A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

Brexit: kezdődik a második félidő

A remény halt meg utoljára, ahogy mindig. A brit parlamenti választások eredménye megadta a kegyelemdöfést a brexit elmaradásában három és fél éve bizakodó csodavárók reményeinek. A konzervatívok fölényes győzelme kényelmes többséget biztosít Boris Johnsonnak a kilépési egyezmény ratifikálásához, ezzel eldőlt, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilép az Európai Unióból.

Tovább

Tényleg ennyi az infláció?

2019. december 12., 04:53 Módosítva: 2020.01.15 15:56
352
28 hozzászólás

Gyakorlatilag nincs olyan ügyfelünk, akinél még nem merült volna fel, hogy megkérdőjelezze a hivatalos inflációs szám helyességét. A 3 százalékos hivatalos pénzromláshoz képest mindenki nagyobbnak érzi az inflációt. Valószínűleg helyesen, ugyanis az ő fogyasztói kosaruk alapján tényleg magasabb lehet az infláció. De ez felveti a kérdést, hogy általában véve jól számolnak-e a statisztikai hivatalok.

Tovább

Így tehet szert közel 3 millió forintra ingyen, ha babát vár

2019. november 22., 04:53 Módosítva: 2019.11.22 11:51
146
1 hozzászólás

A cikkben megjelenő valamennyi információ, adat, feltétel, meghatározás vagy leírás kizárólag tájékoztatásul szolgál, ezek felhasználása az olvasó saját felelősségére történik. A cikk nem minősül ajánlattételnek, befektetési, jogi vagy adótanácsadásnak.

Az előző részekben bemutattam, hogy hogyan tudnak a babát váró házaspárok megfelelő előkészülettel jelentős eredményre szert tenni. A célom az volt, hogy közel 3 millió forint „ingyen pénz” megszerzéséhez segítsem hozzá a cikksorozat babaváró olvasóit.

Ezúttal egy olyan módszert mutatok be, ami a születést követően alkalmazható és nemcsak a frissen született gyerekek esetében, hanem minden 2005. december 31. után született gyermeknél. (E bejegyzés már korábban megjelent az Alapblogon, azonban azért, hogy teljes legyen e sorozat felfrissítem egy kicsit.)

Tovább

Megmentőnk, a decentralizált energia

2019. november 21., 05:28 Módosítva: 2019.11.21 10:25
69
5 hozzászólás

Többszörösen is súlyos hibát követ el a kormányzat a Magyar Államkötvény Plusz (MÁP) kibocsátásával. Először is, kimerítheti a hűtlen kezelés fogalmát az, hogy az állam a kötvényt megvásárlóktól kapott pénzt a piaci ár többszörösét kitevő ( 400 bázisponttal magasabb ) kamat fejében használja. (Ez az eddig kibocsátott 2600 milliárd forintra vetítve kb. 100 milliárd forint többletkiadást jelent egy évben a büdzsének.) A tervek szerint  a kötvényállománynak el kell érni a 11 000 milliárd forintot, amelynek az éves kamata arányosan ennél jóval nagyobb többletráfordítást fog igényelni az adóforintjainkból.

Tovább

Közel 3 millió forintra tehet szert ingyen, ha babát vár

2019. november 15., 04:56 Módosítva: 2019.11.20 14:55
151
8 hozzászólás

A cikkben megjelenő valamennyi információ, adat, feltétel, meghatározás vagy leírás kizárólag tájékoztatásul szolgál, ezek felhasználása az olvasó saját felelősségére történik. A cikk nem minősül ajánlattételnek, befektetési, jogi vagy adótanácsadásnak.

A cikksorozat előző részében és annak kiegészítésében bemutattam, hogy hogyan tud kockázatmentesen valamivel több, mint 2,5 millió forintot keresni, ha babát vár. A célom az, hogy a cikksorozat végére átlépjem a bűvös 3 millió forintnyi "ingyen pénzt". Ebben a cikkben bemutatom, hogyan lehet további akár többször 100 000 forintot keresni kevesebb, mint egy év alatt, bár tény, hogy itt már valamekkora kockázatot vállalni kell egy pár hónapra.

(Fontos megjegyeznem, hogy ez a megoldás sem új, már többen írtak róla, például itt. E cikksorozat célja az, hogy megosszam az olvasóval saját gyakorlati tapasztalataimat e téren.)

Tovább

Ha lassul a gazdaság, borulhat a nyugdíjrendszer

2019. november 7., 04:53 Módosítva: 2019.11.07 15:36
1116
9 hozzászólás

A nyugdíjrendszer előre jól tervezhető. A NAV-hoz befutó havi adó- és járulékbevallásokból pontosan, évekre előre megállapítható a nyugdíjba lépők száma és életútjuk jövedelme. A tervszámokból így könnyen kikövetkeztethető, hogy a kormány nem akar változtatásokat bevezetni a kifizetői oldalon.

Tovább

Ha babát vár a következő 3 évben, hárommillió forintot szerezhet ingyen

2019. november 5., 05:10 Módosítva: 2019.11.13 15:14
796
59 hozzászólás

A cikkben megjelenő valamennyi információ, adat, feltétel, meghatározás vagy leírás kizárólag tájékoztatásul szolgál, ezek felhasználása az olvasó saját felelősségére történik. A cikk nem minősül ajánlattételnek, befektetési, jogi vagy adótanácsadásnak.

A következő három cikkben bemutatom azt, hogy hogyan tud Ön is (ha babát vár vagy tervez) kockázatmentesen és gyakorlatilag ingyen közel 3 millió forinthoz jutni. Nem hitelként, hanem szabadon elkölthető és adómentes jövedelemként. A téma azért is különösen aktuális számomra, mert épp két hete született meg az első gyerekem. Mi mást is tehetne egy bankár ilyen helyzetben, mint hogy utánanéz, milyen lehetőségei vannak a mostani állami pénzesőben? Ezt tettem, és ebben a cikkben leírom az olvasóinknak mire jutottam.

Tovább

Mennyi pénz kell a klímaváltozás megállításához?

251
5 hozzászólás
A legnagyobb donor kihátrálásával ötödével csökkent a Zöld Klíma Alapba felajánlott pénz mennyisége. Az Egyesült Államok mellett deklaráltan Ausztrália sem áldoz erre forrást, így a többi aláíró országnak kell nagyobb terhet vállalva többet beletennie a közösbe. De mi az a Zöld Klíma Alap és mi a szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben?

A magyar államfő felajánlásával együtt a Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund) rekordmértékű, 7,3 milliárd dollárnyi új felajánlást kapott a 2019-es ENSZ klímahéten a világ országaitól.

A dobogó legfelső fokán az Egyesült Királyság áll 1,851 milliárd dollár felajánlással, őt követi Franciaország 1,743 milliárd, majd Németország 1,689 milliárd dollárral. A magyar meghaladja a lichtensteini, szlovén, izlandi és monacói összegeket. A Párizsi Egyezmény teljesítési szakaszának jövőévi indulását megelőzően a felajánlások mind üdvözítőek, másrészt politikailag szükségesek, ha a fejlett országok bent akarják tartani a fejlődőket a Párizsi Egyezmény rájuk eső vállalásaikban, például a szén helyett a megújuló erőforrások fejlesztésében és egyben alkalmazásában is.

Tovább

Villanyautók és klímavész: a jó, a rossz és a csúf

2019. október 31., 05:00 Módosítva: 2019.10.31 16:02
332
22 hozzászólás

Ez a cikk válaszként született Pletser Tamás korábbi cikkére, ami itt olvasható.

A jó: a villanyautó tényleg kevesebbet bocsát ki mint a belsőégésű

Az elektromos autók komoly technológiai előrelépést jelentenek a közlekedési üvegházház- kibocsátások csökkentésében. A közlekedési kibocsátások jelentik a teljes kibocsátásnak azt a részét, amelyik Európában az elmúlt tíz évben makacsul ellenáll a csökkentési próbálkozásoknak: hiába szabnak meg egyre szigorúbb CO2/km értékeket az autógyártóknak, az autók számának és a futott kilométerek számának folyamatos növekedése az így elért eredményeket rendre semmivé tette. A 2007-es válság után ugyan zuhantak a közlekedési kibocsátások, de 2014 óta töretlenül nőnek.

Innen nézve óriási fegyvertény az, ha az elektromos autó a világon átlagosan negyedével kevesebb CO2-t bocsát ki, mint az belső égésű motorok, ahogy ez kiolvasható a Pletser Tamás cikkében bemutatott IEA ábrából. Összehasonlításképp vegyük figyelembe, hogy az EU-ban az új autók átlagos fajlagos CO2-kibocsátását 2000 és 2018 között mindössze 30%-kal sikerült csökkenteni. Arról nem is beszélve, hogy ez a 25%-os megtakarítás olyan villamosenergiával számol, amelyet a világ átlagos energiahordozó mixével állítottak elő, azaz majdnem 40% szénnel és 23% földgázzal.

Ahogy arra Pletser cikke is rámutat, az európai országok áramtermelése ennél jóval tisztább. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es viszonyok között is Európa jelentős részében a villanyautó megtakarítása nem 25%, hanem ennek akár a duplája is. Ahogy mérnökiszem.blog.hu Pletser cikkére adott részletes válaszában tömören kifejezi, ez: „már elég tisztességes spórolás, amit sok iparág megirigyelhetne”.

Tovább

Meddig tarthat az 5 eurós pólók kora?

2019. október 28., 05:11 Módosítva: 2019.10.28 16:34
776
5 hozzászólás

A ruházati cikkek mindig is kézzel készített termékek voltak: így van ez emberemlékezet óta, sőt, ez még napjainkra sem változott meg. Bár a ruhák alapanyagát, a különböző természetes és mesterséges szöveteket már gépek készítik, a ruhaneműk varrása és összeállítása a varrógépek mellett görnyedő emberre marad.

A 20. század közepétől az USA-ban növekedésnek indultak a bérek, javult az életszínvonal, és bővülni kezdett a középosztály. Ez magával hozta a ruhák gyakoribb vásárlására való igényt is, erős keresletet támasztva a ruhaipar felé. Így a divat világa elindult azon az úton, ami a ma ismert fast fashion koncepcióhoz vezetett: a forgalmazók reklámköltései az egekbe szöktek, a gyártók egyre gyakrabban álltak elő új kollekciókkal, ami által folyamatos nyomást gyakoroltak a vásárlókra. Minden felgyorsult.

Tovább

Brexit: Macron kezében a britek sorsa

A francia elit megbarátkozott, sőt, tulajdonképpen már szereti a britek nélküli EU gondolatát, Franciaország vezetésével így akár kialakulhat az EU-27-ek között egy a további halasztást elutasító, a német és a többségi szándékkal szembe menő blokkoló kisebbség. Csak az biztos, hogy a britek túlfeszítették a húrt – Johnsonnak abban igaza lehet, hogy az elmúlt napok szinte követhetetlen, elvileg a megállapodás nélküli kilépést kizárni hivatott parlamenti cirkusza is vezethet végül egy már általa sem annyira kívánt no-deal brexithez. Johnson most vissza akarja dobni a labdát az uniónak, az EU-27-eknek kell döntenie a halasztásról, és ha a britek komolyan veszik a francia vétó lehetőségét, a parlament még megszavazhat bármit, amit Johnson eléjük visz.

Napokon, de talán órákon belül kiderül, hogy Nagy-Britannia végre képes-e élni azzal a nagyon szűk mozgástérrel, ami a brexit kapcsán adatott neki, vagy öntudatlan vergődésében átenged minden döntést az EU 27-ek legfontosabb vezetőinek. A sokadik végjáték újra rávilágított arra, hogy a brexit lefolyásának módja tekintetében a valódi döntések nem Londonban, a Westminster-ben vagy a Downing street 10-ben, hanem sokkal inkább Berlinben, a Bundeskanzleramt-ban, és Párizsban, az Élysée-palotában születnek. Az utóbbi jelen körülmények között minden korábbinál nagyobb figyelmet érdemel.

Tovább

Miért nem megoldás az elektromos autó a klímaváltozásra?

2019. október 17., 05:13 Módosítva: 2019.10.18 00:31
2465
167 hozzászólás
A mai elektromos autó technológia igazán egyetlen komoly előnnyel bír környezetvédelmi szempontból: a szennyezőanyag kibocsátás nem helyben, sűrűn lakott területeken történik, hanem a gyártás helyén, ahol megfelelően kiszűrhető. A klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban azonban a mostani Li-ion technológia nem jelent áttörő előrelépést. A klímaváltozást okozó gázok kibocsátásának fő forrása egyébként sem az áru és személyszállítás, hanem más, az átlagember számára kevésbé látható tevékenységek, mint a mezőgazdaság, áramtermelés vagy az ipar.

Amikor a klímaváltozás és a környezetvédelem kerül szóba, az átlagember hajlamos az életéhez legközelebb eső pontokat megragadni: a személygépkocsi pont ilyen. Ráadásul a témában szinte mindenkinek van valamilyen érzelmekkel túlfűtött véleménye. Az elektromos autó – ami egyébként nem újdonság, 120 éve már létező termék volt, csak a piac versenyben akkor a belsőégésű megoldás az egyszerűbb tárolás és a bőséges olajkínálat miatt legyőzte – talán az egyik legszemléletesebb példa erre. Sokan gondolják ezt valamiféle környezetvédelmi megoldásnak, hiszen akár megújuló energiával tölthető és alacsony az alkatrész és szervizigénye.

Tovább

Tényleg rosszabbul járnak a nem fideszes önkormányzatok?

2019. október 8., 11:03 Módosítva: 2019.10.24 10:46
1450
7 hozzászólás
Az önkormányzati kampány során egyre sűrűbben bukkan fel a kormányzati kommunikációban, hogy amennyiben az ellenzéki polgármesterjelölt győz, úgy a település jelentős kormányzati forrásoktól eshet el, a fejlesztések leállhatnak. Ugyan 2010 előtt is befolyással volt a politikai kötődés a kormány által saját hatáskörben nyújtott támogatásokra, azonban ez a kapcsolat jelentősen erősödött a kormányváltást követően. Ezt tovább tetézte, hogy az önkormányzati feladatok és a források szűkítésével, a központi támogatások kötöttségével, a hitelfelvételi lehetőségek szűkítésével jelentősen csökkent az önkormányzati autonómia, amivel párhuzamosan a kormány egyre nagyobb részt hasított magának a helyi közügyekben. Mindezek fényében a politikai klientilizmus még nagyobb jelentőséggel bír, amit a kormánypártok már nyíltan a választás központi elemévé tettek. Ez pedig jelentős dilemma elé állíthatja a nem kormánypárti szavazókat vasárnap.

Kósa Lajos alig több, mint egy hete nyilatkozta, hogy a választásokat követően elsősorban azokkal a településekkel foglalkozna, ahol kormánypárti polgármesterjelöltek győztek. Egy évvel korábban, a 2018 elején tartott hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás apropóján ugyancsak Kósa Lajos (akkor még modern városok programot felügyelő tárca nélküli miniszterként) mondta, ha megválasztják Márky-Zay Péter függetlent jelöltet, akkor nem biztos, hogy ugyanúgy érkeznek a kormányzati források a városba, mint ezelőtt.

Tovább

Kilépés a közepes jövedelem csapdájából

Az elmúlt három évtized alatt, ami a rendszerváltozás óta eltelt, a hazai gazdaság összességében, és a sikeres nagyobb és közepes méretű hazai tulajdonú vállalkozások is bekerültek a világgazdasági középmezőnybe. Sokan sokféleképpen tekintenek vissza az elmúlt évek fejlődésére és vállalkoznak a közelebbi és távolabbi jövő előre jelzésével. Minket az érdekel, hogy a hazai vállalkozások tekintetében mi kell ahhoz, hogy a globális döntőbe minél többen eljuthassanak.

Tovább

Brexit: csatazaj és fenyegető csend

Alig négy héttel a brexit alapértelmezett időpontja előtt úgy állunk, hogy a piaci elemzők és a kommentátorok többsége továbbra sem hiszi el, hogy megtörténhet. A két korábbi halasztás elég volt ahhoz, hogy a megfigyelők zöme a halasztás halasztásának a halasztását tartsa a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az újabb halasztás két nélkülözhetetlen feltételét, azaz a brit kormány ilyen irányú kérelmét, és az EU 27-ek egyhangú jóváhagyását a legtöbben magáról értetődőnek tartják – pedig egyik sem az.

A brit oldalon minden korábbinál magasabbra csaptak a permanenssé vált belpolitikai válság hullámai, az EU 27-ek oldalán viszont olyan csend honol, ami sokkal inkább a fatális kimenetelek előállapota, mintsem egy automatikus halasztás előjele.

Kétségkívül a csatazaj az érdekesebb, azzal együtt, hogy valószínűleg a kontinens fenyegető csendje a fontosabb.

Tovább

Képes a piac megoldani a klímaváltozás problémáját?

2019. október 3., 04:57 Módosítva: 2019.10.04 16:40
162
12 hozzászólás

Ha a klímaváltozásra adott társadalmi reakciókat nézzük, akkor egy jó és egy rossz tendencia látszik kibontakozni világszerte:

A jó hír, hogy az ember okozta klímaváltozás kérdése mára a legszélesebb értelemben vett közbeszéd része, mindenki erről beszél, mindenki ezt tartja a világot érintő egyik legnagyobb kihívásnak, és gondolkozik, akár tesz is a megoldás érdekében.

A rossz hír az, hogy mindenki a saját véleménybuborékján belül keresi a megoldást:

  • A baloldal a tőle valamivel távolabb álló kapitalizmust, szabad piacot okolja a túlfogyasztásért, így a saját ideológiáját támasztja alá a környezeti problémák megjelenésével. Ők jellemzően Greta rajongók.
  • A jobboldali pártok és szervezetek pedig attól rettegnek, hogy a másik oldal kezében lesz a narratíva és kisajátítva magának szavazatokat vesznek el tőlük, csökkentve ezzel a kapitalizmus térhódítását. Ők pedig általában Greta gúnyólok közé tartoznak.
Tovább

A Softbank és a startup-ok pilótajátékának vége

2019. szeptember 25., 05:18 Módosítva: 2019.09.25 10:57
56
1 hozzászólás

A WeWork tőzsdei bevezetésével kapcsolatos Canossa-járás egyre jobban kezdi felforgatni a startupok és a végtelen értékeltségen forgó tőzsdei technológiai cégek világát. Az elmúlt években azt láthattuk, hogy a befektetők nem törődnek a profitabilitással, a veszteséget szinte korlátlanul felülírta, ha egy cég gyors növekedést tudott felmutatni. A befektetési alapok – köztük a WeWork-öt és az Ubert is finanszírozó japán Softbank Vision Fund nevű alapja – pumpálták a pénzt a még tőzsdén kívüli startup-okba, hogy azok piacot tudjanak szerezi-venni maguknak.

Az egész modell arra lett felépítve, hogy a „pilótajáték” végén majd a tőzsdei befektetők végtelen áron megveszik a részvényeket, ahogyan azt 1999-ben és 2000-ben tették. A folyamatosan érkező privát finanszírozás felfutásával annyira mohók lettek sokan, hogy az utolsó pillanatig késleltették a részvények tőzsdei bevezetését, és most bajba kerültek: az Uber és a WeWork esete után az várható, hogy a tőzsdei befektetők az elmúlt években nem látott alapossággal fogják átvizsgálni az eddig jámboran kezelt startupokat. Ezen a vizsgálaton pedig nagyon sokan fognak elbukni.

Tovább

Boris Johnson valójában még nem veszített

168
17 hozzászólás
Szemben Theresa May-jel, Boris Johnson előre felmérte, hogy a jelenlegi parlament bármire képes, hogy megakadályozza a brexitet. Azt is tudta, hogy parlament megkerülésére lényegében nincs esélye, így a héten elszenvedett vereségei kalkulált veszteségnek tekinthetők. Johnson valódi célja egy olyan választási siker, mely biztos többséget ad a brexitereknek: azonban nemcsak egy választás eredménye, hanem az időpontja is bizonytalan, ami tovább bonyolítja az egyébként az EU27-eken is nagyban múló kérdést, kérnek-e, és ha igen, milyen feltételekkel kapnak esetleg halasztást a britek a jelenleg érvényes október 31-i kilépési dátum előtt.

Boris Johnson elvesztette miniszterelnökként vívott első csatáit, amelyeket a brexit megvalósítása érdekében a parlamenttel vívott háborújában vállalnia kellett. Ezeknek a csatáknak sem az elkerülésére, sem a késleltetésére, sem a megnyerésére nem volt reális esélye, amit legközelebbi szövetségeseinek nyilatkozataiból tudhatóan pontosan fel is mért legkésőbb a Downing street 10-be való beköltözésekor.

Tovább

A műanyagmentes júliustól a műanyagmentes befektetésekig

2019. szeptember 5., 05:04 Módosítva: 2019.09.05 11:06
40

A környezetrombolás és az ember okozta éghajlatváltozás napjainkban kétségkívül a figyelem középpontjába került. Minden probléma megoldásának első lépése annak felismerése, hogy baj van: ez a klímaváltozás esetében többé-kevésbé már megtörtént.

A következő lépés a megoldási javaslatok, alkalmazkodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása lenne. Sajnos ezekben a pontokban óriásiak a hiányosságok, nem kis részben azért, mert a mai korszellemnek megfelelően

gyors, főként technológiai megoldásokkal akarunk kezelni egy mélyebben gyökerező problémát.

Tovább

A hogyan ugyanolyan fontos, mint a hová

2019. szeptember 4., 05:02 Módosítva: 2019.09.04 14:58
131
14 hozzászólás

Jelenlegi gazdasági modellünk nem fenntartható. S bár átalakítása gőzerővel zajlik, ennek még nincs látható, érezhető hatása rövidtávon, ami frusztrációt és türelmetlenséget vált ki a közvéleményből. Eközben a gazdasági szereplők többsége azzal a dilemmával szembesül, hogy már meglévő infrastruktúrákat, általánosan elterjedt technológiákat kell lecserélnie, miközben a mai igényeket is ki kell szolgálnia.

Tovább

Hiába van messze, nagyon sürget a 2050-es klímacél

2019. augusztus 20., 08:03 Módosítva: 2019.08.20 14:16
286
11 hozzászólás

Semmi sem sürget bennünket,

így indokolta Gulyás Gergely még júniusban, hogy miért vétóztuk meg a 2050-es EU-s klímasemlegességről szóló európai tanácsi határozatot, Lengyelországgal és Csehországgal közösen.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök is hasonlóan vélekedett, amikor azt kérdezte, hogy

miért kéne 31 évvel előbb eldöntenünk, hogy mi lesz 2050-ben?

Mi tagadás, van benne valami, 2050 tényleg elég messze van – elsőre nekem is az jut eszembe róla, hogy akkortájt fogok nyugdíjba menni, és a józan paraszti ész szerint ilyen hosszú távra előre nem érdemes célokat kitűzni. Mégis nagy csalódás volt a júniusi vétó, hiszen minden nappal egyre drámaibb a klímavész.

Tovább

Miért nehéz leállni az üvegházhatású gázok kibocsátásával?

2019. augusztus 14., 06:44 Módosítva: 2019.08.14 13:03
633
14 hozzászólás

Ha megnézzük az idei nyár slágertémáit a nyugati és a magyar sajtóban, egyértelműen látszik, hogy a globális felmelegedés áttörte az ingerküszöböt. Az Európát sújtó páratlan júniusi hőhullám a legszkeptikusabb hangokat is elhallgattatta, miközben a klímapolitika egyre inkább politikai vonalon is megjelenik, elég csak a zöld pártok előretörésére, vagy a svéd tinédzser, Greta Thunberg tiltakozó hullámának sikerére gondolni.

Tovább

Megkerülhetetlenné váltak a fesztiválok

2019. augusztus 13., 05:38 Módosítva: 2019.08.13 14:00
139
4 hozzászólás
A fesztiválipar felfutása egy valódi XXI. századi jelenség. Egyszerre van jelen benne a zeneipar digitalizálódása, az olcsóvá váló repülés, a közösségi lakáskiadás és a mobilozó-szelfiző generáció fogyasztóvá érése. Akárhogy is, a fesztiváloknak, illetve a hozzájuk hasonló, de nem zenére, hanem mondjuk a sportra építő többnapos rendezvényeknek növekvő súlya van a világ turizmusának alakításában, és szerepük meghatározó lehet a turizmus időbeli és térbeli széthúzásában is.

Bár a Sziget története még az elmúlt évszázadban indult, a nemzetközi fesztiválipar elképesztő ütemű növekedése és valódi iparággá válása igazi XXI. századi jelenség. Szükség volt hozzá a zenei streaming elterjedésére, vagyis arra, hogy a lemezkiadás helyett ismét a koncertezés váljon a zenészek fő bevételi forrásává.

Enélkül valószínűleg ma is a rétegműfajok előadói, DJ-k és a 90-es években jellemző playback bandák uralnák a terepet. Ugyancsak a fesztiválipart támogató jelenség az olcsó repülés és az Airbnb. Kétségtelen, hogy a fesztiváloknak továbbra is nagy vonzereje a helyben lakás, azaz a sátrazás, de ahogy a fesztiválozók átlagéletkora (és anyagi ereje) is növekszik, nő a kényelem utáni vágy is, így egyre többen szállnak meg a fesztivál területeken kívül, akár hotelekben, akár kiadott privát lakásokban.

Tovább

Kína devizaháborúval fenyeget

393
13 hozzászólás
A múlt hét elején Kína világos üzenetet küldött az amerikai kormányzatnak: a kereskedelmi háborúnak nevezett konfliktus eszkalációja esetén kész bevetni az „atombombát”, a jüan leértékelését, alighanem globális leértékelési háborút indítva el ezzel a világgazdaságban. Éppen akkor, amikor a bő egy évtizede tartó konjunktúraciklus szinte minden fontosabb régióban a kifulladás jeleit mutatja.

Minden egyéb előtt rögzítsük, hogy a kínai vezetés egészen egyszerűen nem tehet mást, nem mondhat le arról, hogy alkalmazza ezt a triviális eszközt az Egyesült Államokkal kibontakozóban lévő hidegháborújában. Ez a fegyver ugyanis túlságosan hatásos és túlságosan félelmetes ahhoz, hogy mellőzzék a használatát, amikor igazán nagy a baj. Márpedig a kínai vezetőknek mostanra nem lehet kétsége afelől, hogy az Egyesült Államok követelései nem a kereskedelmi egyensúlytalanságok enyhítéséről szólnak.

Tovább

Boris Johnson nem blöfföl

Hallott már a kedves olvasó brit miniszterelnököt megesküdni arra, hogy a brexit három hónap múlva megvalósul, így vagy úgy, „with or without a deal”? Hát persze, Theresa May vesszőfutásának utolsó időszakában mindenkinek volt alkalma hozzászokni az ilyen típusú terheléshez, aminek az lett a következménye, hogy a brexit elvégeztetett politikai tényből látszólag visszaminősült holmi vitás kérdéssé, beszédtémává. Boris Johnson mostani határozott ígérete ezért nem tud olyan hitelesen hatni, mint amilyen hiteles valójában. Pedig a Churchill-rajongó mókamester ezúttal tényleg nem viccel.

Az új miniszterelnök hivatalba lépése pillanatában világossá tette, hogy az elődje által az EU 27-ekkel megkötött, de minden lényeges kérdés rendezését későbbre toló kiválási egyezményt nem tartja életképesnek, esze ágában sincs negyedszer is behozni azt a parlament elé. Az EU ugyanezzel a lendülettel szögezte le, hogy az aláírt egyezmény módosítására, az erről szóló tárgyalások újranyitására éppúgy nincs mód, ahogy eddig sem volt.

Tovább

Élet a harmadik vonalban: a magyar kutatási teljesítmény számokban

430
3 hozzászólás

Ebben az írásban Magyarország kutatási és innovációs teljesítményéről adunk képet néhány fontos adatsor alapján. Természetesen tudjuk, hogy a téma rendkívül összetett és szerteágazó, az alapösszefüggések azonban nyilvánvalók. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az adatokat fenntartásokkal kell kezelni, hiszen rengeteg mérési és értelmezési probléma merülhet fel, azonban mindezek ellenére úgy véljük, a számok magukért beszelnek.

Az alapkutatási teljesítmény bemutatására egy kiemelkedő fontosságú uniós kutatási pályázati rendszer eredményeit használjuk, mivel megítélésünk szerint ezek jól tükrözik a hazai helyzetet. Ezt egészítjük ki néhány más forrásból származó adattal, köztük a szabadalmi bejelentések számával, amely fontos mutatója az ország innovációs és alkalmazott kutatási teljesítményének. Írásunk végén néhány javaslatot teszünk a harmadik vonalból történő kitörés elősegítésére.

Tovább

Trump láthatatlan falai már felépültek, a mexikói határ csak a bónusz lesz

2019. július 29., 11:07 Módosítva: 2019.07.29 14:23
1
Három nappal ezelőtt az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság engedélyezte Donald Trump számára a Pentagon költségvetéséből történő átcsoportosítást a mexikói határfal építésére. A regnáló elnök vérprofi politikusként minden erejével igyekszik legszimbolikusabb kampányígéretét megtartani. A felszín mögött több fronton is – szemben a még csak tervezett mexikói fallal – már állnak a falak az amerikai gazdaságban és társadalomban. A magasan kvalifikált külföldi munkaerő – melyre a vezető technológiai vállalatoknak égető szüksége van – Egyesült Államokba történő beutazási körülményei nehezedtek, nehezednek. A (luxus)ingatlanpiac vételi oldala teljesen kiszáradt a kihátráló külföldi vevők miatt. A demokrata szavazók között pedig egyre kevesebb olyan választót lehet találni, aki extrém büszke lenne arra, hogy amerikai.

„Egyszer és mindenkorra véget vetek a H-1B vízumok által megvalósuló olcsó munkavállalói programnak, és bevezetek egy ellentmondást nem tűrő követelményt arra vonatkozólag, hogy amerikai munkavállalókat kelljen felvenni a cégeknek először, szemben a vízum és bevándorlási programban érkezőkkel. Nincs kivétel.”

Ezt még az előző elnökválasztási kampányban mondta Donald Trump 2016. márciusában. A H1B vízum a legnagyobb amerikai ideiglenes vízumprogram, melynek a segítségével jól képzett külföldi munkavállalókat tudnak alkalmazni a hiányszakmákban az amerikai cégek. A H1B vízumkérelmekkel kapcsolatos politikai csatákról és ezeknek a vezető technológiai vállalatokat közép- és hosszútávon veszélyeztető hatásairól nagyon részletesen írtam már hónapokkal ezelőtt.

Tovább

Öt ábra az amerikai kamatcsökkentésről

2019. július 26., 04:53 Módosítva: 2019.07.26 11:22
13
1 hozzászólás

Július végén, közel tíz év után, ismét kamatot csökkent az amerikai jegybank. Bár a döntés hivatalosan még nem született meg, akár a monetáris tanács tagjainak nyilatkozatait nézzük, akár a piaci várakozásokat, a kamatvágás gyakorlatilag biztos. Ami talán ennél is határozottabb képet mutat a monetáris politika új irányáról, hogy a piaci szereplők több mint négy kamatvágásra számítanak a következő egy évben.

Tovább

Van jövője a benzinkutaknak?

2019. július 25., 05:09 Módosítva: 2019.07.25 18:31
176
22 hozzászólás

Napjainkban hatalmas léptekkel változik az üzemanyag-kiskereskedelem. Az elektromos autózás és más alternatív üzemanyagok megjelenése, az új közlekedési formák kialakulása, a kényelmi és személyre szabott szolgáltatások iránti egyre jelentősebb fogyasztói igény olyan trendek, melyek alapjaiban változtatják meg a piaci versenyt és kikényszerítik a jelenlegi üzleti modellek felülvizsgálatát.

Ezekről a változásokról beszélni itthon is időszerű, hiszen ezek a folyamatok Magyarországon és a régiónkban is beindultak. Elég csak a zöld rendszámos autók terjedésére, az elektromos buszok beszerzését támogató állami programra, vagy az e-kereskedelem és az immár a friss élelmiszerek esetében is egyre népszerűbb házhozszállítás mindennapossá válására gondolni. A kiskereskedelmi piac szereplői már megkezdték az alkalmazkodást – ki kisebb, ki nagyobb lendülettel.

Tovább

Mennyi műanyaghulladéktól tudunk megszabadulni?

2019. július 24., 07:16 Módosítva: 2019.07.24 13:49
44
3 hozzászólás

A műanyagmentes júliusban idén Magyarországon is sokan szánták rá magukat, hogy minél kevesebb egyszer használatos műanyagot vegyenek, használjanak. Míg ez a program alapvetően a lelkiismeretünkre próbál hatni, addig Glastonburyben már továbbléptek és nemcsak a fesztivál látogatóit, hanem a kiskereskedelmi szereplőket is egy sor szabály betartására kérték. Az előrelépés vitathatatlan, de ha nemcsak egy hónapra vagy egy fesztivál idejére akarunk zöldek lenni, ennél ambiciózusabbaknak kell lennünk. A cél csak a közel teljes hulladékmentesség lehet, és ma már erre is találunk példákat.

Tovább