány gyökeres reformját sürgetik.

    1 hozzászólás Tovább