Egy figyelmetlen bróker megdönti a Bundesbank-modellt
2010.05.12. 12:48 - Szigel Gábor
A hétvégén történelmi fordulat következett be az eurózónában: a szigorúan független és szigorúan inflációellenes német jegybank, a Bundesbank mintájára létrehozott Európai Központi Bank feladta azt az elvét, hogy nem finanszíroz semmilyen módon központi költségvetéseket. Mostantól az EKB is vásárol a másodpiacon államkötvényt, vagyis pénzteremtéssel állíthat elő fedezetet – ha közvetett módon is – az európai kormányok költekezéseire. E fordulatnál is megdöbbentőbb azonban az, ahogyan eljutottunk idáig. Rekonstruáljuk az elmúlt napok eseményeit:
1) Múlt hét csütörtök, európai idő szerint kb. este háromnegyed kilenc: hirtelen zuhanás következik be a new yorki tőzsdén. A Dow Jones történetének legnagyobb napon belüli szakadását produkálja. Egyes részvények ára percek alatt akár 99 százalékot – azaz gyakorlatilag nullára – esik, majd hamarosan korrekció következik ugyan, de az általános idegességnek köszönhetően a piac mínuszban marad. Néhány elemző nem átallja egy ideig még ezt is a görög adósságkrízissel magyarázni, de aztán hamarosan híre megy, hogy feltehetően valami technikai probléma okozta az esést: valószínűleg egy megbízást elgépelő bróker vagy valami egyéb rendszerhiba. Az okokkal kapcsolatban az amerikai értékpapír-felügyelet még vizsgálódik.
2) Múlt hét péntek reggel (továbbra is európai idő szerint): az amerikai krachot átalvó Európában a piacok biztos, ami biztos hatalmas zuhanással indítják a napot, az esés a nap végéig folytatódik. A bizonytalanság nem csak a részvényeket érinti, hanem a kötvénypiacokat is: a németen kívül gyakorlatilag az összes európai állampapír likviditási problémákkal küzd. Innentől az események értelmezése már két irányba ágazik el: a legkézenfekvőbbnek az tűnne, hogy egyszerűen az amerikai pánik terjed át Európára. Emellett fut egy párhuzamos magyarázat is, miszerint továbbra is inkább a görög válság a felelős. Ez utóbbi vélekedés annak ellenére tartja magát, hogy napközben a Bundestag jóváhagyja a Görögországnak nyújtandó pénzügyi segítséget, illetve az athéni parlament is megszavazza a megszorításokat. Péntek estére az egyedüli bizonytalanság a görög csomag ügyében nagyjából az a különben tényleg izgalmas kérdés marad, hogy Robert Fico átmeri-e verni a szlovák törvényhozáson Pozsony részvételét még a júniusi választások előtt...
3) Hétfő, hajnal 2 óra: az EU állam- és kormányfői valamint jegybankelnökei Brüsszelben tanácskoznak, végül – még az ázsiai piacok nyitása előtt gyorsan – bejelentik egy, az IMF-fel közösen létrehozandó, összességében 720 milliárd eurós krízisalap felállítását, ami a bajba került tagállamok költségvetésének megsegítésére szolgál. Az intézkedéscsomag része, hogy felkérik az Európai Központi Bankot, vásároljon a piacon állampapírokat, vagyis indirekt módon finanszírozza az európai költségvetéseket. Az EKB Tanácsa hétfő reggelre rábólint a felkérésre, Jean-Claude Trichet EKB-elnök nem nyilatkozik a vásárlások maximális összegéről és időtartamáról.
4) Hétfő: az európai piacok visszakorrigálnak nagyjából a csütörtöki, tehát az egész történet kirobbanása előtti szintre. Pénteken hatalmas esés volt, hétfőn a visszapattanás még nagyobb. Az EKB napközben görög, portugál, spanyol, ír és olasz állampapírokat vásárol. A hétfői optimizmust a legtöbben annak tulajdonítják, hogy a piac kitörő örömmel fogadta az EU-krízisalap felállítását. Politikusok, sajtó, közvélemény végre megkönnyebbülhet: megmenekült az euró!
Ez a végkifejlet méltó módon koronázta meg a görög adósságkrízis menedzselése kapcsán kibontakozó európai tragikomédiát. Olvasni ugyan olyan véleményt is, amely szerint ez a végeredmény mintha valamiféle tudatos, pókerjátszmához hasonló taktikázás eredménye lenne. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy az EU és az EKB vezetői kétségbeesésükben gyorsan improvizáltak valamit a pénteki pánik hatására.
Ezt támasztaná alá a görögök megsegítését megelőző politikai vita jellege és maga a döntés körülményei is:
- kezdve azzal, hogy az egész ügy kapcsán európaszerte nagyobb figyelmet kapott, hogy most akkor a németek tényleg felmondták-e az európai szolidaritást, mint a görög kilábalás reálgazdasági feltételei;
- folytatva azzal, hogy az EU hosszú hónapok alatt egy tapodtat se haladt előre egy, a fizetésképtelenné váló tagországokra alkalmazható, csődeljárásszerű folyamat jogi kereteinek kialakításában (ami talán választ adhatott volna arra a kérdésre is, hogyan őrizhető meg az európai bankrendszer stabilitása legalább egy kisebb tagállam csődje esetén);
- egészen az európai politikusok által az „euróra törő” spekulánsok ellen gerjesztett hisztérián át (ami figyelmen kívül hagyta, hogy az euró elmúlt hónapokban mutatott gyengülése sem a saját korábbi erősödéséhez, sem pedig az atombiztosnak tartott német márka korábbi ingadozásaihoz képest nem volt jelentős, ahogy reálgazdasági hatásai sem);
- odáig, hogy például a francia parlament mindössze 15 perc „vita” után szavazta meg a görögöknek nyújtandó segítséget.
A Brüsszelben akkor már 11 órája tárgyaló kormány- és államfők végül vasárnap hajnal 2-kor is csak azért álltak elő valamivel, mert mindenképp akartak valami megnyugtatót mondani a piacoknak az ázsiai tőzsdék nyitása előtt.
Az euróbevezetés egyik feltétele bukott el
A krízisalap felállításának lehetősége felmerült ugyan korábban is, az Európai Központi Bank állampapírpiaci beavatkozásáról szóló döntés azonban derült égből villámcsapásként érte a szakmai közvéleményt. Márpedig ez nagyjából annak a pénzpolitikai modellnek a – látszólag mindenféle előzetes szakmai vitát és mérlegelést nélkülöző – kidobását jelenti, amely alapján a német Bundesbank több mint 50 évig sikeresen működött, és amelynek az egy az egyben történő átemelése az Európai Központi Bank működési elveibe annak feltétele volt, hogy a németek lemondjanak a márkáról.
Axel Weber, a Bundesbank jelenlegi elnöke tiltakozott is a döntés ellen. Nagyjából ez minden, amit tehet: az állampapír-vásárlásokról ugyanis az EKB Tanácsa dönt, ott pedig minden eurózóna-tagországnak egyetlen szavazata van, Németországnak is. Hiába telepítették tehát az új Európai Központi Bankot annak idején Frankfurtba, a német közvélemény most tehetetlenül kényszerül tudomásul venni, hogy az bizony mégsem lépett a Bundesbank helyére.
Az is igaz persze, hogy az EKB a mostani intézkedéseivel koránt sem hajózik ismeretlen vizekre, hiszen mind az amerikai, mind a brit jegybank is vásárolt illetve jelenleg is tart saját kormányának állampapírjaiból. Ezeknek a jegybankoknak azonban soha nem is volt elsődleges céljuk az árstabilitás, noha végül ez is egy életképes modellnek bizonyult. Nem csoda, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden már az európai pénzpolitika amerikanizálódásáról írt.
Ugyanakkor kicsit furcsa, ha a követendő monetáris politikai modell kiválasztásáról egy feltehetően technikai hiba által okozott tőzsdepánik hatására születik döntés. Még akkor is, ha nem zárhatjuk ki teljesen, hogy maga a pánik csak a kifogás volt, és valójában Európa és az EKB vezetői csak kihasználták a kedvező alkalmat, hogy megteremtsék a lehetőséget az állami adóssághegyek infláción keresztüli mérséklésére.
És éppen ez a történet legnagyobb iróniája: bár a döntés inflációs hatása attól függ, hogy az EKB Tanácsa mennyi önmérsékletet gyakorol majd az állampapírpiaci beavatkozásoknál, azt biztos, hogy a Bundesbank-modell feladása alacsonyabb inflációt nem, legfeljebb csak magasabbat hozhat az eurózóna számára. Ami pedig magára az árfolyamra is csak gyengítően hathat. Ez lehet tehát az ára annak, hogy az euró „megmenekült”. Csak most akkor mi elől is?
Kommentek
2010.05.12 13:08:29phaidros
Rekonstruáljuk, nosza. Az a következő cikkben lesz?
2010.05.12 13:08:41nickita
nosza, rekonstruáljuk
2010.05.12 13:09:13nickita
fck, megelőztek :)
2010.05.12 13:21:06OkoskaTo:rp
Érdekes, az amerikai vizsgálat az állapította meg, hogy nem "kövér ujj" okozta a Dow Jones bezúgását. De lehet, hogy a cikkíró náluk jobban tudja.
2010.05.12 13:21:10mediator
Hogyan is történik az államok kölcsöneinek felvétele?
Egy szakember véleménye:
"A pénzt tehát nem a görögök kapják. Valójában a hitelezők nyugalmát kell visszanyerni. Kétezer-nyolc őszén kezdődött. A világsajtóban is megjelent: a befektetők nem vásárolják a magyar kötvényeket, küszöbön az államcsőd. Érdekesség: a magyarénál már akkor is többször nagyobb görög adósság ebben az időben nem volt aggasztó.
Gyorsan kell a mentés, már kínálták is az előkészített uniós, illetve IMF-hitelt, igaz, nemcsak a kamatokért, jókora megszorongatásért. Újabb érdekesség: a mentőcsomagot ugyanazok a pénzpiacok adták össze, amelyek állítólag nem voltak hajlandók ekkor már finanszírozni a magyar költségvetési hiányt. Csak közvetítőkön keresztül, akik tehát, úgymond, átvállalták a kockázatot. Ami viszont nem biztos, hogy létezett.
A hitelhez a pénzt az Európai Központi Bank (EKB) a piacról vette fel erre a célra az unió bizottságának megbízásából, és továbbította a magyar kormánynak. A magyar kormány aztán a jegybankba tette tartalékként, és a bankoknak is adott kölcsönt veszteségeik ellensúlyozására. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban a tartalékot köteles a külföldi pénzpiacon elhelyezni. A pénz visszakerült oda, ahonnan érkezett, csak útközben megdrágult kicsit: a résztvevők kamatait, jutalékait el kell számolni. Ügyes. Az eredmény: még több adósság, a rossz hangulat miatt még nagyobb kamat – és a jól megérdemelt befektetői nyugalom. Az árát az adófizetők állják. "
Folytatás:[link]
2010.05.12 13:24:50Maresz
Mi elol, mi elol, a szeteses elol (talan. remeljuk.)
Ki nem sz*rja le ha akar a 2001 korul szintekre begyengul az euro a dollarral szemben - az EZn belul a tartozasok tulnyomo tobbsege euroban van, a kulso ertek valtozasa senkit nem zavar. az inflacioval jatsznai persze jatek a tuzzel, de a tuz egesz jol mukodteti az automat meg a kandalloban is jol elvan, csak vigyazni kell vele. Nem mintha kitoro ormmel vennem a korabbi konszenzus felborulasat, de az inflacios gyogyszert (akarmenyire is sok kozvetett bajjal jar) jobban benyelik a nepek mint a gyakorlatilag lehetetlen sokkterapiat. Sokkterapiat rendszervaltaskor lehet alkalmazni, es en nem akarnek rendszervaltast europaban (jelentkezzen aki akar.)
A CHF alapu magyar jelzaloghitel tomegnek ez persze szar lesz. Most jon elo az FT bolcsessege masfel evvel ezelottrol, hogy ha mar kulfoldi penzben tetszenek eladosodni, legalabb a barati EURoban tegyek amihez hozza vannak kotve tobbe kevesbbe, ne frankban.... elismerem, van benne nemi kajansag ha azokra gondolok akik par forint kulonbseg miatt euro helyett frankban adosodtak el. aztan rajovok hogy sok jo baratom is koztuk van es elszegyellem magam...
next stop: gazdasagpolitkai kontroll begyurese brusszelbe. nem lesz konnyu. de innen nincs megallas, elore menekulunk, vagy szetesunk. az EU ebben jo.
2010.05.12 14:09:51vasgyuszi
bassza meg az index: az elütéses cikk megjelenésének (máj. 7.) délutánján 15:29-kor küldtem a fasz cikkírónak egy linket, hogy azért mégsem biztos, hogy elütés volt a ludas a dologban. A fülük botját sem mozgatták az indexnél. Ennyit errol a dilettáns bandáról!!!
A link:
[link]
Meg a címe:
Börsianer zweifeln an der "Fat Finger"-Theorie
Ma hanyadika van? Ja, 12? Akkor mirol beszélünk a hiteles tájékoztatás és az index relációjában...
2010.05.12 14:11:02ZF2
Megint az az érzésem, hogy valaki olvasott pár német cikket (mert kb azt a nyelvet beszéli), össze hozott valami digesztet, és előállt egy laza és felettébb stílusos baromsággal. Csak hogy képben legyünk pár évig épp Németo volt az EU egyik szégyenfoltja és Franciországgal együtt a fő ok (az egyébbként korábban a németek által kialkudott) stabilitási és növekedési egyezmény fellazítására. Ez a lazaság szerintem a mostani válság egyik fő oka. Ha mindenki marad a 3%os hiáynnál, és 4%felett azonnal életbe lépnek a pénzbírságok, csaló Magyaro. és Görögo kivételével a tagállamok most nem lennének ekkora bajban....
2010.05.12 14:12:55Szigel Gábor
@OkoskaTo:rp: nem tudok róla, hogy lezárult volna a vizsgálat, ha te igen, légyszi küld linket.
A szövegben egyébként egyértelmüen utalok rá, hogy bizonytalan, hogy pontosan milyen hiba okozta a csütörtöki krachot, de hogy technikai jellegü volt a probléma és nem pedig fundamentális (a papírok értékeléséhez köthetö), az biztos.
A sztori pedig attól sem lesz kevésbé ironikus, ha nem egy "vastag ujju" bróker, hanem egy rosszul lefuttatott algoritmus indította el az események láncolatát...
2010.05.12 14:27:25vectraboy
"Az is igaz persze, hogy az EKB a mostani intézkedéseivel koránt sem hajózik ismeretlen vizekre, hiszen mind az amerikai, mind a brit jegybank is vásárolt illetve jelenleg is tart saját kormányának állampapírjaiból. Ezeknek a jegybankoknak azonban soha nem is volt elsődleges céljuk az árstabilitás (...)"
A Bank of Englandnak az elsődleges célja az árstabilitás.
[link]
2010.05.12 14:31:03OkoskaTo:rp
Kedves Szigel Gábor! Nekem az írás címe ("Egy figyelmetlen bróker megdönti a Bundesbank-modellt") eléggé egyértelmű kijelentésnek tűnik, nem bizonytalan hibára való utalásra.
[link]
[link]
[link]
(A Fat Finger melletti vélemények [mind feltételes módban fogalmazva] legfeljebb 9-éig tartottak ki. Az ez utáni írások már különböző fokú bizonyossággal kizártnak tartják ezt a lehetőséget.)
2010.05.12 15:08:20Szigel Gábor
@vectraboy: kedves Vectraboy, az általad belinkelt oldalon pontosan ez olvasható: "The Bank's price stability objective (...) has two main elements: an annual inflation target set each year by the Government"
A BoE célja a kormány (egészen pontosan a pénzügyminiszter) által megállapított inflációs cél teljesítése. Ez eltér az EKB által követett (Bundesbank-)modelltöl, amely az árstabilitást elsödleges és a kormányzati politikától független célként definiálja.
2010.05.12 15:18:41vectraboy
Beidézném a Bank of England Act 1998 11. paragrafusát:
11 Objectives
In relation to monetary policy, the objectives of the Bank of England shall be –
(a) to maintain price stability, and
(b) subject to that, to support the economic policy of Her Majesty’s Government,
including its objectives for growth and employment.
2010.05.12 15:23:15rolika
Szuper, magyarul mindenki hazardírozhat kockázat nélkül, úgyis kimentik őket, ha baj van.
2010.05.12 16:05:29Szigel Gábor
@vectraboy: (bár a cikk lényegi mondanivalóját tekintve ez teljesen lényegtelen, de azért) idézném akkor az általad hivatkozott törvény egy sorral lejebbi részleteit:
12 Specifications of matters relevant to objectives
(1) The Treasury may by notice in writing to the Bank specify for the purposes of section 11 –
(a) what price stability is to be taken to consist of, or
(b) what the economic policy of Her Majesty’s Government is to be taken to be.
2010.05.12 16:26:39lefutjuk->iszunk
Szép cikk, kijön belőle az egész irónia, de kicsit talán túl meredek lenne akkora suttyóságot feltételezni az EKB-tól és az EU-tól, hogy ne tudjanak megkülönböztetni egy fundamentális alapon terjedő adósság pánikot (pl. görög hozam-és cds-felárak tavaly őszi megugrása) egy szimpla technikai malőr okozta pániktól.
Talán pont a csütörtöki para ébresztette rá az EKB-t és EU-t arra, hogy a félbillió eurós alap felállításáig tartó néhány hétben is túlságosan a borotvaélen táncolnak ahhoz, hogy megússzanak egy esetleges fekete hattyút.
Amint feláll az a bizonyos alap, nyilván visszamódosítják a szabályokat. Ez egy nagyon ideiglenes intézkedés lesz, sokkal kevesebb ideig tart mint pl. a - szintén inflációskövetésre kötelezett - MNB-nek. A beégés talán jobb mint a totálcsőd reális esélyének felvállalása.
2010.05.12 17:55:03zekszel
Könyörgöm végre felejtse már el ez a pancser média, hogy melléütés okozta ezt a zuhanást!!!!
2010.05.12 17:58:21GiveItAway
Szar cikk, menj el inkább szénbányásznak!
Csak vicceltem, a cikk király. :)
2010.05.12 17:58:28zekszel
Kedves cikkíró vedd a fáradságot és nézd meg mondjuk a grafikonokat 1 perces felbontásban...
Ha van minimális gyakorlatod, akkor rögtön láthatod, hogy az eseményeknek köze sem volt elütéshez...
2010.05.12 18:16:04stv
[link]
Itt megtaláljátok a választ arra, hogy a világ bankjai, hogyan hozzák létre a pénzt!
KŐKEMÉNY VALÓSÁG!
2010.05.12 19:06:01Surko
Folytatás.
Egyszóval ha defaultolnak a spanyol kötvények, amelyek vastagon ott vannak a többi európai bank portfólióiban, akkor azokra azonnal céltartalékot kellene képezni - vagy rosszabb esetben prompt le is írni őket - ami bankválsághoz, újabb likviditási válsághoz vezetne, aminek a tovagyűrűző hatásai beláthatatlanok.
Spanyolországra is igaz ugyanaz, mint ami anno az AIG-ra: túl nagy ahhoz, hogy elbukjon.
A megtámasztása még némi felpörgő inkfláció árán is megéri.
Egyszerűen azért, mert még mindig jobb egy magasabb, de azért kontrollálható infláció, mint egy esetleges totális csőd, és dominó effektus.
Ráadásul korántsem biztos, hogy szükség lesz végül jelentős mennyiségben bevásárolni, azaz bankót préselni. A piac ugyanis sokkal inkább pszichológia, mint közgazdaságtan. Azaz ha a befektetők elhiszik, hogy nincs veszélyben a spanyolok, portugálok fizetőképessége, vagy legalábbis ők akkor is el tudják adni papírjukat, mert megveszi azt az ECB, akkor megnyugszanak és már nem is akarják eladni.
Azaz az ECB piaci beavatkozást engedélyező bejelentése verbális intervencióként megnyugtathatja a piacot - és igen, a hétfői kereskedés szerint sikerrel tette - ami viszont szükségtelenné teszi, hogy végül tömeges méretekben alkalmazzák ténylegesen a nyílt piaci beavatkozást.
Kb. olyan ez, mint amikor egy verekedő társaságban megjelenik egy hivatásos bokszoló és bejelenti, hogy megüti az első embert, aki tovább verekszik. Senki nem lendíti meg ismét az öklét.
Néha egy bejelentés, hogy megteszel valamit, szükségtelenné teszi, hogy tényleg megtedd.
2010.05.12 19:06:34Surko
Miért nem jelent meg az előző kommentem?
2010.05.12 21:31:54Szigel Gábor
Kedves zekszel,
és a többi, a címet feszegető kommentelő is.
Mea culpa, elismerem, a cím hatásvadász, és aki csak azt olvassa el, azt félreinformálhatja.
Maga a cikk azonban nem egy oknyomozó riport a csütörtöki tőzsdekrachról, hanem valójában monetáris politikáról szól. És összesen annyit akar csak mondani, hogy milyen ironikus az valahol, hogy egy kereskedési (rendszer?)hiba lesz végül az a trigger-esemény, ami a pénzpolitikai modellváltás lehetőségét felveti az eurózónában.
Én is kíváncsi vagyok a SEC-vizsgálat végeredményeire, de azt gondolom, hogy ahhoz kétség sem férhet, hogy itt valamiféle, a tőzsde rendeltetésszerű működését veszélyeztető hiba történt. Én annak értelmezem azt is, ha pl. az algoritmizált kereskedési rendszerek tudtak ilyen irreális árspirált generálni csütörtökön (vagyis minden program rendeltetésszerűen futott, csak maga a rendszer volt hibás abban az értelemben, hogy lehetővé tette az árak irreális szintre történő zuhanását).
De ezen ne múljon, írtam az indexnek, hogy módosítsák a címet, és sajnálom, ha valaki ettől félretájékoztatva érezte magát.