A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

  • paraszthajszal: Logikusnak tűnik a levezetés, még inkább az eredménye (ti. 2018-07-13 15:49
    INA, te drága
  • 191919: Egy bekezdést az is megért volna, hogyan változik a MOL értéke az INA elvesztésével. Kap ugyan egy zsák pénzt, de csökken a piaci súlya és szűkülnek a lehetőségei. 2018-07-13 14:40
    INA, te drága
  • Nemzeti Dohányos: A fociválogatottjukra esetleg nem lehetne elcserélni? 2018-07-13 12:23
    INA, te drága

INA, te drága

július 13., 05:11 Módosítva: 2018-07-13 15:19
16
4 hozzászólás
Kedvező esetben 352 forinttal, a mostani részvényárfolyam 13 százalékával is emelkedhet a Mol-részvények árfolyama, ha a Molnak sikerülne álomszerűen magas, 2,5 milliárd dolláros áron eladnia a horvát INA-ban levő tulajdonrészét. Jelenleg újabb vevőjelölt látszik feltűnni, de a horvát hírekkel és az értékesítési lehetőségekkel az elmúlt évek alapján érdemes óvatosan bánni. A Mol bár jelezte, hogy megfontolná részesedésének eladását és kiszállna az elmérgesedett, perekbe torkollt kapcsolatból, a potenciális vevők nem tolonganak, és kétséges az is, hogy az INA jelenlegi árfolyama mennyiben tükrözi a cég valós értékét.

Az INA bejelentette, hogy a horvát kormány kérésére hozzájárult egy, az INA alapos átvilágítását célzó projekttel kapcsolatos specifikus adatszoba felállításához. A hír csupán ráerősített arra a hetek óta terjedő szóbeszédre, miszerint új érdeklődő akadt a Mol 49,08 százaléknyi részvénycsomagjára az INA-ban.

Ezúttal a régióban nem kifejezetten aktív és ismert Castleton Commodities Int. váratlan felbukkanásáról szólnak a hírek. Az észak-amerikai cég a teljes energetikai értéklánc mentén törekszik piaci pozíciókat felvenni, a termeléstől kezdve a tároláson és szállításon át egészen a kereskedelemig bezárólag. A vállalat szándékai a jelek szerint komolyak, legalábbis erre utal, hogy a felek érdemesnek tartották kinyitni az adatszobát – már ha a két dolog összefügg egyáltalán.

4 hozzászólás Tovább

Kína már nem akar a világ szemétlerakója lenni

július 1., 11:42 Módosítva: 2018-07-02 09:09
516
11 hozzászólás

2018. január 1-jén életbe lépett szabályozás szerint Kínába 24 hulladékcsoport behozatalát tiltották meg az ún. yang laji – „idegén szemét” csökkentése érdekében. Az érintett termékek a műanyagok mellett fémeket, sőt papírhulladékot is tartalmaztak.

A változtatás oka egyértelműnek látszik: a világ hulladéklerakójának lenni egy bizonyos ponton túl már inkább hátrányos. hiszen az egyre növekvő hulladékmennyiség jelentős részét már Kínában sem tudták újrahasznosítani.

Ráadásul a Kína fejlettebb részein felfutó fogyasztás egyre inkább elegendő hulladékot szolgáltat az újrahasznosításra az import nélkül is, amire már nem maradt kapacitás.

11 hozzászólás Tovább

Mi hozhatja el 2020-ra az 500 forintos benzinárat?

június 20., 05:10 Módosítva: 2018-06-22 16:50
100
9 hozzászólás
Az elmúlt hetek üzemanyag drágulása sokkolta a magyar autósokat, miután a benzin és a dízel literenkénti ára két röpke hónap alatt a 350 forint körüli szintről 400 forintra emelkedett. Bár rövidtávon az orosz/szaúdi politika miatt jó eséllyel nem várható további olajár emelkedés, nem kizárt, hogy a globális olajpiac fundamentumai miatt 2020-ban (2008-hoz hasonlóan) ismét ártüskét láthatunk, vagy legalábbis néhány évig rendkívül magas kőolajárakkal szembesülhetünk.

Ha csak két párba állított ábrával szeretném szemléltetni a globális olajpiac legfontosabb fejleményét, akkor ezek a következőek lennének:

9 hozzászólás Tovább

Egy milliárdos senkit csináltál belőlem

június 18., 18:15 Módosítva: 2018-06-19 18:24
72
8 hozzászólás

Nagyon szépen köszönöm! Eddig egy nagy hatalmú ember voltam minimális pénzzel, most egy milliárdos senkit csináltál belőlem

- mondta kicsit keserűen a családi vállalat értékesítése után a tranzakcióban segédkező tanácsadónak az alapító. A több tízmilliárdos értékű családi céget a rendszerváltás után kemény és kitartó munkával felépítő, magának a gyerekek közt utódot nem találó cégvezető kifakadása jól mutatja a generációváltás dilemmáit.

8 hozzászólás Tovább

100 dollár lesz az olajár, ha Venezuela összeomlik

június 14., 05:13 Módosítva: 2018-06-14 14:11
118
6 hozzászólás
Venezuela úgy döntött, hogy le ugyan nem vágja az arany tojást tojó tyúkját, de biztos, ami biztos kiéhezteti. Az ország arany tojást tojó tyúkja nem más, mint az olajipar.

Az olajvagyona alapján Venezuela a világ leggazdagabb országa lehetne. A feltételes módon komoly hangsúly van, pedig a számok elég egyértelműek. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított olajkészletével, mintegy 300 milliárd hordónyi gazdaságosan kitermelhető olaj áll rendelkezésükre.  A nem bizonyított, vagy nehezebben, de modern technológiával felhozható készletek még további 300-500 milliárd hordót jelentenek. Ez együtt több, mint amivel Szaúd-Arábia,Irán, Irak és Oroszország együttesen rendelkezik.

6 hozzászólás Tovább

Törökországból indulhat a következő válság

május 21., 07:08 Módosítva: 2018-06-26 09:46
915
20 hozzászólás

Nehéz megjósolni, mikor éri el a világgazdaságot a következő válság, de néhány eseményre bátran mernék fogadni.

Az egyik az, hogy abban a bizonyos válságban Törökország nyakig benne lesz.

Lehet, hogy a kiváltója lesz, lehet, hogy csak szenvedő alanya, de azt, amit a gazdaságpolitikával jelenleg művelnek a törökök, csak Magyarország tudta megvalósítani még a 2008-as válság kirobbanása előtt.

20 hozzászólás Tovább

Klímaváltozás és a közlekedés: mire számíthatunk?

május 19., 07:46 Módosítva: 2018-05-20 08:04
41
29 hozzászólás

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátása  egyre csak nő , és – minden erőfeszítés ellenére – ez a folyamat még egy jó ideig folytatódik. A legnagyobb ÜHG-kibocsátó szektorok az áramtermelés, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés. Az áramszektor elég sokat tett kibocsátása csökkentése érdekében.

Az elvárások a közlekedési szektorral szemben is nagyok, a szabályozás szigorodik, az áttörést azonban nem érdemes innen várni.

Az alábbiakban a közlekedéstől várható ÜHG-változásokat tekintjük át.

29 hozzászólás Tovább

A szén folytatja 200 éves diadalmenetét

88
19 hozzászólás

Európában az egyre erősebb társadalmi és politikai nyomás, az Egyesült Államokban az olcsó palagáz, míg Kínában a légszennyezés okozta egészségügyi problémák rohamos növekedése árnyékolja be a széntüzelésű erőművek jövőjét. Vajon mindez a globális kereslet visszaeséséhez vezet majd? Végképp leáldozóban a szén szerepe?

legfrissebb energiapiaci kutatásunk  alapján aligha. Véleményünk szerint amennyiben nem jelentkezik drasztikus változás az energiapiaci trendekben, a szénkereslet relatív állandó, akár növekvő maradhat a következő években. Ennek legfőbb oka pedig a fejlődő ázsiai országok csillapíthatatlan energia-éhsége.

19 hozzászólás Tovább

Svéd tanulság az MNB-nek

április 17., 05:09 Módosítva: 2018-04-17 10:21
68
6 hozzászólás

Svédországban a jegybank nehéz helyzetbe került. A konjunktúraciklus alapján már emelnie kellene a rekordalacsony alapkamatot, de a magas eladósodottság és a változó kamatozású hitelek elterjedése miatt ez komoly problémákat okozhat. Egyelőre inkább kivár az emeléssel, így gyengül a svéd korona. A magyar jegybank a lakossági hitelfelvétel tekintetében előrelátóbbnak tűnik, igyekszik a jelzálog-hitelezést a fix kamatúak (hosszabb kamatperiódusúak) irányába terelni. Eközben azonban az államadósság kamatkockázata egyre csak nő.

6 hozzászólás Tovább

Kriptodevizák: jön a nemzetközi szabályozás

március 27., 05:13 Módosítva: 2018-03-27 12:49
66
5 hozzászólás
Az idén júliusra várható a kriptodevizák és a kripto-eszközök nemzetközi szintű szabályozása. A G20 országok szerint ezek jelenleg ugyan nem jelentenek veszélyt a globális pénzügyi rendszerre, lévén összesített értékük nem éri el a globális GDP egy százalékát, de a coin-ok és tokenek kibocsátását mindenképp szabályozni kell.

Március végén Buenos Airesben gyűlt össze a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G20 szervezet, hogy megvitassa a kriptodevizák szabályozására vonatkozó javaslatokat. A téma napirendre tűzése önmagában is kiemelte, hogy milyen horderejűvé nőtte ki magát a blockchain technológián alapuló kezdeményezések piaca, de ennél is árulkodóbb, hogy a szervezet közleményen nem győzi hangoztatni,

szó sincs betiltásról, és hogy a kriptopénzek nem veszélyeztetik a világ pénzügyi rendszerét.

Sőt, a G20 elismerte a kriptodevizák mögött álló technológiai innovációt, a blockchain technológiát, mert az javíthatja a pénzügyi rendszer és a gazdaság hatékonyságát. A közlemény szerint a világ gazdasági vezetői nem tényleges devizaként, hanem inkább digitális eszközökként tekintenek a kriptodevizákra, mert jellemzően nélkülözik a szuverén pénzek legfontosabb tulajdonságait.

5 hozzászólás Tovább

Zsákutcába vezet az Uber?

március 12., 08:32 Módosítva: 2018-03-12 15:36
11
7 hozzászólás

Az Uber üzletpolitikájáról megosztóak a vélemények, amelyen a szexuális zaklatási és kibertámadási botrány sem javított, ugyanakkor az innovációnak az az applikáción alapuló iránya, mint az Uber vagy Airbnb, mindenképpen felbolygatja a befásult piacokat. Sokáig úgy tűnt, hogy az Uber növekedésének útjában csak a taxitársaságok állnak, de ez ma már közel sincs így, hiszen számos versenytárs lépett a piacra. Kérdés, hogy elegendő-e a vállalat jelenlegi stratégiája egy sikeres tőkepiaci debütáláshoz? A stratégia választ kell adjon a növekedés, profitabilitás kérdéseire, de a szabályozói környezet és a sharing economy által megjelenő változásokra is reagálnia kell.

7 hozzászólás Tovább

Meddig vehetjük még készpénznek a készpénzt?

69
19 hozzászólás

Meglepődne a kedves olvasó, ha a városban sétálva egy nyilvánvalóan hajléktalan polgártársa bankkártya leolvasó készülékkel felszerelkezve kínálná Önnek a „Fedél nélkül” című karitatív lapot? Budapesten bizonyára komoly hírértéke lenne annak, hogy a közösség legnehezebb sorsú tagjai ilyen fejlett eszközökkel gyűjthetnék az adományokat, de Stockholmban ez évek óta magától értetődő. 

Svédország a világ leginkább „készpénzmentes” országa, az összes fizetési tranzakció értékének kevesebb, mint 2%-ában cserél gazdát fizikai készpénz, és gombamód szaporodnak azok az üzletek, ahol egyáltalán el sem fogadják a készpénzt, kizárólag bankkártyával vagy valamilyen alternatív digitális technológiával lehet kiegyenlíteni a számlát. A svéd gazdaság eltávolodása a készpénz használatától piaci és kulturális alapokon nyugvó szerves folyamat, amit természetesen támogat a szabályozói környezet, ugyanakkor Svédországban nincs olyan deklarált szándék, hogy egyszerűen megszüntessék a készpénzt, mint idejétmúlt fizetőeszközt.

Nem így van ez az Egyesült Államokban, ahol jóval nagyobb a készpénzes tranzakciók aránya, az összes legális fizetési tranzakció értékének hozzávetőleg 15%-ában bankjegy vagy érme a fizetőeszköz. A készpénz kiszorításának gondolata nem új keletű, szószólóinak vannak régóta ismert érvei, ezek között a legfontosabb a készpénz közismerten jelentős szerepe a pénzmosásban, az adóelkerülésben, az illegális fegyver- és drogkereskedelemben, és általában a szervezett bűnözés logisztikájában. Kétségkívül beszédes tény, hogy például az 500 eurós bankjegyek teszik ki az összes eurós készpénz egyharmadát, miközben az eurozóna polgárainak fele még sosem látott ilyen bankjegyet.

19 hozzászólás Tovább

A kormány túltolta az önkormányzati központosítást

február 27., 07:00 Módosítva: 2018-02-27 14:27
67
0 hozzászólás

A 2011-2014 között lezajlott önkormányzati adósságkonszolidáció kétségtelenül az eddig legerősebb jelzés az önkormányzatok számára, hogy pénzügyi baj esetén számíthatnak kormányzati segítségre, függetlenül attól, hogy ennek oka esetleg a felelőtlen gazdálkodásban keresendő. A 2012-től működő, új önkormányzati rendszer egyik fő feladata ezért épp az, hogy kordában tartsa az önkormányzati gazdálkodást. Az eredmények eddig felemásak.

Egyrészt az erőteljes központosítással ugyan megvalósult a szigorú kontroll az önkormányzatok felett, de ennek ára a helyi autonómia jelentős megnyirbálása volt mind a feladatellátás, mind a helyi érdekeltségű beruházások terén. Ugyanakkor a rendszer egyes önkormányzatoknak a központi döntésekből kifolyólag jobb lehetőségeket biztosít.

Másrészt a fenti szigorítások mellett is fennmaradt az önkormányzati vezetőkben az a várakozás, hogy pénzügyi problémák esetén számíthatnak a kormány segítségére. Ezt a gondolatkört járja körbe egy frissen bemutatott tanulmány.

Szólj hozzá! Tovább

Meddig fűthető még a hitelmánia?

február 23., 05:08 Módosítva: 2018-02-23 13:25
134
5 hozzászólás

A bankok két kézzel öntik a hiteleket a lakosságra. Mintha semmi sem változna és semmit sem tanultunk volna a 2008-as gazdasági válság óta. A helyzet Európa más országaiban is hasonló: úgy viszi a lakosság az olcsó kölcsönt, mint a cukrot. Tényleg baj van, vagy csak túlságosan ismerős a forgatókönyv? Okozhat-e kontinensszerte gazdasági leégést a túlpörgetett hitelezés vagy „válságállók” lettünk és bátran halmozhatjuk az adósságot?

5 hozzászólás Tovább

Nem a robotok miatt zuhant be az amerikai tőzsde

február 14., 04:55 Módosítva: 2018-02-14 13:57
23
3 hozzászólás
Sok szakértő a befektetési algoritmusoknak és robotoknak tulajdonítja a Dow hétfői zuhanását. Az elméletnek ellentmond, hogy a KPMG Alternative Investments 3.0 felmérése szerint a világ nagy alapkezelői és hedge fundjai még messze a digitális transzformációs folyamatok elején járnak, vannak algoritmusok, felvetődnek kérdések, de még mindig az ember irányít.

Történelmének legnagyobb bukását produkálta a Dow múlt hétfőn, amikor napon belül 1600 pontos esést is produkált. A kiváltó ok egy erős béremelkedést mutató munkaügyi adat volt, ami önmagában kevés ahhoz, hogy megkérdőjelezze a gazdaság fundamentumait. A szakértők egy része éppen ezért alternatív világmagyarázatként a befektetési alapoknál, brókercégeknél működő kereskedelmi robotokat és algoritmusokat kárhoztatja. Korábban volt már rá példa, hogy a programozott kereskedés úgynevezett „flash crash”-hez vagyis rendkívül gyorsan lezajló váratlan eséshez és rögtön utána korrekcióhoz vezetett.

3 hozzászólás Tovább

Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia

január 24., 12:47 Módosítva: 2018-05-21 15:39
2061
20 hozzászólás

A hír, mely szerint Ausztria az Európai Bírósághoz benyújtott keresetében kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság (EB) Paks II megépítését jóváhagyó döntését, szinte minden média címoldalán hozta. Az új osztrák kormányzat környezetvédelmi minisztériuma által tett lépésből levont újságírói következtetések azonban egyelőre nem tértek ki pár fontos kérdésre, melyekkel kapcsolatban érdemes lenne tisztán látni:

  1. Miért az EB döntést támadták meg az osztrákok, erről milyen döntés születhet Brüsszelben és az mikorra várható?
  2. Mi következik abból, ha az Európai Bíróság kimondja, hogy Paks II esetében mégiscsak tiltott állami támogatásról van szó?
  3. Mi a kockázata annak, ha a magyar kormány nem állítja le a munkálatokat a bírsági ügy lezárásáig?
20 hozzászólás Tovább

Ingatlanpiaci boom: még be-, vagy már kiszállni érdemes?

2017. december 29., 04:43 Módosítva: 2017-12-30 07:18
549
69 hozzászólás

2017-ben már egyértelműnek és jól olvashatónak tűnnek azok a folyamatok, melyeket még csak kevesen láttunk 2010-ben. A jegybankok világszerte meghirdették a nulla kamatok korát, első körben a cégek, később már a magánszemélyek sem kaptak érdemi kamatot a pénzükre a bankokban. Így ha nem is azonnal, de szépen lassan elkezdtek más alternatívát keresni megtakarításaik fialtatására.

A cégek elkezdtek beruházni, hiszen a betéti kamatok mellett a hitelkamatok is leestek, így egyre olcsóbb volt fejleszteni. A magánszemélyek ezt a nyomást csak kicsit később kezdték el érezni a saját bőrükön. A 2010-es válság után Európa-szerte magas munkanélküliséggel kellett számolnunk, azonban ahogy a cégek elkezdtek újra bővülni, úgy egyre többen találtak munkát, így újra tudtak megtakarításban vagy ingatlanvásárlásban gondolkodni.

69 hozzászólás Tovább

Tényleg zöldebbek a villanyautók? Tényleg!

2017. december 27., 08:01 Módosítva: 2018-02-21 12:11
290
101 hozzászólás

Miközben a villanyautókkal kapcsolatos hírek szinte mindennaposak, a villanyautók tényleges szén-dioxid-kibocsátására legfeljebb utalások vannak. Többnyire nyitva maradt a kérdés, hogy ha nemcsak a kipufogógázt, hanem mindent, tehát a gyártást és a bezúzást, valamint az üzemanyag előállítását is figyelembe vennénk, mi is lenne a helyzet. A témában kutakodva kiderül, hogy rengeteg elemzés készült a témában. Talán nem túlzás azt mondani, hogy százával születtek erről tanulmányok, de a felhasznált módszertanok, az adatok és feltételezések elég változatosak.

Az alábbiakban hét olyan tanulmány eredményeit foglalom össze (némelyikük metatanulmány, tehát sok másik tanulmány összefoglalása), amik abban megegyeznek, hogy a villanyos és belső égésű személyautók teljes életciklusát elemzik (life cycle assessment, LCA). Ez azt jelenti, hogy figyelembe veszik az üzemanyag előállításával, annak felhasználásával, az autók legyártásával és a forgalomból való kivonásával járó széndioxid és más üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását is. 

101 hozzászólás Tovább

Ezért veszel majd elektromos autót

2017. december 25., 07:19 Módosítva: 2017-12-26 14:19
41
138 hozzászólás

Arbitrázs. Ezt a kifejezést a pénzügyi piacokon a biztos (többlet)nyereség szinonimájaként használják. Például, ha egy részvénnyel több tőzsdén is kereskednek párhuzamosan, és az egyik helyen a költségeknél is nagyobb mértékben eltér az árfolyam a másik tőzsdén éppen jegyzettnél, akkor az olcsóbb megvételével és a drágább eladásával elvileg ingyen pénzre lehet szert tenni. A gyakorlat a legtöbb esetben ennél jóval bonyolultabb, és klasszikus arbitrázs a piacokon mára aligha lelhető fel. Legalábbis, ha csak - ahogy a blog címe is szól - a pénz beszél.  Van ugyanis a klímaváltozásnak egy olyan hatása, ami nagyon hosszú távú és speciális, de mégiscsak az arbitrázsra emlékeztet. 

138 hozzászólás Tovább

Néha a professzor téved

2017. december 22., 04:50 Módosítva: 2017-12-22 16:37
431
55 hozzászólás

Időnként megesik, hogy egyes kutatók, publicisták azon gúnyolódnak, hogy az emberek nem racionálisan, hanem buta módon saját érdekük ellen cselekszenek. Sajnálatos módon az ritkán merül fel e kommentátorokban, hogy esetleg nem az emberek irracionálisak, hanem az ő megközelítésük alkalmatlan az adott jelenség elemzésére.

Pedig ez is előfordul néha. A napokban például Balásy Zsolttal, a Hold Alapkezelő elemzőjével, aki szerint az erzsébetvárosi lakásár-emelkedés áldásos dolog, azt a szabadjára engedett bulinegyed generálja, az ott lakó emberek a jelenségből hasznot húzhatnának, ők ezt a lehetőséget mégsem ismerik fel és buta módon dacosan tüntetnek a – szerinte – ajtajuk elé éppen aranytojást tojó legénybúcsús disneyland ellen.

55 hozzászólás Tovább

Nem mind zöld, ami fénylik

2017. december 21., 05:18 Módosítva: 2017-12-22 11:40
29
18 hozzászólás
Amikor a szabályozó rossz dologra lő, a piaci folyamatok jellemzően torzulnak. A károsanyag-kibocsátás sokáig a szén-dioxid kibocsátással volt egyenlő a fejekben, ezért került a tényleg kisebb CO2 kibocsátású dízel előnybe a benzines meghajtással szemben – a már a 90-es években is környezetbarát – Európában. A mostani, hirtelen dízel-ellenesség hasonló torzulásokat okozhat hosszabb távon.

Nagy felhördülés volt az év elején Oslóban, a norvég fővárosban, amikor egy januári szmog riadó keretében egy rövid időre teljesen kitiltották a dízel autókat a belvárosból. A bosszankodók baját az intézkedéssel  jól foglalta össze Jens Stoltenberg, aki NATO-főtitkár és egyébként Norvégia miniszterelnöke is volt korábban: “Jó lenne, ha végre el tudnátok határozni magatokat. Nem is olyan régen még a dízel autókat preferáltátok a benzinesekkel szemben. Nem vagyok benne biztos, hogy tényleg tudjátok, mi is a legjobb megoldás”.

18 hozzászólás Tovább

Bitcoin: kitört a digitális aranyláz

2017. december 20., 05:04 Módosítva: 2017-12-20 17:42
1
12 hozzászólás

A pénzügyi innováció soha nem áll meg. Bizonyíték erre az, hogy a legfrissebb mánia alanya, a bitcoin, éppen annak a pénzügyi válságnak a csúcspontján (vagy mélyén?) született, amelynek okát sokan a megelőző évtized kreatív innovációiban (lásd három betűs pénzügyi eszközök tömkelege) látták. És amíg a korábbi válságban megismert termékeket mára jó alaposan leszabályozták, addig a kriptodevizák (kriptografikus, azaz titkosított) kapcsán igazi vadnyugat uralkodik: a tőkepiaci szabályozók most próbálnak képbe kerülni, hogy mi is ez az új eszközosztály, szabályozásról még szó sincs, kis túlzással mindenki csinál, amit akar.

12 hozzászólás Tovább

A belvárosi bulinegyed mint kísérleti labor

2017. december 20., 05:03 Módosítva: 2017-12-21 15:42
437
50 hozzászólás
Kicsit messziről indulunk, de ígérem, hamar eljutunk a belvárosi bulinegyedbe, úgyis mindenkit az érdekel. Eközben megpróbálok racionális oldalról megközelíteni dacos érzelmi torzításokat, amiben az sem gátol, hogy Richard Thaler idén azért kapott Nobel-díjat, mert megmutatta, ez mennyire meddő vállalkozás.

A társadalmi mobilitás a szociológusok egyik kedvenc vesszőparipája – nem érdemtelenül. Leegyszerűsítve arról szól, hogy egy ember társadalmi helyzetét mennyire determinálja a szülei társadalmi helyzete. Egyszerűsített példával: milyen eséllyel lesz egy falusi vízszerelő gyerekéből egyetemi tanár.

Azok a társadalmak, ahol nagy a mobilitás, ott a különböző rétegeknek kevésbé van előre meghatározva a sorsuk, így az alsóbb osztályok gyermekei jobb esélyekkel vághatnak neki az életnek. Ez – könnyű belátni – egy társadalmat sikeresebbé tesz, hiszen az alacsony mobilitás valahogy úgy is lefordítható, hogy a közösség „lemond” az emberi erőforrásainak egy jelentős részéről azzal, hogy egy alacsony hozzáadott értékű kényszerpályára állítja őket. Ezért volt például olyan nagy mobilitási, így gazdasági és társadalmi előrelépés a XX. század folyamán a nők „felszabadítása” és integrálása a munkaerőpiacba.

50 hozzászólás Tovább

Drága vagy nem a budapesti ingatlan?

2017. december 11., 07:10 Módosítva: 2017-12-11 21:59
220
41 hozzászólás
Mennyit eshetnek a budapesti lakásárak? No, ez az a kérdés, amivel alig találkozni manapság. Az ingatlanpiac változásait mindenki a saját bőrén érzi és jobban is érti, legalábbis úgy érzi, hogy jobban érti, mint a kötvény- vagy részvénypiacokat. Az elmúlt 2-3 év kiadós áremelkedése után így nem meglepő, hogy az ingatlanárak alakulásának témája kúszott fel a hétköznapi beszélgetések toplistájának élére.

Akik az elmúlt években vásároltak, kényelmesebb helyzetből, akik pedig kivártak, kényelmetlenebb pozícióból érdeklődnek. Érdemes-e még ingatlanba fektetni? Meddig folytatódhat az emelkedés? Lesz-e korrekció az árakban? Jóslásokba nem bocsátkoznék a jövővel kapcsolatban, de hazai, globális, illetve történelmi perspektívába helyezve a folyamatokat egy-két hasznos gondolattal, észrevétellel szolgálnék, melyek segíthetnek a döntéshozatalban.

41 hozzászólás Tovább

Hatósági ár, szabad piac, vagy állami Uber?

2017. november 27., 12:33 Módosítva: 2017-11-27 14:52
12
14 hozzászólás

Emelnék a hatósági árat a taxisok, mások már most is túl magasnak tartják, miközben sokan az Ubert sírják vissza, magát a hatósági árat okolva a problémákért. A közbeszédben gyakori álláspont szerint a hatósági ár előnye az átláthatóság és egyszerűség, a dinamikus árazás pedig összehozza a keresletet és a kínálatot – bármit is jelentsen ez egészen pontosan. Ki nyerne végső soron az árszabályozás eltörlésével? Megéri feladni a transzparenciát biztosító, nagy betűkkel a taxi ajtajára írható hatósági árat ezért a kapitalista sarlatánságért? Négy bekezdésben járjuk végig a taxiipar árszabályozásának elméletét.

14 hozzászólás Tovább

Térképen: a területi tőke Magyarországon

2017. november 23., 07:45 Módosítva: 2017-11-23 15:48
403
5 hozzászólás

Hazánk járásainak fejlettségét és helyzetét a területi tőkével mérhetjük, ami nem elégszik meg a pénzben jól kiszámolható adatok vizsgálatával. A területi tőke a járások anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi.

Az eredményekből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak, de akadnak meglepő eredmények is ebben a mintázatban.  Az Összkép térképei friss és pontos képet adnak arról, hogy milyen helyzetben vannak ma a magyarországi járások és települések.

5 hozzászólás Tovább

Nem sokáig kell már kötelezőt kötni

2017. november 22., 07:09 Módosítva: 2018-02-07 15:42
119
14 hozzászólás

Érdekes élményben volt részem néhány hete, az előttem haladó autó hirtelen megállt, és vészfékeztünk. Hogy miért a többesszám? Nos, az autó, amit vezetek, rendelkezik vészfék asszisztenssel, és bár a mai napig nem tudom pontosan, hogy melyikünknek köszönhető, hogy elkerültük a balesetet, valamiért úgy érzem, az autó volt a gyorsabb.

Hogy mindez miért érdekes? Azért, mert pontosan mutatja, hogy a következő néhány évben milyen kérdéseket kell majd megválaszolnia a társadalomnak és a biztosítási szakmának, és ami miatt azt állítom, hogy sokan megélhetjük, hogy elfelejthessük a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást (röviden: kgfb).

14 hozzászólás Tovább

Miért nem keresünk többet, mint a német bérek negyede?

2017. november 19., 17:32 Módosítva: 2017-11-20 11:14
1382
58 hozzászólás

Örvendetesen emelkednek a magyar bérek, a magyar bruttó átlagbér lassan eléri a német és a francia bruttó minimálbér 65 százalékát. Utoljára 2007-ben volt a magyar átlagbér a francia minimálbér értékének 60 százaléka felett (akkor még nem volt hivatalos német minimálbér, de amióta van, 2015-től, lényegében a franciával azonos).

Azonban a német átlagbérhez az idei masszív béremelkedéssel sem tudunk közeledni. A magyar átlagbér stabilan a német negyede-ötöde. Egész Közép-Európára igazak a fenti számok – vajon mi indokolja a régiós munkavállalók drasztikus alulfizetettségét?

58 hozzászólás Tovább

Nehezebb lenne kilépni az EU-ból, ha bevezetnénk az eurót?

2017. november 13., 07:01 Módosítva: 2017-11-13 11:20
178
7 hozzászólás

Röviden a válasz: nem, sőt paradox módon még kicsit könnyebb is lenne. Jelen cikkben az euróbevezetés egy nem-gazdasági szempontját járjuk körbe. Úgy tűnik, mintha az európártiak egy része azért támogatná a közös pénz bevezetését, mert kimondatlanul is ettől reméli, hogy Magyarország európai integrációja erősebbé, egyenesen visszafordíthatatlanná válik.

Függetlenül attól, hogy hazánknak az EU-tól való eltávolodását mennyire tartjuk reális veszélynek, egy dolog biztos: egy „huxittól” való félelem miatt teljesen felesleges bevezetni az eurót. A brexit és a 2011-12 fordulóján nálunk történt hazai mini-árfolyampánik tapasztalatai éppen azt mutatják: nehezebb lenne az EU-ból forintot használva kilépni, mivel a saját deviza egy irracionális kilépési kísérletnél óriási sérülékenységi forrás lenne.

7 hozzászólás Tovább

A mostani autója lehet az utolsó

2017. november 3., 09:43 Módosítva: 2017-11-04 16:56
956
71 hozzászólás

Hamar eljöhet az a pillanat, amikor hagyományos autónkat már nem lesz érdemes beindítani, mert a kedvenc szolgáltatónk feleannyiért elvisz minket úticélunkhoz, háztól házig. Ha a technikai, szabályozási és bizalmi problémák elhárulnak, akkor onnantól az átmenet gyors lesz. Persze nem lehet tudni, hogy ez mikor történik meg.

71 hozzászólás Tovább