A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Friss kommentek

A dízel teherautókat miért nem tiltják ki?

tegnap, 10:49 Módosítva: 2018-10-20 09:50
52
34 hozzászólás

A közúti teherfuvarozás nagyobb szén-dioxid-kibocsátó, mint a személyautók, ráadásul dízelalapú, mégse kap akkora szabályozói figyelmet. Talán azért, mert ott kevésbé látszik az az alternatíva, ami a személyautóknál a villamosítás vagy a benzin.

Az üvegházhatás enyhítése kapcsán a közlekedési szektor kitüntetett figyelmet kap. Érzésre talán felülreprezentált a klímaváltozásról szóló diskurzusban, tekintve, hogy a közlekedés a globális, emberi tevékenység okozta üvegházhatás csak mintegy 14%-áért felelős. Korábbi  blogbejegyzésünkben már foglalkoztunk is a témával, most szeretnénk közelebbről megnézni a teherautók szerepét. A dízelmeghajtás nehezebben váltható le, mint a személyautóknál.

Az áttöréshez a teherfuvarozás esetén még erősebb szabályozói nyomásra vagy még jelentősebb technológiai innovációra lesz szükség.

 

34 hozzászólás Tovább

Európa csatarendbe áll

„Ha a liberálisokkal áll össze, halott vagyok.” Angela Merkel-ről mondta ezt tavaly nyáron Emmanuel Macron, az akkor közeledő német parlamenti választásokkal, az új német kormánykoalíció lehetséges összetételével kapcsolatban.

A francia államfő Európa lendületbe hozását célzó ambiciózus tervei az európai politika alapvető adottságai folytán csak egy szoros német-francia együttműködésben valósulhatnak meg, ez pedig a német liberális párt kormányzati szerepe mellett valóban nehezen lett volna elképzelhető. A német kormánykoalíció végül a vártnál is nehezebben született meg, de a CDU/CSU koalíciós partnere ismét a Macron-tervet lelkesen üdvözlő SPD lett.

Szólj hozzá! Tovább

Kínai autópiac: itt a növekedés vége

október 15., 11:47 Módosítva: 2018-10-15 19:27
29
1 hozzászólás

A kereskedelmi háborúról tudjuk, hogy nem kellemes dolog, de azért egy pénteki hír így is eléggé hajmeresztő, a Ford szeptemberi értékesítése Kínában év/év alapon 43 (!) százalékkal zsugorodott. Tarthatnánk ezt egyedi, cégspecifikus esetnek, ha nem jött volna egy másik hír is, amely szerint a teljes kínai autópiac megkezdte a szűkülés fázisát.

1 hozzászólás Tovább

Vészesen fogynak a kínai munkáskezek

október 2., 16:11 Módosítva: 2018-10-02 23:54
10
6 hozzászólás

Több százmillió kínai esik ki a következő évtizedekben a munkaerőpiacról, részben a korábbi évek népesedési politikájának és a társadalom öregedésének köszönhetően. Ebből drágább munkaerő, (bér)infláció és romló vállalati nyereségesség következhet, ezek teljesen új fejezetet nyithatnak a gazdaságtörténetben az elkövetkező évtized(ek)ben.

1979-ben Kínában a népesség túlszaporodásának megakadályozása érdekében bevezették az „egy gyerek” politikát. A program során az állam számos ösztönzővel, adóval és egyéb eszközökkel próbálta rávenni a szülőket arra, hogy pusztán egyetlen gyereket vállaljanak. A fenti intézkedések sikeressége erősen vitatott a szakirodalomban, nehéz ugyanis eldönteni, hogy az egy gyerek politika intézkedései vagy a fejlődő országokra jellemző általános termékenység csökkenés volt-e az elsődleges oka a születésszám csökkenésének.

A program statisztikailag bizonyított mellékhatása lett viszont, a fiúgyermekek arányának megnövekedése. Ez pedig a jövőbeli születésszámra is negatívan hat, azon túl, hogy vélhetően több tízmillió kínai férfi nem fog tudni párt találni magának, legalábbis Kínán belül nem. Mivel nem vagyunk a téma szakértői, így a program sikerességét, mellékhatásait, kudarcait nem célunk részletesen tárgyalni. Ehelyett inkább a látható mellékhatásokra koncentrálnánk.

6 hozzászólás Tovább

Száguldanak a marihuána-részvények az amerikai tőzsdén

szeptember 21., 11:25 Módosítva: 2018-09-21 22:19
69
1 hozzászólás
A két hónapja tőzsdén lévő kanadai kannabiszt termelő, feldolgozó és forgalmazó cég, a Tilray addig is gyilkosan emelkedő árfolyama felrobbant a szerdai kereskedés során. Minden bizonnyal bekerítették a részvények árfolyamának az esésére játszó shortosokat. Mindeközben a többségi tulajdonosok ugyanazzal az értékelési problémával kell, hogy szembenézzenek, mint egy madárkutató anno 2010-ben egy pici csendes-óceáni szigeten.

Nyolc évvel ezelőtt egy barátommal két hetet töltöttünk Új-Kaledóniában. A csendes-óceáni szigetcsoport még mindig francia fennhatóság alatt áll, de mellettük egyfajta kettős rendszerben a helyi törzsfőnökök is gyakorolják a hatalmat. Maré 400 négyzetkilométer nagyságú szigetén körülbelül 6000 ember él, akiknek a 98 százaléka kanak bennszülött. A szigeten évente körülbelül 3000 turista fordul meg, területileg nyolc törzsfőnök illetve az egész sziget nagyfőnöke osztja az igazságot.

A szigeten töltött három napunk alatt egy törzsfőnökkel elköltött reggeli mellett Johnnal, az angol madárkutatóval történt találkozásunk volt a legkomolyabb és egyben a legszürreálisabb élményünk. John akkoriban már négy éve kutatott Marén egy különleges madárfajt. Ennyi idő alatt szinte teljesen integrálódott a lokális társadalomba, még egy ideig a helyi törzsfőnök lányával is együtt járt. Szájtátva hallgattuk a történeteit, ami közül az egyik legérdekesebb dolog az volt, hogy a helyszínen a marihuána egyfajta második fizetőeszközként működött a csendes-óceáni frank mellett.

1 hozzászólás Tovább

Tanultak-e a közgazdászok a válságból?

szeptember 13., 07:11 Módosítva: 2018-09-13 12:34
65
1 hozzászólás

A vita jelenlegi állásáról képet ad az Oxford Review of Economic Policy tavaszi-nyári különszáma.

Abban konszenzus van, hogy a válság előtti közgazdaságtan főárama nagyon benézett valamit, és emiatt meg kell újulnia. Abban viszont nincs egyetértés, hogy vajon ez a megújulás bekövetkezett, vagy legalábbis elkezdődött-e. Vannak, akik amellett érvelnek, hogy az új mainstream figyelme a korábban elhanyagolt, de a válság során felértékelődött témák (egyenlőtlenség, pénzügyi piaci tökéletlenségek stb.) felé fordult. Mások viszont 10 évvel a válság kirobbanása után is a tudomány gyökeres reformját sürgetik.

1 hozzászólás Tovább

Most akkor hány orvos van?

szeptember 11., 05:21 Módosítva: 2018-10-06 18:32
124
8 hozzászólás

Sokat beszél mostanában az ország az orvoshiányról. Az egyik oldal a tapasztalatok alapján a világvégét emlegetve, miközben a másik oldal a számokra hivatkozik, hiszen „soha nem dolgozott ennyi orvos Magyarországon”. És valóban, első ránézésre nincs is probléma a számokkal.

balasy1

2010 óta az egészségügyben dolgozó orvosok száma a korábbi csökkenés-stagnálás után inkább nőni látszik a KSH adatai alapján. Ez még látványosabb, ha az egy főre jutó orvosok számát nézzük, hiszen az ország lakossága sajnálatos módon csökken. Akkor hol itt a probléma?

8 hozzászólás Tovább

Hol, mit nyújt az iskola?

szeptember 5., 05:13 Módosítva: 2018-09-05 16:05
288
6 hozzászólás
Az ország járásai között nagyobb az eltérés a diákok teljesítményében, mint egy adott térség jobb és rosszabb iskolái között. Az eredmények alapján mintha más világban tanulnának a nagyvárosi és a vidéki gyerekek. A lista elején a XII. kerületet, a végén a Gönci járást találjuk. Böngészd a térképeket, az adatokat – az összes 12 éves gyerekre kiterjedő kompetencia felmérés szövegértés eredményeit elemezzük járásokra bontva.

Itt a szeptember, több mint 700 ezer gyerek hallgatja szüleivel és tanáraival, ahogy az igazgató megnyitja a tanévet. A nyári szünet élményeivel feltöltődve, picit álmosan állnak, érzik, hogy elkerülhetetlenül visszaáll a szokásos rutin, amiben a vekker és az iskolacsengő határozza meg a napok ritmusát. Közben talán elmerengenek, milyen lesz a következő év, mit kíván tőlük, mit ad nekik majd ez az egész. Milyen is lesz majd egyszer, ha felnőnek és nem lesz évnyitó és becsöngetés.

Ahány gyerek, ahány hely, annyi különböző történet – azonban az adatokat böngészve masszív és elgondolkoztató különbségeket találunk járás és járás között abban, hogy hol mire tanít meg, milyen lehetőségeket nyit meg az iskola. Az Összkép idei tanévnyitó cikke az egyes járások kompetencia eredményeit hasonlítja össze.

6 hozzászólás Tovább

Miért nem vállal munkát a magyar kisgyerekes anya?

augusztus 23., 05:34 Módosítva: 2018-08-24 07:29
643
93 hozzászólás

Nemzetközi viszonylatban a kisgyermekes anyák munkavállalása Magyarországon (13% 2014-ben) kiugróan alacsony, mind az OECD átlagához (53%), mind a szomszédos országok átlagához (56%) viszonyítva (1. ábra).

Az OECD legfrissebb keresztmetszeti adatai 2014-esek, ezeket használjuk. 0-2 éves korú gyermekkel rendelkező 15-64 éves nők foglalkoztatási aránya. Szomszédos országok átlaga nem súlyozott. Jelen cikk nem kíván állást foglalni abban a kérdésben, hogy mi a kisgyermekes anyák foglalkoztatásának optimális mértéke, csupán a nemzetközi átlagtól való eltérés okait feszegeti.

Ennek számos oka lehet, szerepe lehet például a kulturális különbségeknek vagy az állami családtámogatási rendszereknek is, de nemzetközi összehasonlításokban gyakran szokás a gyermekek napközbeni ellátását végző rendszerek hozzáférhetőségét és költségét is vizsgálni.

93 hozzászólás Tovább

Elkerülhetetlen a jelentős nyugdíjreform

augusztus 17., 05:09 Módosítva: 2018-08-17 23:33
759
59 hozzászólás
A kormány a járulékkulcs csökkentéssel is fűti a bérnövekedést, a jelenlegi nyugdíjszabályok miatt azonban ennek sok korábbi nyugdíjas a kárát látja, hosszabb távon pedig elkerülhetetlen lesz a járulékemelés. Emellett a rugalmas korhatár eltörlése, a Nők40 bevezetése, az egykulcsos szja és a nyugdíjindexálás is egyre több feszültséget okoz majd.

A magyar nyugdíjrendszer körül jelenleg nyugalom honol.

  • A nyugdíjkorhatár ütemesen növekszik (2019-ben már 64, és 2022-re pedig 65 év lesz), és senki nem mehet a korhatár elérése előtt nyugdíjba; kivéve, ha nő és a jogviszonya elérte a bűvös 40 évet (Nők40).
  • A szociális hozzájárulási adó (helyesen: munkáltatói járulék) kulcsa meredeken csökken: a 2016-os 27 százalékos értékről 2018-ban 19,5 százalékra csökkent, és megfelelő bruttóbér-növekedés esetén 2021-ben már csak 13,5 százalék lesz.
  • Egyelőre olyan gyorsan nőnek reálértékben a bérek, hogy a kiesés pótolható: 2015-ről 2018-ra 28 százalékkal nőtt az átlagos bruttó (és nettó) reálkereset.
  • Állítólag még az sem rendíti meg a nyugdíjrendszer egyenlegét, hogy egyre többen dolgoznak külföldön, és nem az itthoni, hanem az ottani rendszerbe fizetnek tb-járulékot. (Enyhe vigasz, hogy 30–40 év múlva onnan kapják majd a nyugdíjuk és időskori egészségügyi ellátásuk zömét.)

Ebben az írásban azt szeretném tisztázni, hogy az itt lefestett kép közel sem ilyen rózsás; sőt

olyan feszültségek jellemzik a magyar nyugdíjrendszert, amelyek már középtávon megoldást kívánnak.

59 hozzászólás Tovább

Önvezető forradalom: senki sem tud majd elugrani előle?

augusztus 16., 05:24 Módosítva: 2018-08-16 17:11
234
115 hozzászólás

Amikor gimnazisták voltunk és valakit nem akartunk, hogy velünk jöjjön az estébe, elég volt azt mondani neki, hogy a Nyugatinál, az óránál találkozunk és helyette a Deák térre menni. A probléma megoldódott és félreértéssel magyaráztuk az egészet. Amióta mobiltelefonok vannak, azóta ez nem működik, hiszen nincs is szükség előre megszervezni egy randevút. Ebben az esetben a tervezés szükségtelensége és az őszinteség vagy rosszabb bulik közül választás mind a mobiltelefon következményeiként foghatók fel – amelyekre egészen biztosan nem gondolt a Motorola mérnöke, amikor 1973-ban először telefonált egy kézben tartható eszközről.

115 hozzászólás Tovább

Közeleg a tél

augusztus 15., 05:09 Módosítva: 2018-08-16 05:45
798
20 hozzászólás

Az utóbbi időszakban pénzügyi szakértők és közgazdászok szájából is gyakori nyilatkozat, hogy újabb válsággal nézhet szembe a globális gazdaság. Számos hazai és külföldi piaci szereplő, például Mark Mobius mellett Matolcsy György is beszélt erről.

20 hozzászólás Tovább

Európai bankrendszer: a műtét sikerült, a beteg meghalt

augusztus 7., 12:56 Módosítva: 2018-08-07 23:36
72
16 hozzászólás

A 2008-2009-es gazdasági világválság kialakulásában jelentős szerepet játszott a bankszektor. Lehet ezért a bankokat, a szabályozókat, az államot, a jegybankokat és a felelőtlen hitelfelvevőket is hibáztatni, de az okok és okozatok helyett most inkább a reakciókra és a következményekre koncentrálnánk.

A bankrendszer válságára adott reakciók az USA-ban és az EU-ban eltérően alakultak. A Lehmann Brothers 2008 szeptemberi csődje után néhány héttel az USA elfogadta a TARP nevű programot (Troubled Asset Relief Program), amelynek keretében villámgyorsan és kötelező módon újratőkésítették az amerikai nagybankokat. Nem kevés volt a tét, hiszen egy csőd szélén lévő bankrendszerrel nehéz bármilyen válságból kikecmeregni. Ráadásul a Lehman csődje után kialakult bizalmi válságot is csak így lehetett gyorsan kezelni.

16 hozzászólás Tovább

Legyőzhetetlen technológiai részvények?

július 17., 05:12 Módosítva: 2018-07-17 12:18
14
0 hozzászólás
Bár az amerikai részvények általánosságban is szárnyalnak az elmúlt években, a FANG-részvények kiemelkednek a piacon. Bátran állíthatjuk, hogy a FANG-részvények, vagyis a Facebook, az Amazon, a Netflix és a Google a jelenlegi évtized sztárbefektetései: az elmúlt öt évben megötszörözték a befektetett tőkét. 2018 tavaszán azonban valami megváltozott: a Facebookhoz kapcsolható Cambridge Analytica botrány eszkalálódásával felmerült, hogy a tech óriásokat szabályozni fogják, ügyfeleket veszíthetnek a nem megfelelő adatkezelés miatt, miközben jelentős büntetésekkel is szembe kellhet nézniük Európában és Amerikában egyaránt. Nagy kérdés, hogy a tavaszi események csupán egy átmeneti akadályt jelentettek a tech vállalatok életében, vagy egy új korszak kezdetének lehetünk szemtanúi.

Mielőtt belevágnánk a kihívásokba, melyekkel a FANG-részvényeknek várhatóan szembe kell nézniük, először röviden pár szó arról, hogy mitől is ilyen sikeresek ezek a vállalatok és miért tudtak sorozatosan pozitív meglepetést okozni a befektetők számára. Az egyik közös pont, hogy hagyományos iparágakat forradalmasítva tudtak jelentős piaci részesedést szerezni egy új technológia bevezetésével.

A Google és a Facebook a bevételeinek nagy részét online marketingből szerzi, a Netflix gyakorlatilag internetes videotékaként működik, míg az Amazon az online kereskedelemben tört vezető szerepre, igaz, profitjának nagy része egyelőre felhőalapú szolgáltatásaiból jön. A technológia lehetővé tette, hogy ezek a vállalatok nulla, vagy alacsony változó költség mellett tudjanak újabb és újabb felhasználókra szert tenni, ma pedig már több százmilliós vagy milliárdos felhasználói bázissal rendelkeznek.

A széles felhasználóbázis, illetve az a rengeteg adat, amit a felhasználókról gyűjtenek, további lehetőségeket teremt: várhatóan olyan újabb piacokra ad belépési lehetőséget, melyekről nem is gondoltuk volna, hogy új szereplőnek valaha esélye lehet betörni. Erre szolgál példaként az egészségügyi szolgáltatások vagy az önvezető autók piaca is: előbbibe az Amazon, utóbbiba a Google próbál betörni.

Szólj hozzá! Tovább

INA, te drága

július 13., 05:11 Módosítva: 2018-07-13 15:19
16
4 hozzászólás
Kedvező esetben 352 forinttal, a mostani részvényárfolyam 13 százalékával is emelkedhet a Mol-részvények árfolyama, ha a Molnak sikerülne álomszerűen magas, 2,5 milliárd dolláros áron eladnia a horvát INA-ban levő tulajdonrészét. Jelenleg újabb vevőjelölt látszik feltűnni, de a horvát hírekkel és az értékesítési lehetőségekkel az elmúlt évek alapján érdemes óvatosan bánni. A Mol bár jelezte, hogy megfontolná részesedésének eladását és kiszállna az elmérgesedett, perekbe torkollt kapcsolatból, a potenciális vevők nem tolonganak, és kétséges az is, hogy az INA jelenlegi árfolyama mennyiben tükrözi a cég valós értékét.

Az INA bejelentette, hogy a horvát kormány kérésére hozzájárult egy, az INA alapos átvilágítását célzó projekttel kapcsolatos specifikus adatszoba felállításához. A hír csupán ráerősített arra a hetek óta terjedő szóbeszédre, miszerint új érdeklődő akadt a Mol 49,08 százaléknyi részvénycsomagjára az INA-ban.

Ezúttal a régióban nem kifejezetten aktív és ismert Castleton Commodities Int. váratlan felbukkanásáról szólnak a hírek. Az észak-amerikai cég a teljes energetikai értéklánc mentén törekszik piaci pozíciókat felvenni, a termeléstől kezdve a tároláson és szállításon át egészen a kereskedelemig bezárólag. A vállalat szándékai a jelek szerint komolyak, legalábbis erre utal, hogy a felek érdemesnek tartották kinyitni az adatszobát – már ha a két dolog összefügg egyáltalán.

4 hozzászólás Tovább

Kína már nem akar a világ szemétlerakója lenni

július 1., 11:42 Módosítva: 2018-07-02 09:09
516
11 hozzászólás

2018. január 1-jén életbe lépett szabályozás szerint Kínába 24 hulladékcsoport behozatalát tiltották meg az ún. yang laji – „idegén szemét” csökkentése érdekében. Az érintett termékek a műanyagok mellett fémeket, sőt papírhulladékot is tartalmaztak.

A változtatás oka egyértelműnek látszik: a világ hulladéklerakójának lenni egy bizonyos ponton túl már inkább hátrányos. hiszen az egyre növekvő hulladékmennyiség jelentős részét már Kínában sem tudták újrahasznosítani.

Ráadásul a Kína fejlettebb részein felfutó fogyasztás egyre inkább elegendő hulladékot szolgáltat az újrahasznosításra az import nélkül is, amire már nem maradt kapacitás.

11 hozzászólás Tovább

Mi hozhatja el 2020-ra az 500 forintos benzinárat?

június 20., 05:10 Módosítva: 2018-06-22 16:50
101
9 hozzászólás
Az elmúlt hetek üzemanyag drágulása sokkolta a magyar autósokat, miután a benzin és a dízel literenkénti ára két röpke hónap alatt a 350 forint körüli szintről 400 forintra emelkedett. Bár rövidtávon az orosz/szaúdi politika miatt jó eséllyel nem várható további olajár emelkedés, nem kizárt, hogy a globális olajpiac fundamentumai miatt 2020-ban (2008-hoz hasonlóan) ismét ártüskét láthatunk, vagy legalábbis néhány évig rendkívül magas kőolajárakkal szembesülhetünk.

Ha csak két párba állított ábrával szeretném szemléltetni a globális olajpiac legfontosabb fejleményét, akkor ezek a következőek lennének:

9 hozzászólás Tovább

Egy milliárdos senkit csináltál belőlem

június 18., 18:15 Módosítva: 2018-06-19 18:24
72
8 hozzászólás

Nagyon szépen köszönöm! Eddig egy nagy hatalmú ember voltam minimális pénzzel, most egy milliárdos senkit csináltál belőlem

- mondta kicsit keserűen a családi vállalat értékesítése után a tranzakcióban segédkező tanácsadónak az alapító. A több tízmilliárdos értékű családi céget a rendszerváltás után kemény és kitartó munkával felépítő, magának a gyerekek közt utódot nem találó cégvezető kifakadása jól mutatja a generációváltás dilemmáit.

8 hozzászólás Tovább

100 dollár lesz az olajár, ha Venezuela összeomlik

június 14., 05:13 Módosítva: 2018-06-14 14:11
118
6 hozzászólás
Venezuela úgy döntött, hogy le ugyan nem vágja az arany tojást tojó tyúkját, de biztos, ami biztos kiéhezteti. Az ország arany tojást tojó tyúkja nem más, mint az olajipar.

Az olajvagyona alapján Venezuela a világ leggazdagabb országa lehetne. A feltételes módon komoly hangsúly van, pedig a számok elég egyértelműek. Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb bizonyított olajkészletével, mintegy 300 milliárd hordónyi gazdaságosan kitermelhető olaj áll rendelkezésükre.  A nem bizonyított, vagy nehezebben, de modern technológiával felhozható készletek még további 300-500 milliárd hordót jelentenek. Ez együtt több, mint amivel Szaúd-Arábia,Irán, Irak és Oroszország együttesen rendelkezik.

6 hozzászólás Tovább

Törökországból indulhat a következő válság

május 21., 07:08 Módosítva: 2018-08-15 17:39
919
20 hozzászólás

Nehéz megjósolni, mikor éri el a világgazdaságot a következő válság, de néhány eseményre bátran mernék fogadni.

Az egyik az, hogy abban a bizonyos válságban Törökország nyakig benne lesz.

Lehet, hogy a kiváltója lesz, lehet, hogy csak szenvedő alanya, de azt, amit a gazdaságpolitikával jelenleg művelnek a törökök, csak Magyarország tudta megvalósítani még a 2008-as válság kirobbanása előtt.

20 hozzászólás Tovább

Klímaváltozás és a közlekedés: mire számíthatunk?

május 19., 07:46 Módosítva: 2018-05-20 08:04
41
29 hozzászólás

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) globális kibocsátása  egyre csak nő , és – minden erőfeszítés ellenére – ez a folyamat még egy jó ideig folytatódik. A legnagyobb ÜHG-kibocsátó szektorok az áramtermelés, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés. Az áramszektor elég sokat tett kibocsátása csökkentése érdekében.

Az elvárások a közlekedési szektorral szemben is nagyok, a szabályozás szigorodik, az áttörést azonban nem érdemes innen várni.

Az alábbiakban a közlekedéstől várható ÜHG-változásokat tekintjük át.

29 hozzászólás Tovább

A szén folytatja 200 éves diadalmenetét

88
19 hozzászólás

Európában az egyre erősebb társadalmi és politikai nyomás, az Egyesült Államokban az olcsó palagáz, míg Kínában a légszennyezés okozta egészségügyi problémák rohamos növekedése árnyékolja be a széntüzelésű erőművek jövőjét. Vajon mindez a globális kereslet visszaeséséhez vezet majd? Végképp leáldozóban a szén szerepe?

legfrissebb energiapiaci kutatásunk  alapján aligha. Véleményünk szerint amennyiben nem jelentkezik drasztikus változás az energiapiaci trendekben, a szénkereslet relatív állandó, akár növekvő maradhat a következő években. Ennek legfőbb oka pedig a fejlődő ázsiai országok csillapíthatatlan energia-éhsége.

19 hozzászólás Tovább

Svéd tanulság az MNB-nek

április 17., 05:09 Módosítva: 2018-04-17 10:21
68
6 hozzászólás

Svédországban a jegybank nehéz helyzetbe került. A konjunktúraciklus alapján már emelnie kellene a rekordalacsony alapkamatot, de a magas eladósodottság és a változó kamatozású hitelek elterjedése miatt ez komoly problémákat okozhat. Egyelőre inkább kivár az emeléssel, így gyengül a svéd korona. A magyar jegybank a lakossági hitelfelvétel tekintetében előrelátóbbnak tűnik, igyekszik a jelzálog-hitelezést a fix kamatúak (hosszabb kamatperiódusúak) irányába terelni. Eközben azonban az államadósság kamatkockázata egyre csak nő.

6 hozzászólás Tovább

Kriptodevizák: jön a nemzetközi szabályozás

március 27., 05:13 Módosítva: 2018-03-27 12:49
66
5 hozzászólás
Az idén júliusra várható a kriptodevizák és a kripto-eszközök nemzetközi szintű szabályozása. A G20 országok szerint ezek jelenleg ugyan nem jelentenek veszélyt a globális pénzügyi rendszerre, lévén összesített értékük nem éri el a globális GDP egy százalékát, de a coin-ok és tokenek kibocsátását mindenképp szabályozni kell.

Március végén Buenos Airesben gyűlt össze a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G20 szervezet, hogy megvitassa a kriptodevizák szabályozására vonatkozó javaslatokat. A téma napirendre tűzése önmagában is kiemelte, hogy milyen horderejűvé nőtte ki magát a blockchain technológián alapuló kezdeményezések piaca, de ennél is árulkodóbb, hogy a szervezet közleményen nem győzi hangoztatni,

szó sincs betiltásról, és hogy a kriptopénzek nem veszélyeztetik a világ pénzügyi rendszerét.

Sőt, a G20 elismerte a kriptodevizák mögött álló technológiai innovációt, a blockchain technológiát, mert az javíthatja a pénzügyi rendszer és a gazdaság hatékonyságát. A közlemény szerint a világ gazdasági vezetői nem tényleges devizaként, hanem inkább digitális eszközökként tekintenek a kriptodevizákra, mert jellemzően nélkülözik a szuverén pénzek legfontosabb tulajdonságait.

5 hozzászólás Tovább

Zsákutcába vezet az Uber?

március 12., 08:32 Módosítva: 2018-03-12 15:36
11
7 hozzászólás

Az Uber üzletpolitikájáról megosztóak a vélemények, amelyen a szexuális zaklatási és kibertámadási botrány sem javított, ugyanakkor az innovációnak az az applikáción alapuló iránya, mint az Uber vagy Airbnb, mindenképpen felbolygatja a befásult piacokat. Sokáig úgy tűnt, hogy az Uber növekedésének útjában csak a taxitársaságok állnak, de ez ma már közel sincs így, hiszen számos versenytárs lépett a piacra. Kérdés, hogy elegendő-e a vállalat jelenlegi stratégiája egy sikeres tőkepiaci debütáláshoz? A stratégia választ kell adjon a növekedés, profitabilitás kérdéseire, de a szabályozói környezet és a sharing economy által megjelenő változásokra is reagálnia kell.

7 hozzászólás Tovább

Meddig vehetjük még készpénznek a készpénzt?

69
19 hozzászólás

Meglepődne a kedves olvasó, ha a városban sétálva egy nyilvánvalóan hajléktalan polgártársa bankkártya leolvasó készülékkel felszerelkezve kínálná Önnek a „Fedél nélkül” című karitatív lapot? Budapesten bizonyára komoly hírértéke lenne annak, hogy a közösség legnehezebb sorsú tagjai ilyen fejlett eszközökkel gyűjthetnék az adományokat, de Stockholmban ez évek óta magától értetődő. 

Svédország a világ leginkább „készpénzmentes” országa, az összes fizetési tranzakció értékének kevesebb, mint 2%-ában cserél gazdát fizikai készpénz, és gombamód szaporodnak azok az üzletek, ahol egyáltalán el sem fogadják a készpénzt, kizárólag bankkártyával vagy valamilyen alternatív digitális technológiával lehet kiegyenlíteni a számlát. A svéd gazdaság eltávolodása a készpénz használatától piaci és kulturális alapokon nyugvó szerves folyamat, amit természetesen támogat a szabályozói környezet, ugyanakkor Svédországban nincs olyan deklarált szándék, hogy egyszerűen megszüntessék a készpénzt, mint idejétmúlt fizetőeszközt.

Nem így van ez az Egyesült Államokban, ahol jóval nagyobb a készpénzes tranzakciók aránya, az összes legális fizetési tranzakció értékének hozzávetőleg 15%-ában bankjegy vagy érme a fizetőeszköz. A készpénz kiszorításának gondolata nem új keletű, szószólóinak vannak régóta ismert érvei, ezek között a legfontosabb a készpénz közismerten jelentős szerepe a pénzmosásban, az adóelkerülésben, az illegális fegyver- és drogkereskedelemben, és általában a szervezett bűnözés logisztikájában. Kétségkívül beszédes tény, hogy például az 500 eurós bankjegyek teszik ki az összes eurós készpénz egyharmadát, miközben az eurozóna polgárainak fele még sosem látott ilyen bankjegyet.

19 hozzászólás Tovább

A kormány túltolta az önkormányzati központosítást

február 27., 07:00 Módosítva: 2018-02-27 14:27
67
0 hozzászólás

A 2011-2014 között lezajlott önkormányzati adósságkonszolidáció kétségtelenül az eddig legerősebb jelzés az önkormányzatok számára, hogy pénzügyi baj esetén számíthatnak kormányzati segítségre, függetlenül attól, hogy ennek oka esetleg a felelőtlen gazdálkodásban keresendő. A 2012-től működő, új önkormányzati rendszer egyik fő feladata ezért épp az, hogy kordában tartsa az önkormányzati gazdálkodást. Az eredmények eddig felemásak.

Egyrészt az erőteljes központosítással ugyan megvalósult a szigorú kontroll az önkormányzatok felett, de ennek ára a helyi autonómia jelentős megnyirbálása volt mind a feladatellátás, mind a helyi érdekeltségű beruházások terén. Ugyanakkor a rendszer egyes önkormányzatoknak a központi döntésekből kifolyólag jobb lehetőségeket biztosít.

Másrészt a fenti szigorítások mellett is fennmaradt az önkormányzati vezetőkben az a várakozás, hogy pénzügyi problémák esetén számíthatnak a kormány segítségére. Ezt a gondolatkört járja körbe egy frissen bemutatott tanulmány.

Szólj hozzá! Tovább

Meddig fűthető még a hitelmánia?

február 23., 05:08 Módosítva: 2018-02-23 13:25
134
5 hozzászólás

A bankok két kézzel öntik a hiteleket a lakosságra. Mintha semmi sem változna és semmit sem tanultunk volna a 2008-as gazdasági válság óta. A helyzet Európa más országaiban is hasonló: úgy viszi a lakosság az olcsó kölcsönt, mint a cukrot. Tényleg baj van, vagy csak túlságosan ismerős a forgatókönyv? Okozhat-e kontinensszerte gazdasági leégést a túlpörgetett hitelezés vagy „válságállók” lettünk és bátran halmozhatjuk az adósságot?

5 hozzászólás Tovább

Nem a robotok miatt zuhant be az amerikai tőzsde

február 14., 04:55 Módosítva: 2018-02-14 13:57
23
3 hozzászólás
Sok szakértő a befektetési algoritmusoknak és robotoknak tulajdonítja a Dow hétfői zuhanását. Az elméletnek ellentmond, hogy a KPMG Alternative Investments 3.0 felmérése szerint a világ nagy alapkezelői és hedge fundjai még messze a digitális transzformációs folyamatok elején járnak, vannak algoritmusok, felvetődnek kérdések, de még mindig az ember irányít.

Történelmének legnagyobb bukását produkálta a Dow múlt hétfőn, amikor napon belül 1600 pontos esést is produkált. A kiváltó ok egy erős béremelkedést mutató munkaügyi adat volt, ami önmagában kevés ahhoz, hogy megkérdőjelezze a gazdaság fundamentumait. A szakértők egy része éppen ezért alternatív világmagyarázatként a befektetési alapoknál, brókercégeknél működő kereskedelmi robotokat és algoritmusokat kárhoztatja. Korábban volt már rá példa, hogy a programozott kereskedés úgynevezett „flash crash”-hez vagyis rendkívül gyorsan lezajló váratlan eséshez és rögtön utána korrekcióhoz vezetett.

3 hozzászólás Tovább

Az osztrákok szerint Paks II egy jövő nélküli technológia

január 24., 12:47 Módosítva: 2018-05-21 15:39
2061
20 hozzászólás

A hír, mely szerint Ausztria az Európai Bírósághoz benyújtott keresetében kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság (EB) Paks II megépítését jóváhagyó döntését, szinte minden média címoldalán hozta. Az új osztrák kormányzat környezetvédelmi minisztériuma által tett lépésből levont újságírói következtetések azonban egyelőre nem tértek ki pár fontos kérdésre, melyekkel kapcsolatban érdemes lenne tisztán látni:

  1. Miért az EB döntést támadták meg az osztrákok, erről milyen döntés születhet Brüsszelben és az mikorra várható?
  2. Mi következik abból, ha az Európai Bíróság kimondja, hogy Paks II esetében mégiscsak tiltott állami támogatásról van szó?
  3. Mi a kockázata annak, ha a magyar kormány nem állítja le a munkálatokat a bírsági ügy lezárásáig?
20 hozzászólás Tovább