A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

  • vilagpolgar: @Bandibacsi34 meg húzzon fel egy alu sisakot is! 2020-02-29 13:13
    A forinterősítő járvány
  • Bandibacsi34: A papirpenz az lo... z. Akinek penze van az fektesse lakasba, tort aranyba vagy koltse el oszt jonapot!! 2020-02-28 19:41
    A forinterősítő járvány
  • igazi hős: Hogy a halálba lehetett azt az egy grafikont mértékegység nélkül és a dátumok helyett a számértékükkel megjeleníteni? Nincs ott valaki, aki ennél jobban ért az Excelhez?... 2020-02-26 08:11
    Újra növekszik a devizahitelezés

A forinterősítő járvány

tegnap, 17:50 Módosítva: 2020.02.28 22:02
158
2 hozzászólás

Az utóbbi napokban jól láthatóan elkapták a tőkepiacok is a vírust, rég nem látott zuhanás van mindenfelé – riadalom és menekülés a kockázatos eszközökből. Ilyenkor ahhoz vagyunk szokva, hogy a forint – mint fejlődő piaci eszköz – gyengül. Illetve dehogy gyengül, inkább a zuhanás szót szoktuk használni. Mégis, ez most az a válság (már ha egy influenzajárványból lehet válságot csinálni) lehet, amikor a forint erősödik.

2 hozzászólás Tovább

Újra növekszik a devizahitelezés

február 26., 04:54 Módosítva: 2020.02.26 10:44
58
2 hozzászólás

A forint gyengülése sokaknak eszébe juttathatta a devizahitelezést, ami 2010 után felforgatta a magyar bankrendszert, és maradandó károkat okozott cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt. Azóta a lakossági devizahitelek állománya jelentéktelen szintre esett vissza, ám a vállalati devizahitelezés újra növekvő pályára állt. Bár a piaci szereplők és hatóságok is sokat tanultak az akkori tapasztalatokból, kockázatok most is vannak.

2 hozzászólás Tovább

Jelentené, ha azt látja, hogy kollégája korrupt?

február 25., 05:08 Módosítva: 2020.02.26 09:11
308
15 hozzászólás
Ön jelentené, ha a munkahelyén korrupciót tapasztalna? Legtöbben bizonyára azonnal rávágnánk az igent, de a visszaélést tapasztaló munkavállalók mégis ritkán tesznek bejelentést. Ennek az egyik oka, hogy – gyakran jogosan – megtorlástól tartanak. A problémára a közérdekű bejelentők uniós szintű védelmét célzó új EU-s irányelv próbál megoldást nyújtani. Az irányelv a vállalatok számára új kötelezettségeket hoz, de – akik jól csinálják – akár profitálhatnak is belőle.

Az etikai forró drót a nagyvállalati compliance management rendszerek egyik alapköve, azonban a közérdekű bejelentők törvényi védelme viszonylag újkeletű jelenség, csupán az 1970-es évek végén jelent meg az első ilyen önálló törvény az Egyesült Államokban. Napjainkban is csupán tíz EU tagállamban, – Magyarországon, valamint egyebek mellett Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Szlovákiában – van érvényben átfogó szabályozás.

A többi európai országban legfeljebb az állami szektorra vagy a pénzügyi szolgáltatókra kiterjedő szektorális szabályok vannak, vagy semmilyen releváns jogszabályi védelem. A 2019. december 17-én hatályba lépett uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (whistleblowing irányelv) komoly előrelépés a közérdekű bejelentők védelme, és az egységes európai joggyakorlat kialakulása szempontjából.

15 hozzászólás Tovább

Óvatosabbak lettek a bankok, nem mindig adják meg a kért hitelösszeget

február 24., 11:50 Módosítva: 2020.02.24 18:26
15
1 hozzászólás
Mind óvatosabbak a bankok a lakáshitelekhez fedezeteként felajánlott ingatlanok értékbecslésekor, ami miatt sok igénylő nem kapja meg a vásárláshoz szükséges hitelösszeget. Különösen annak érdemes erre felkészülnie, aki a jogszabályilag előírt 20%-os önerőt, vagy ennél nem sokkal többet tud csak előteremteni.

A lakáshitel felvételéhez minden esetben szükség van fedezet bevonására, ami garanciát jelent a bank számára, hogy akkor is visszakapja a kihelyezett összeget, ha az adós esetleg nem képes fizetni, emiatt pedig fel kell mondani a hitelszerződést.

1 hozzászólás Tovább

Hogyan lett sikeres egy pszichológus a tőzsdén

február 16., 06:59 Módosítva: 2020.02.17 06:52
84
1 hozzászólás

Richard Thaler 2017-ben kapta meg a Nobel-emlékdíjat a gazdaságpszichológia és a viselkedési közgazdaságtan területén végzett tudományos munkásságáért. (Az Index vele készült interjúját itt olvashatja.) Viszont Thaler nem csak a tudományban ért el sikereket, hanem a tőzsdén is sikerrel alkalmazta gazdaságpszichológiai eredményeit.

Az elméleti tudományos gondolkodásban széleskörben elterjedt nézet, hogy a tőzsdéken nem lehet a piaci hozamnál több pénzt keresni, mert ha lehetne, akkor azt a professzionális és racionális befektetők már kihasználták volna - ezt szokták a hatékony piacok elméletének nevezni (például Malkiel, 1973; Malkiel, 2003). Ezzel szemben Thaler azt állította, hogy gazdaságpszichológiai tudásunk alapján jól előre lehet jelezni a szisztematikus félreárazásokat a tőzsdéken is.

1 hozzászólás Tovább

Lehet-e csökkenteni az EU-s projektek korrupciós kockázatait?

február 15., 06:59 Módosítva: 2020.02.15 12:13
68
1 hozzászólás

Az EU által finanszírozott közbeszerzési projektekben a korrupció szintje sokkal magasabb a kívánatosnál és figyelembe véve az EU-s támogatások elköltésére vonatkozó szabályok szigorúságát és a pénzeket osztó szervezetek kiterjedtségét, ez a szint az előzetes várakozásokat is jócskán felülmúlja. A kérdés inkább az, hogy az EU-s intézményrendszer, az EU-s szervezetek, közöttük az EU Bizottság és az OLAF, valamint az oknyomozó újságírók, civil szervezetek hozzá tudtak-e járulni ahhoz, hogy csökkenjenek a korrupciós kockázatok. Közeledtek-e az új EU országok a fejlettebb EU országokhoz a korrupciós kockázatok szintjében? Az új tagországokban az EU támogatásból megvalósult közbeszerzések korrupciós kockázatai alacsonyabbak-e mint a hazai finanszírozásúak?

E kérdéseket is vizsgálja a  CRCB  kutatása, amely 2006 és 2018 között lebonyolított, mintegy  6,4 millió európai közbeszerzés adatai  alapján matematikai-statisztikai módszerekkel elemzi a korrupciós kockázatok és a finanszírozási forrás (EU finanszírozás vagy hazai finanszírozás) közötti összefüggéseket. Ennek során a kutatók az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozó közép-kelet-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia) közbeszerzéseit vetették össze a korrupciós kockázatok legalacsonyabb szintjével jellemezhető minta országok (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Németország, Norvégia és Svédország) adataival. A korrupciós kockázatok szintjét, valamint a korrupciós kockázatok kontrolljának erősségét a kutatók a verseny nélkül és a legalább négy versenyző mellett lebonyolított tenderek arányának segítségével elemezték.

1 hozzászólás Tovább

A koronavírus gazdasági nyertese Törökország lehet?

február 14., 04:53 Módosítva: 2020.02.24 22:00
411
12 hozzászólás

A koronavírus miatt Kína ipari termelésének nagy része áll, kérdéses mikor indulhat újra. Közben elkezdtek szállingózni a hírek az európai gyártóktól, hogy komoly alkatrészhiányok alakulhatnak ki heteken belül, ha nem normalizálódik a helyzet. Európa ipara túlságosan függ Kínától, a beszállítói láncot diverzifikáltabbá kell tenni.

12 hozzászólás Tovább

Mi a Tesla titka?

február 7., 05:09 Módosítva: 2020.02.07 15:53
590
36 hozzászólás

Néhány héttel ezelőtt az Alapblog Nap ábrája rovatában közöltek egy  érdekes ábrát , ami a Tesla és a három nagy amerikai hagyományos autógyártó (Ford, General Motors, Fiat Chrysler) piaci értékét, illetve az általuk legyártott autók számát hasonlítja össze. Míg a többiekhez képest a Tesla egy nagyságrenddel kevesebb autót gyárt, a piac mégis jelentősen többre értékeli a céget. Az Alapblog le is szűri a tanulságot: itt bizony egy buborékot láthatunk.

A helyzet azóta csak még látványosabb lett. Az elektromos autógyártó részvénye tovább száguldott, a  piaci kapitalizációja már a 100 milliárd dollárt is meghaladta, amivel megelőzte a Volkswagent is . Ezzel pedig elnyerte a második legértékesebb autógyártó címét, már csak a Toyota van előtte. És habár az első (Toyota) és a harmadik (VW) helyezett tavaly nagyságrendileg tízmillió autót adott el, addig a Teslának elegendő volt csupán néhány százezret az ezüstéremhez. Látszólag tehát valóban csak arról van szó, hogy egy újabb fejezettel bővülhet majd a  Mániák és válságok  című könyv későbbi kiadása.

36 hozzászólás Tovább

Miért ne mérhetnénk az inflációs indexszel az inflációt?

február 2., 09:32 Módosítva: 2020.02.02 12:20
199
22 hozzászólás

Érdekes és elgondolkodtató írások születtek az elmúlt hetekben itt az Index hasábjain az infláció mért és vélt alakulásáról, és ennek következményeiről. A szerzők általános vélekedése, hogy a mért infláció nem feltétlenül tükrözi a valóságot. A vitát kiváltó MNB publicisztika is elismeri a mérés hiányosságait, és előrevetíti bizonyos finomhangolás szükségességét. Aztán erre reakcióként születtek újabb írások, más megvilágításba helyezve a lehetséges módosító tényezőket.

2020-AT ÍRUNK. HA EGY MÉRÉSI MÓDSZER ELAVULT, AKKOR KI KELL DOLGOZNI EGY ÚJAT.

22 hozzászólás Tovább

Brexit: akarat, racionalitás, félreértés

A brexit bekövetkezésének napján a részletkérdések tömege mellett talán nem értelmetlen időtöltés szóba hozni a legfontosabbat, amit az események sodrásában egyre ritkábban emlegetünk:

ez egy iszonyatos hülyeség, egy tőrőlmetszett ostobaság, egy történelmi léptékű kollektív önsorsrontás, úgy, ahogy van.

7 hozzászólás Tovább

Biztos annyira szép a kriptovilág?

január 28., 06:30 Módosítva: 2020.01.28 12:07
74
3 hozzászólás

A Bitcoin árfolyama 2019 első hat hónapjában és piaci kapitalizációja közel háromszorosára nőtt, így nem meglepő, hogy a korábbi pesszimista hangvételű cikkek helyett nyáron tömegével jelentek meg mind a legelső virtuális valutával, mind általában a kriptopénzekkel kapcsolatban a pozitív hírek és írások.

Satoshi Nakamoto szellemi gyermekének, a Bitcoin-nak az árfolyam-alakulásából kiindulva többen is a kriptopénzek végső győzelméről kezdtek beszélni. Bár az árfolyam az év második felében csökkenő trendben mozgott, a Bitcoin így is az év eleji érték közel dupláját érte az év végén, további érveket adva az optimistáknak. De biztos, hogy ismerjük az árnyoldalt is?

3 hozzászólás Tovább

Az infláció nagyobb, mint látszik, és ez még sok feszültséget hoz

január 15., 07:08 Módosítva: 2020.02.06 15:16
500
44 hozzászólás
A hivatalos adatokban a jegybanki lazítás ellenére alacsonynak látszik, de a valóságban alighanem több országban is magasabb az infláció, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ez pedig önmagában is jelentős társadalmi konfliktusforrás, miközben ugyanis a közkeletű, "a gazdagok nem, vagy alig fizetnek adót" mondás nem igaz, az igen, hogy az általuk elérhető befektetések nyújtottak a leginkább védelmet az infláció, a vagyonok leértékelődése ellen. A középosztály azonban lecsúszást, vagyonértéktelenedést élt meg – megdöbbentően mutatja ezt, hogy a német háztartások megtakarításainak értéke alacsonyabb szinten van, mint a görögöké.

A 2008-09-es válság óta zajló monetáris kaland sokat vitatott kérdései közül kiemelkedik egy, ez pedig a „jegybanki pénznyomtatás” (sic) ellenére viszonylag alacsony infláció problémája. Amennyiben egy kérdésre nincs egyértelmű válasz érdemes elgondolkodni, hogy a kérdésben megbújó feltételezés, hipotézis vajon igaz-e. Nos, az inflációt tekintve úgy tűnik magas labdát kapunk, hiszen több ország esetében bontakozott ki heves vita az inflációs mutatók helyességét tekintve,

ÉS SOKAKBAN, ÍGY BENNEM IS ÉL A VÉLELEM, HOGY AZ ÁREMELKEDÉS VALÓS ÜTEME MAGASABB A HIVATALOS ADATOKNÁL.

44 hozzászólás Tovább

Visszafogja a munkánkat a magas lakásár?

január 14., 04:59 Módosítva: 2020.01.14 10:10
82
2 hozzászólás

Néhány országban kimutatták, hogy a növekvő ingatlanárbeli különbségek erősen hatnak a munkavállalói mobilitásra. De közel sem úgy, ahogy várnánk!

A drágább ingatlanokkal – és feltehetően gyakran jobb munkaerőpiaci helyzettel – rendelkező települések vonzereje csökken a (munkaképes) lakosság körében. Norvégiában például 2016-ban azt találták a különböző régiókat és a 30-49 éves korosztályt vizsgálva, hogy az országoshoz képest magasabb lakásár negatívan hatott a nettó odaköltözők számára (avagy nagyobb nettó elvándorlással párosult) (IMF, 2016).

A főváros, Oslo esetében úgy becslik, hogy az országos átlagot 25%-kal meghaladó lakásár-emelkedés 10%-os növekedést idéz elő a 30-49-es korosztály elvándorlásában. Angliában pedig egy 2006-os tanulmány talált ilyen hatást, bár azt is megjegyzi, hogy a lakásárakat a szomszédos régiók áraihoz célszerű viszonyítani, vagyis a magas lakásár valóban az adott régióba való költözés vonzerejét csökkentette, de a jó a munkalehetőségek pozitívan hatottak a szomszédos régiókba költözők számára (Murphy et al., 2006): feltehetően megnőtt a bejárók száma.

2 hozzászólás Tovább

A Duna-part stadionosítása biztos nem jó ötlet

2881
11 hozzászólás

Amikor a társasházi lakásban beosztjuk a szobákat, akkor el kell döntenünk, mit szeretnénk a lakásban világosabbnak látni. És – bár ott is örülnénk a napfénynek – végül a fürdő kerül a lakás közepére, és marad természetes fény nélkül, mert a szobáinkban több időt töltünk, és jobban szeretnénk őket napfényesnek látni.

A Római-parti mobilgát hosszú vitát váltott ki. Most képzeljük el, hogy ez a gát 30 méter széles és 15 emelet magas. A ferencvárosi atlétikai stadion egy ekkora óriásépítménnyel megegyező, negyvenezer négyzetméternyi területet foglal majd el a fővárosi Duna-parton. Úgy lehet az új fejlesztést leginkább elképzelni, mintha sűrűn beépülne az Orczy-park teljes zöld része, mégpedig úgy, hogy az új építmény néhol felér majd a szomszédos, Nagyvárad téri SOTE-torony feléig.

11 hozzászólás Tovább

Lassulás biztos jön, vagy talán válság is, de hogyan éljék túl a kkv-k?

január 2., 07:41 Módosítva: 2020.01.02 17:53
301
0 hozzászólás

A magyar kkv-knak vissza kell fogniuk a növekedési vágtát, és át kell nyergelni a nyereségesség megerősítésére a válságállóság érdekében. A prosperitás idején a cégek piacot szereznek, új egységeket, telepeket hoznak létre, eszközöket vásárolnak, ám ezek integrálása és a hatékony üzemeltetés háttérbe szorul. Pedig a nehéz időkben a magas profitráta adja a legjobb védelmet – derül ki az Opten adataiból.

Szólj hozzá! Tovább

Mi lehet a klímaváltozás elleni harc reális útja?

2019. december 23., 04:58 Módosítva: 2019.12.23 17:31
456
11 hozzászólás
Az emberi történelem azt mutatja, hogy az energia rendszerek átalakítása - főleg nagy gazdaságok esetében - hosszú időt, akár 50-100 évet is igénybe vesz. Az EU előtt álló 30 év nagyon kevésnek tűnik, hogy ezt a teljes változást végre lehessen hajtani és a célként kitűzött nettó nulla üvegház hatású gáz emissziót elérje a 28 tagállam. Ráadásul először fordul elő az emberiség története során, hogy a kibocsátás csökkentése a cél és nem kizárólag az, hogy javítsunk az energiarendszer hatékonyságán. A múltban ugyanis mindig az a rendszer diadalmaskodott, amely javítani tudott az egységnyi energiabefektetésre jutó energianyereség mértékén.

Az egyik kedvenc energetikai szakértőm, a cseh származású, Kanadában élő dr. Vaclav Smil népszerűsítette az ún. EROEI mutatót szakkönyveiben. Ez a mozaikszó egy angol kifejezés, az „energy returned on energy invested”-ből származik, lényegében azt mutatja meg, hogy mekkora energiát nyerünk ki egységnyi energiabefektetés által. A professzor által leírt elmélet szerint az emberiség mindig arra törekedett, hogy olyan megoldásokat találjon, ahol az a mutató javul, vagyis minél több energiát tudjunk nyerni egységnyi energiabefektetésre vetítve. Ez javuló energia nyereség sokkal magasabb szintű humán életszínvonalat eredményezett.

Számomra ez a nettó karbonsemlegeségért folyó harc azért tűnik különösen nehéznek, mert egy új változó, a kisebb üvegházhatású gáz kibocsátás is belépett a képbe. Tehát olyan megoldásokra lenne szükség, amely jobb vagy legalább is nem lényegesen rosszabb EROEI mutatóval rendelkezik, mint a most használt, zömében fosszilis égetésen alapuló technológia, miközben sokkal kisebb (sőt igazán kívánatos esetben akár negatív) karbon és egyéb üvegházhatású gáz kibocsátással jár együtt. Vannak olyan már működő fejlesztések, melyek bizonyos tevékenységekre, főleg az elektromos áram termelésére, adnak kielégítő megoldást. Viszont a dekarbonizáció más esetekben – például egy korábbi cikkemben említett acél, cement vagy műtrágyagyártás esetében – egyelőre gyakorlatilag kivitelezhetetlen a mai technológiai tudásunk alapján.

11 hozzászólás Tovább

Brexit: kezdődik a második félidő

A remény halt meg utoljára, ahogy mindig. A brit parlamenti választások eredménye megadta a kegyelemdöfést a brexit elmaradásában három és fél éve bizakodó csodavárók reményeinek. A konzervatívok fölényes győzelme kényelmes többséget biztosít Boris Johnsonnak a kilépési egyezmény ratifikálásához, ezzel eldőlt, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilép az Európai Unióból.

Szólj hozzá! Tovább

Tényleg ennyi az infláció?

2019. december 12., 04:53 Módosítva: 2020.01.15 15:56
352
28 hozzászólás

Gyakorlatilag nincs olyan ügyfelünk, akinél még nem merült volna fel, hogy megkérdőjelezze a hivatalos inflációs szám helyességét. A 3 százalékos hivatalos pénzromláshoz képest mindenki nagyobbnak érzi az inflációt. Valószínűleg helyesen, ugyanis az ő fogyasztói kosaruk alapján tényleg magasabb lehet az infláció. De ez felveti a kérdést, hogy általában véve jól számolnak-e a statisztikai hivatalok.

28 hozzászólás Tovább

Így tehet szert közel 3 millió forintra ingyen, ha babát vár

2019. november 22., 04:53 Módosítva: 2019.11.22 11:51
146
1 hozzászólás

A cikkben megjelenő valamennyi információ, adat, feltétel, meghatározás vagy leírás kizárólag tájékoztatásul szolgál, ezek felhasználása az olvasó saját felelősségére történik. A cikk nem minősül ajánlattételnek, befektetési, jogi vagy adótanácsadásnak.

Az előző részekben bemutattam, hogy hogyan tudnak a babát váró házaspárok megfelelő előkészülettel jelentős eredményre szert tenni. A célom az volt, hogy közel 3 millió forint „ingyen pénz” megszerzéséhez segítsem hozzá a cikksorozat babaváró olvasóit.

Ezúttal egy olyan módszert mutatok be, ami a születést követően alkalmazható és nemcsak a frissen született gyerekek esetében, hanem minden 2005. december 31. után született gyermeknél. (E bejegyzés már korábban megjelent az Alapblogon, azonban azért, hogy teljes legyen e sorozat felfrissítem egy kicsit.)

1 hozzászólás Tovább

Megmentőnk, a decentralizált energia

2019. november 21., 05:28 Módosítva: 2019.11.21 10:25
69
5 hozzászólás

Többszörösen is súlyos hibát követ el a kormányzat a Magyar Államkötvény Plusz (MÁP) kibocsátásával. Először is, kimerítheti a hűtlen kezelés fogalmát az, hogy az állam a kötvényt megvásárlóktól kapott pénzt a piaci ár többszörösét kitevő ( 400 bázisponttal magasabb ) kamat fejében használja. (Ez az eddig kibocsátott 2600 milliárd forintra vetítve kb. 100 milliárd forint többletkiadást jelent egy évben a büdzsének.) A tervek szerint  a kötvényállománynak el kell érni a 11 000 milliárd forintot, amelynek az éves kamata arányosan ennél jóval nagyobb többletráfordítást fog igényelni az adóforintjainkból.

5 hozzászólás Tovább

Közel 3 millió forintra tehet szert ingyen, ha babát vár

2019. november 15., 04:56 Módosítva: 2019.11.20 14:55
151
8 hozzászólás

A cikkben megjelenő valamennyi információ, adat, feltétel, meghatározás vagy leírás kizárólag tájékoztatásul szolgál, ezek felhasználása az olvasó saját felelősségére történik. A cikk nem minősül ajánlattételnek, befektetési, jogi vagy adótanácsadásnak.

A cikksorozat előző részében és annak kiegészítésében bemutattam, hogy hogyan tud kockázatmentesen valamivel több, mint 2,5 millió forintot keresni, ha babát vár. A célom az, hogy a cikksorozat végére átlépjem a bűvös 3 millió forintnyi "ingyen pénzt". Ebben a cikkben bemutatom, hogyan lehet további akár többször 100 000 forintot keresni kevesebb, mint egy év alatt, bár tény, hogy itt már valamekkora kockázatot vállalni kell egy pár hónapra.

(Fontos megjegyeznem, hogy ez a megoldás sem új, már többen írtak róla, például itt. E cikksorozat célja az, hogy megosszam az olvasóval saját gyakorlati tapasztalataimat e téren.)

8 hozzászólás Tovább

Ha lassul a gazdaság, borulhat a nyugdíjrendszer

2019. november 7., 04:53 Módosítva: 2019.11.07 15:36
1116
9 hozzászólás

A nyugdíjrendszer előre jól tervezhető. A NAV-hoz befutó havi adó- és járulékbevallásokból pontosan, évekre előre megállapítható a nyugdíjba lépők száma és életútjuk jövedelme. A tervszámokból így könnyen kikövetkeztethető, hogy a kormány nem akar változtatásokat bevezetni a kifizetői oldalon.

9 hozzászólás Tovább

Ha babát vár a következő 3 évben, hárommillió forintot szerezhet ingyen

2019. november 5., 05:10 Módosítva: 2019.11.13 15:14
796
59 hozzászólás

A cikkben megjelenő valamennyi információ, adat, feltétel, meghatározás vagy leírás kizárólag tájékoztatásul szolgál, ezek felhasználása az olvasó saját felelősségére történik. A cikk nem minősül ajánlattételnek, befektetési, jogi vagy adótanácsadásnak.

A következő három cikkben bemutatom azt, hogy hogyan tud Ön is (ha babát vár vagy tervez) kockázatmentesen és gyakorlatilag ingyen közel 3 millió forinthoz jutni. Nem hitelként, hanem szabadon elkölthető és adómentes jövedelemként. A téma azért is különösen aktuális számomra, mert épp két hete született meg az első gyerekem. Mi mást is tehetne egy bankár ilyen helyzetben, mint hogy utánanéz, milyen lehetőségei vannak a mostani állami pénzesőben? Ezt tettem, és ebben a cikkben leírom az olvasóinknak mire jutottam.

59 hozzászólás Tovább

Mennyi pénz kell a klímaváltozás megállításához?

251
5 hozzászólás
A legnagyobb donor kihátrálásával ötödével csökkent a Zöld Klíma Alapba felajánlott pénz mennyisége. Az Egyesült Államok mellett deklaráltan Ausztrália sem áldoz erre forrást, így a többi aláíró országnak kell nagyobb terhet vállalva többet beletennie a közösbe. De mi az a Zöld Klíma Alap és mi a szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben?

A magyar államfő felajánlásával együtt a Zöld Klíma Alap (Green Climate Fund) rekordmértékű, 7,3 milliárd dollárnyi új felajánlást kapott a 2019-es ENSZ klímahéten a világ országaitól.

A dobogó legfelső fokán az Egyesült Királyság áll 1,851 milliárd dollár felajánlással, őt követi Franciaország 1,743 milliárd, majd Németország 1,689 milliárd dollárral. A magyar meghaladja a lichtensteini, szlovén, izlandi és monacói összegeket. A Párizsi Egyezmény teljesítési szakaszának jövőévi indulását megelőzően a felajánlások mind üdvözítőek, másrészt politikailag szükségesek, ha a fejlett országok bent akarják tartani a fejlődőket a Párizsi Egyezmény rájuk eső vállalásaikban, például a szén helyett a megújuló erőforrások fejlesztésében és egyben alkalmazásában is.

5 hozzászólás Tovább

Villanyautók és klímavész: a jó, a rossz és a csúf

2019. október 31., 05:00 Módosítva: 2019.10.31 16:02
332
22 hozzászólás

Ez a cikk válaszként született Pletser Tamás korábbi cikkére, ami itt olvasható.

A jó: a villanyautó tényleg kevesebbet bocsát ki mint a belsőégésű

Az elektromos autók komoly technológiai előrelépést jelentenek a közlekedési üvegházház- kibocsátások csökkentésében. A közlekedési kibocsátások jelentik a teljes kibocsátásnak azt a részét, amelyik Európában az elmúlt tíz évben makacsul ellenáll a csökkentési próbálkozásoknak: hiába szabnak meg egyre szigorúbb CO2/km értékeket az autógyártóknak, az autók számának és a futott kilométerek számának folyamatos növekedése az így elért eredményeket rendre semmivé tette. A 2007-es válság után ugyan zuhantak a közlekedési kibocsátások, de 2014 óta töretlenül nőnek.

Innen nézve óriási fegyvertény az, ha az elektromos autó a világon átlagosan negyedével kevesebb CO2-t bocsát ki, mint az belső égésű motorok, ahogy ez kiolvasható a Pletser Tamás cikkében bemutatott IEA ábrából. Összehasonlításképp vegyük figyelembe, hogy az EU-ban az új autók átlagos fajlagos CO2-kibocsátását 2000 és 2018 között mindössze 30%-kal sikerült csökkenteni. Arról nem is beszélve, hogy ez a 25%-os megtakarítás olyan villamosenergiával számol, amelyet a világ átlagos energiahordozó mixével állítottak elő, azaz majdnem 40% szénnel és 23% földgázzal.

Ahogy arra Pletser cikke is rámutat, az európai országok áramtermelése ennél jóval tisztább. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es viszonyok között is Európa jelentős részében a villanyautó megtakarítása nem 25%, hanem ennek akár a duplája is. Ahogy mérnökiszem.blog.hu Pletser cikkére adott részletes válaszában tömören kifejezi, ez: „már elég tisztességes spórolás, amit sok iparág megirigyelhetne”.

22 hozzászólás Tovább

Meddig tarthat az 5 eurós pólók kora?

2019. október 28., 05:11 Módosítva: 2019.10.28 16:34
776
4 hozzászólás

A ruházati cikkek mindig is kézzel készített termékek voltak: így van ez emberemlékezet óta, sőt, ez még napjainkra sem változott meg. Bár a ruhák alapanyagát, a különböző természetes és mesterséges szöveteket már gépek készítik, a ruhaneműk varrása és összeállítása a varrógépek mellett görnyedő emberre marad.

A 20. század közepétől az USA-ban növekedésnek indultak a bérek, javult az életszínvonal, és bővülni kezdett a középosztály. Ez magával hozta a ruhák gyakoribb vásárlására való igényt is, erős keresletet támasztva a ruhaipar felé. Így a divat világa elindult azon az úton, ami a ma ismert fast fashion koncepcióhoz vezetett: a forgalmazók reklámköltései az egekbe szöktek, a gyártók egyre gyakrabban álltak elő új kollekciókkal, ami által folyamatos nyomást gyakoroltak a vásárlókra. Minden felgyorsult.

4 hozzászólás Tovább

Brexit: Macron kezében a britek sorsa

A francia elit megbarátkozott, sőt, tulajdonképpen már szereti a britek nélküli EU gondolatát, Franciaország vezetésével így akár kialakulhat az EU-27-ek között egy a további halasztást elutasító, a német és a többségi szándékkal szembe menő blokkoló kisebbség. Csak az biztos, hogy a britek túlfeszítették a húrt – Johnsonnak abban igaza lehet, hogy az elmúlt napok szinte követhetetlen, elvileg a megállapodás nélküli kilépést kizárni hivatott parlamenti cirkusza is vezethet végül egy már általa sem annyira kívánt no-deal brexithez. Johnson most vissza akarja dobni a labdát az uniónak, az EU-27-eknek kell döntenie a halasztásról, és ha a britek komolyan veszik a francia vétó lehetőségét, a parlament még megszavazhat bármit, amit Johnson eléjük visz.

Napokon, de talán órákon belül kiderül, hogy Nagy-Britannia végre képes-e élni azzal a nagyon szűk mozgástérrel, ami a brexit kapcsán adatott neki, vagy öntudatlan vergődésében átenged minden döntést az EU 27-ek legfontosabb vezetőinek. A sokadik végjáték újra rávilágított arra, hogy a brexit lefolyásának módja tekintetében a valódi döntések nem Londonban, a Westminster-ben vagy a Downing street 10-ben, hanem sokkal inkább Berlinben, a Bundeskanzleramt-ban, és Párizsban, az Élysée-palotában születnek. Az utóbbi jelen körülmények között minden korábbinál nagyobb figyelmet érdemel.

3 hozzászólás Tovább

Miért nem megoldás az elektromos autó a klímaváltozásra?

2019. október 17., 05:13 Módosítva: 2019.10.18 00:31
2465
167 hozzászólás
A mai elektromos autó technológia igazán egyetlen komoly előnnyel bír környezetvédelmi szempontból: a szennyezőanyag kibocsátás nem helyben, sűrűn lakott területeken történik, hanem a gyártás helyén, ahol megfelelően kiszűrhető. A klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban azonban a mostani Li-ion technológia nem jelent áttörő előrelépést. A klímaváltozást okozó gázok kibocsátásának fő forrása egyébként sem az áru és személyszállítás, hanem más, az átlagember számára kevésbé látható tevékenységek, mint a mezőgazdaság, áramtermelés vagy az ipar.

Amikor a klímaváltozás és a környezetvédelem kerül szóba, az átlagember hajlamos az életéhez legközelebb eső pontokat megragadni: a személygépkocsi pont ilyen. Ráadásul a témában szinte mindenkinek van valamilyen érzelmekkel túlfűtött véleménye. Az elektromos autó – ami egyébként nem újdonság, 120 éve már létező termék volt, csak a piac versenyben akkor a belsőégésű megoldás az egyszerűbb tárolás és a bőséges olajkínálat miatt legyőzte – talán az egyik legszemléletesebb példa erre. Sokan gondolják ezt valamiféle környezetvédelmi megoldásnak, hiszen akár megújuló energiával tölthető és alacsony az alkatrész és szervizigénye.

167 hozzászólás Tovább

Tényleg rosszabbul járnak a nem fideszes önkormányzatok?

2019. október 8., 11:03 Módosítva: 2019.10.24 10:46
1450
7 hozzászólás
Az önkormányzati kampány során egyre sűrűbben bukkan fel a kormányzati kommunikációban, hogy amennyiben az ellenzéki polgármesterjelölt győz, úgy a település jelentős kormányzati forrásoktól eshet el, a fejlesztések leállhatnak. Ugyan 2010 előtt is befolyással volt a politikai kötődés a kormány által saját hatáskörben nyújtott támogatásokra, azonban ez a kapcsolat jelentősen erősödött a kormányváltást követően. Ezt tovább tetézte, hogy az önkormányzati feladatok és a források szűkítésével, a központi támogatások kötöttségével, a hitelfelvételi lehetőségek szűkítésével jelentősen csökkent az önkormányzati autonómia, amivel párhuzamosan a kormány egyre nagyobb részt hasított magának a helyi közügyekben. Mindezek fényében a politikai klientilizmus még nagyobb jelentőséggel bír, amit a kormánypártok már nyíltan a választás központi elemévé tettek. Ez pedig jelentős dilemma elé állíthatja a nem kormánypárti szavazókat vasárnap.

Kósa Lajos alig több, mint egy hete nyilatkozta, hogy a választásokat követően elsősorban azokkal a településekkel foglalkozna, ahol kormánypárti polgármesterjelöltek győztek. Egy évvel korábban, a 2018 elején tartott hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás apropóján ugyancsak Kósa Lajos (akkor még modern városok programot felügyelő tárca nélküli miniszterként) mondta, ha megválasztják Márky-Zay Péter függetlent jelöltet, akkor nem biztos, hogy ugyanúgy érkeznek a kormányzati források a városba, mint ezelőtt.

7 hozzászólás Tovább

Kilépés a közepes jövedelem csapdájából

Az elmúlt három évtized alatt, ami a rendszerváltozás óta eltelt, a hazai gazdaság összességében, és a sikeres nagyobb és közepes méretű hazai tulajdonú vállalkozások is bekerültek a világgazdasági középmezőnybe. Sokan sokféleképpen tekintenek vissza az elmúlt évek fejlődésére és vállalkoznak a közelebbi és távolabbi jövő előre jelzésével. Minket az érdekel, hogy a hazai vállalkozások tekintetében mi kell ahhoz, hogy a globális döntőbe minél többen eljuthassanak.

8 hozzászólás Tovább