Közhatalom és kapitalizmus
2011.05.18. 12:11 - Balázs Zoltán, a Corvinus docense, a Közjó és Kapitalizmus Intézet kurátora
A 2010-ben hatalomra került politikai erő saját bevallása szerint polgári-vállalkozói Magyarországot képzel el, s ezért tett is egyet s mást; de radikális változtatásai, voluntarista kormányzása, a végrehajtó hatalom mindent átalakító erejébe vetett hite szerfölött megingatták azt a közbizalmat, amely nélkül éppen a fenti céljai hiúsulhatnak meg. Az ország súlyos eladósodottsága és egyensúlyi problémái az új kormányt is belekényszerítették abba, hogy a nemzetgazdaság ügyes-bajos dolgairól továbbra is ugyanabban a meglehetősen szűk fogalmi keretben gondolkodjon: növekedés, konvergencia, eladósodottság, infláció, adórendszer, munkanélküliség és hasonlók. A közgazdász-szakma mindezt tovább részletezi, CDS-felárakról, inflációs várakozásokról, kamatdöntésekről, különféle nemzetközi mérlegekről és hasonlókról beszél. Nincs is ezekkel semmi más baj, mint hogy elfelejtetik velünk, hogy a gazdasági folyamatoknak intézményi, mentalitásbeli, szabályozási, etikai dimenziói is vannak. Ha pedig ezek mégis szóba kerülnek, akkor az érvek többnyire ellenőrizhetetlenek és a politikai lózungok szintjén maradnak. A válság hatására nagyjából úgy hangzik a konklúzió, hogy több állam – kevesebb piac – jobb világ. Az indoklás: a piac szabadjára engedi az emberi természet csúnya ösztöneit, amelyeket persze teljesen nem lehet elzárni, de „nyilvánvaló,” hogy „erősebb kontrollra” van szükség, mégpedig az emberek érdekében. S ezzel az „emberek” hajlamosak is egyetérteni.
Mi immár három éve ezen a vitán igyekszünk változtatni úgy, hogy évről évre bemutatjuk, mit gondolunk arról, hogy a magyar kapitalizmus mint elsősorban éppen intézmények, szabályok, viselkedésmódok, normák és szokások együttese, az előző évben jobb vagy rosszabb lett-e. A válasz persze rendszerint és a legkevésbé sem meglepő módon az, hogy bizonyos tekintetben igen, másban meg nem. Az arányok és fontosságok objektív összemérése aligha lehetséges, így az olvasó megítélésén múlik, hogy az eredőt melyik irányba látja elmozdulni.
Támpontokat, szempontokat vetünk föl, tényeket emelünk ki, de mindezt ellenőrizhető módon; ugyanakkor egyetlen pillanatra sem titkolva, mi azt szeretnénk, ha a magyar kapitalizmus évről évre jobbá válna.
2010 egyrészt a nagy válság, másrészt a nagy politikai fordulat éve volt. Az ilyen változások és fordulatok rendszerint gyorsan lecsapódnak szabályok, törvények, rendeletek szintjén; az intézmények már lassabban reagálnak; a kapitalizmust éltető étosz vélhetően még lassabban – ha egyáltalán. A felmérések azt mutatják, hogy a magyar polgárok minden korábbinál jobban tudják, hogy a közösségi adósság csökkentése sürgető, s általában az eladósodás, a hitelfelvétel igen nagy felelősség: s ezt ma már a politikai elit is tudja és érzi. De tagadhatatlan, hogy személyes bajunkban igyekszünk másokat okolni, és sajnos a politika 2010-ben alighanem túl messzire ment a felelősség átvállalásában. A 'devizahitel-károsult' kifejezés egyfajta természeti csapásként láttatja sokak hibás, felelőtlen döntéseinek következményeit.
S ha már a természeti csapásoknál járunk: a valódiak közül az iszapkatasztrófa a maga precedens nélküli jellege, kiterjedtsége miatt különös figyelmet keltett és szokatlan reakciókat váltott ki. A történtek jól illusztrálják a fentieket: a politika azonnal szabályokat változtatott meg, alig foglalkozva azzal, hogy a létező szabályok és intézmények miért mondtak csődöt; intézményi szinten kevés változás történt; s a korlátolt felelősség intézményét, amely nélkül hosszabb távon nincs vállalkozás, kockázatvállalás, végső soron jólét-növekedés, erősen megtámadta. A legfeltűnőbb talán az volt, hogy a végrehajtó és a törvényhozó – tehát a szabályalkotó és parancsoló – hatalom mennyire nem bízik az igazságszolgáltató hatalomban, dacára annak, hogy az események megelőzésében ő maga egyszer már kudarcot vallott. Egyenesen megdöbbentő a másik példa: a hírhedt végkielégítés-ügyben a végrehajtó hatalomnak egyenesen kötelessége lett volna a bírói utat követni, ehhez képest a BKV-végkielégítések esetében például nem volt képes időben a szükséges dokumentumokat a bíróságra benyújtani. Vélhetően azzal volt elfoglalva, hogy a törvényhozást új, s mint kiderült, többszörösen is alkotmányellenes döntésekre késztesse, rengeteg időt és energiát pazarolva arra, amin már túl is lehetnénk.
Mi általában is azt valljuk, hogy a bíróságok, a jogiasság jóval nagyobb szerepet játszik a jó kapitalizmus fenntartásában, mint elsőre gondolnánk. Nemzetközi összehasonlítások szerint a magyar bírósági rendszer – a polgári perekről, a céges adminisztrációról beszélünk – nem működik nagyon rosszul. Ami, főleg hozzá képest rosszul működik, az a végrehajtó hatalom: gondoljunk a vállalkozásoktól hihetetlen mennyiségű munkaórát elvevő adminisztrációra, bár ezen a téren éppen 2010-ben bátortalan előrehaladást is regisztrálhattunk. Van értelme ezek után piac-állam dichotómiában gondolkodni? Aligha: a kapitalizmus éltető intézménye az erős, józan, kiszámítható és hatékony közhatalom. Amit – most már talán látjuk, hogy miért – egyáltalán nem azonosíthatunk az „állammal.”
Persze tudjuk, hogy a demokratikus rezsimekben a politikusoknak adott fölhatalmazás a kormányzásra vonatkozik, azaz a törvényalkotásra és az irányításra, ezért a politikustól éppen ilyen – válságban szinte kényszeresen radikális – cselekvést várunk el. A normák és szokások azonban akkor is lassan változnak, éppen ezért a lassú és a gyors dimenziók közötti összehangolást végző intézmények – az igazságszolgáltatás, a bankrendszer, a versenyhivatal, az oktatási rendszer –, amelyek részben az „államhoz,” részben a „piachoz” tartoznak (ha ennek a megkülönböztetésnek még van értelme), igen érzékenyen reagálnak a politikai radikalizmusra, éspedig elbizonytalanodással, elbátortalanodással, gyanakvással, hatékonyságuk csökkentésével. Ebből a szempontból a tavalyi év intézményi, részben alkotmányjogi változásai erősen aggályosak.
Amire még külön érdemes kitérni, az a végrehajtó és törvényhozó hatalom döntéseinek kommunikációja. A magánkapcsolatokból jól ismert, hogy egy lassú munkával kiépített bizalmi kapcsolatot (például két szerződő fél, beszállító és feldolgozó, állandó vevő és eladó között) milyen könnyen tönkre tehet egyetlen szószegés. A kapitalizmus étoszában nincs külső kényszer az együttműködésre, ezért a felek egymást késztetik rá, éspedig – szükségképpen – „puha,” azaz nem erőszakos eszközökkel (az erőszak joga pedig a bíróságé). Éppen emiatt van az adott szónak, a transzparens viselkedésnek akkora jelentősége. Ha ezt a politika nem érti, s nem beszél világosan például nyugdíjpénztár-államosítás ügyében, különadó-ügyekben, hanem ködös érvekkel, homályos gyanúsításokkal, zsigeri ellenszenvek mozgósításával operál, akkor ezt az étoszt rombolja, s vele együtt a közjót. A hatás ritkán azonnali és ritkán látványos, de elkerülhetetlen. Csakhogy a közbizalom fogyása nem csak a kormányzó politikai erő baja, hanem mindenkié.
Nem gondoljuk, hogy a kapitalizmust egyetlen pártnak vagy politikai erőnek kéne 'építenie.' A kapitalizmus felfogásunk szerint az együttműködés szabadságát, a kölcsönösség és a bizalom világát jelenti, minden – az emberi természet rossz voltából eredő – negatív jelenséggel együtt is, s így nincs ideológiája, doktrínája, tana, de még tudománya sincs. Szabályai, étosza, joga, intézményei, jellege viszont van, ezért vizsgálható és minősíthető. Aki többre kíváncsi, a Közjó és Kapitalizmus Intézet május 18-án nyilvánosságra kerülő és az intézet honlapjáról is letölthető jelentéséből (pdf) tovább tájékozódhat


Kommentek
2011.05.18 12:43:48orient
És ezt megfejelik a sorkatonaság vissza hozatalával? Persze részleteket nem tudunk, de nagyon örülne gondolom a munkaadóm(nekem még van), mert azon kevesek egyike vagyok akik biztos munkával bírnak (mi biztos ma?), hogyha bejelenteném, bocs de katonának kell menjek így 40 éves korom előtt még, család és lakáshitel ott figyel, de nem baj le van szarvva, majd fizeti más helyettem és eltartja őket gondolom, a munkahelyem meg kirúg a francba, mert neki olyan kell aki elvégzi a melót(teljes joggal teszem hozzá...).
2011.05.18 12:45:29Olbrin Joachim
Rendkívül naivnak látom, ahogy "egyenlő felek szabad megállapodásáról" beszél a szerző. Hol lát ilyent ma hazánkban, de akár Európában? Ugyanolyan csavarosan ideologikus beszéd ez, mint a kormány soha meg nem valósuló "konzultációi".
2011.05.18 13:13:49Észkombájn
Nézőpont kérdése...ami engem illet, én nem osztom a szerző álláspontját.
Az, hogy mi tekinthető kényszernek pl., nagyon nem egyértelmű. Jogilag persze senkit nem kényszerítettek semmire, ám gazdaságilag a többségnek az egyetlen út arra, hogy lakást vagy bármilyen más javakat vásároljon, az egyetlen út a hitel. Az a hitel, amit bizony a válság kitöréséig mindenki támogatott (beleértve a kormányzatot, és a bankokat természetesen). Épp ezért nagy hiba, hogy a hitel felvételét a kormány nem szabályozza sokkal alaposabban. A hitelt felvevők érdekeit sokkal jobban kellene védeni. Fontos lenne, hogy minél tisztábban lássák, hogy mit vállalnak. Támogatnám ezért, hogy a hitelintézeteknek sokkal részletesebb és pontosabb tájékoztatást (pénzügyi levezetéseket stb) kelljen adni, aminek elmaradása a hitelintézet számára súlyos következményekkel kellene járnia.
2011.05.18 13:28:40Prala
bizonyos pontokban téved a tisztelt szerző.
félreértés ne essék, a devizahitelesek saját kockázatra tranzakcióztak ingóra és ingatlanra, nem sajnálom egyiket sem.
azt viszont igen, amit a magyar monetáris politika illetve a tőkepiacokat szervező és szabályozó felügyelet elcseszett.
JB: éveken át arról ment a vaklárma, hogy a magyar államháztartás fegyelmezetlen stb..praktkusan 5-10 mrdFt-os tételek kiborították a bilit. Eközben az indokolatlanul magas jegybanki alapkamatot senki sem kérdőjelezte meg, holott annak lefelé lett volna tere és 1% vágás, csökkenés az államadósság éves finanszírozási igényét 100-120 mrdHUF-tal csökkentette volna (kamatparitáson keresztül).
PSZÁF: hol volt a PSZÁF "corporata" social responsibility-je akkor, amikor hagyta, hogy a kereskedelmi bankok kiöntsék a lakosságra a szabad devizakészletüket, mindenféle hitelképességi szűrő illetve önerő kritériuma nélkül?
a gondok ott kezdődnek, hogy szűkül az a réteg, akinek tőkejövedelme lehetne (mint minden modern polgári demokráciában, fejlett országban), így önbeteljesítő a folyamat: a politika egyre kiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat kell "képviseljen", akinek meg nincs pénze, annak a kapitalizmusban a hangja sem hallatszik...
(ez most nem kritika a kapitalizmussal szemben, hanem tény-megállapítás)
2011.05.18 13:32:42rushman
Természeti katasztrófa? Mi a különbség a felelőtlenül ártérre építkező és a felelőtlenül hitelt felvevő között? Talán annyi, hogy az átlagember inkább van tisztában az ártér fogalmával, mint a buborral meg liborral. Mégis mindenki evidenciának veszi, hogy az áradást követően segíteni kell, de a gazdasági válság hatása nem fontos. Oldja meg a hülyéje, ha már felvette a hitelt, ugye.
Ez is nézőpont kérdése.
Egyébként meg én is a kiszámítható, egyenes beszédet preferálom, ezért baromira zavar, amit drága kormányunk művel. Tőlem is hasonló jóra számíthat.
2011.05.18 13:45:53burokrata
Nekem speciel tetszik ez az iras, meg akkor is ha a devizahitelesek pozicio-vallalasaval es a katasztrofajuk kezelesevel kapcsolatban egy kicsit maskepp latom a helyzetet.
A (deviza)hitelezesben rejlo kockazatok kimutatasa (a hitelezes idejen) nem egy konnyu dolog. A felelotlen hitelezest es tulzott kockazatvallalast utolag konnyebb kimutatni; de 2007-ben es elotte barmilyen "realis"-nak tuno kalkulacio joval kisebbnek mutatta a kockazatokat. A forint (es barmelyik nagyobb devizapar) ot-, tizeves ingadozasi savja alapjan nehezen volt elkepzelheto egy rovid ido alatt bekovetkezo 25% folotti leertekelodes. Es ezert valamelyest ertheto, hogy sokan bevallaltak, es a bankok pedig ontottak a hiteleket. Ha most kellene becsulni a kockazatokat az elmult ot tiz ev ingadozasai alapjan, biztosan prudensebben jarna el minden erintett.
A mar bajba jutott hiteleseket nem kell mind megmenteni, de azert nem art olyan gazd. pol. eszkozokben gondolkodni, amik a hitelallomany makrogazdasagra nehezedo sulyat enyhiteni igyekeznek.
2011.05.18 13:52:02külföldi bankszámla
A legegyszerűbben úgy lehetne megoldani a hitelesek problémáját, ha erősödne a forint. Egyébként nem mentésről, hanem segélyről beszélhetünk, amit persze mások (mindegy, hogy bankok vagy emberek vagy állam)állnak. Tüneteket annyira nem nagy kunszt kezelni, de meggyógyítani, na ahhoz tudni kell.
2011.05.18 13:56:41Jakab Andor
Kedves Zoltán!
Az írás szokatlanul magas színvonala kíváncsivá tett munkájuk iránt. Még csak átfutottam, de este kényelmesen végigolvasom a hivatkozott jelentést.
Hatalmas öröm számomra, hogy 1989 óta talán először, végre komoly munkát látok a kapitalizmus megvalósítása érdekében. Az eddig olvasottak alapján nagyon tetszik az értékelésük, különösen a GVH-re vonatkozó rész.
Köszönöm és gratulálok, nagyon szép, előremutató munka!
2011.05.18 14:21:23simon says:
nos a magyar devizahitel-valsag a kamatpolitikaban gyokeredzik, nem volt minden logika nelkuli egy 5-6%-os kamatozasu hitelt valasztani, mikor az alternativa, hazai fizetoeszkozben 15-20%-on ment!
szoval a szar 20 eves kormanyzati es monetaris teljesitmeny es lassuk be zsigeri sumak taktikazas (alapkamat szandekos magasan tartasa) vezetett a magas, vallalhatatlan banki kamatokhoz es a szinten a szar kormanyzati teljesitmeny folyomanyakent zuhano forint erteke pedig a gyenge arfolyamhoz.
megvalasztottuk az elitunket, akik szar munkaval cserbenhagytak bennunket, kozben szepen meggazdagodtak, leosztottak egymas kozott a lapokat, majd kitartak a kezuket es azt mondtak, sorry. well done!
2011.05.18 14:28:05jorda
A devizahitelek jelentős része új gk.vásárlásra került felvételre.
A hitelfelvétel hihetetlenül könnyű lett.
Rengeteg fellegekben járó és rosszhiszemű vevő jelent meg a piacon.
Ezek egy részének még zsíroskenyérre sem futotta,nemhogy a havi törlesztőrészek kifizetésére.
Ezt az állapotot jelezte az évi 35-40 ezer lízingelt autó visszavétele is.
Ki a hibás?
Mindkét fél.Az állam és a hitelfelvevő is.
Az állam,mert lehetővé tette az akár önrész nélküli hitelezést,a vevő pedig erőn felül vállalt törlesztést.
2011.05.18 14:42:51kamumeleg
Burokrata, Simos says,
én nektek gratulálok a hozzászólásotokhoz, ritka az ilyen empatikus és reális hozzáállás a magyar devizahitelezési mizériához.
A szerző cikke semmi különös, a szokásos neoliberális szorongás kifejeződése, amikor szembesülnek vele, hogy a "lassiez fare" keretein belül kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor nem mindenre jó a "láthatatlan kéz", és bizony az államnak kell beavatkozni, mert a szabadpiaci mechanizmus már csak tovább rontana az adott helyzeten.
2011.05.18 14:43:49kamumeleg
Orbánék valóban elefánt módjára törnek zúznak a porcelánboltban, de a gazdasági alapgondolatuk elsőre előremutatóbbak tűnt, mint az a szörnyűség, amit Bajnaiék műveltek: Matolcsy szerint az adósságot ki kellene növekedni, amihez az exportpiacok meghódításán túl talán a belső keresletet is élénkíteni kéne. (Bajnaiék csak pénzpiacoknak való hízelgésben hittek -amit az államháztartási mutatók javításán keresztül akartak megvalósítani. )
2011.05.18 14:45:22kamumeleg
Matolcsy mindent elpusztító butasága az, hogy nem ismerte fel a hitelezés jelentőségét a kereslet- és pénzteremtésben, (így a gazdaságélénkítésben), és úgy ment neki a bankoknak meg az IMF-nek, hogy közben külön engedményeket sem sikerült kicsikarni az amúgy tényleg ostoba német-francia befolyástól szenvedő EU-tól.
Az eredmény? Mindennél pusztítóbb hatású megszorítások.
2011.05.18 14:58:42serpico
Én osztom a szerző devizahitelekkel kapcsolatos nézeteit.
Az emberek jelentős része vállaltan pénzügyi analfabéta (és jó ha csak az...). Valaki magyarázza már el nekem miért kell egy 5 fős családnak 150nm-es családi ház? Rengeteg ember volt ezzel így. Már az elején lehetett tudni hogy bőven túlvállalta magát. Ehhez a bankok meg vidáman asszisztáltak. Tudta hitelfelvevő is meg a bank is hogy nulla megtakarítás mellett kell kinyögni a havi bevétel felét meghaladó törlesztőrészletet. Egyiknek sem jutott eszébe hogy itt baj lesz? Bajnaiék kitalálták az etikai kódexet, hány bank csatlakozott hozzá? Csányi Sándor osztja az észt; hány bedőlt OTP hitel van? Belső etikai szabályzat, vagy valami?! Adósságrendező hitel!? Agyrém! Hol volt a PSZÁF amikor előbújtak a bankok ezekkel az ötletekkel. Gitt-egylet.
2011.05.18 15:01:16simon says:
arra a fellendulesre kivancsi leszek, amit az a magyar lakossag fog generalni, akinek az elkovetkezo 20 evre minden jovedelme el vagyon koltve elore es meg tobb, es orul ha kitartast tud....ugyebar
2011.05.18 15:08:04simon says:
amikor gipsz jakab es b.neje leadja a voksat valakire 4 evente, akkor igazabol azt mondja: kepviselj engem, az erdekeim, a csaladom, a jovom, mert benned megbizom, jobb kepessegunek tunsz, meg azt is mondod, hogy ertesz hozza, jot akarsz nekem, szoval nem szamit(ott) gipsz jakab es b.neje arra, hogy mindenki, akire a voksukat adtak majd jol szarazon seggbeszekszualja es kirabolja oket folyamatosan.
csodalkozik valaki azon, hogy gipsz jakab es b.neje lassan mar senkiben es semmiben nem bizik?
2011.05.18 15:13:38kamumeleg
Serpico,
mindig rengetegen lesznek, akik túlvállalják magukat, de ez addig nem baj, amíg jóval többen vannak, akik nem.
Viszont beállt egy katasztrófa (!), mert azt senki nem jelezte előre, hogy 2008. végén majd leáll a bankközi pénzáramlás globális szinten, és ezt nem a magyar devizaadósok idézték elő!
2011.05.18 15:33:20laci_52
A baj a devizahitelekkel nem az, hogy sokan túlvállalták magukat, hanem a bankok etikátlan viselkedése és a hiányos tájékoztatás: nem közölték az ügyfelekkel, hogy a hitelfelvétellel egyben devizatőzsdézni kezdenek, ahol nemcsak nyerni, hanem bukni is lehet. Csak azt mondták el az ügyfeleknek, hogy így alacsonyabb a kamat, mint a forinthiteleknél és ezzel jól fognak járni.
2011.05.18 15:37:12NA YA!
Röviden: az egyik elkúrta, a másik éppen most valósítja meg az elkúrás minősített esetét, ugyanis még át is kúrja a zemberek nagy részét. Meglátjuk a "nyomor-kilátástalanság-nincs mit veszteni" tünetegyüttes mikor csordul túl a pohár szélén!
2011.05.18 15:55:285perc
Nem kellett volna lakásvásárlási devizahitelt felvenni, ha itt is örökre rögzített 3%-os hazai hitelt lehetne felvenni, mint mondjuk Németországban. A zemberek nem vettek volna fel devizahitelt, ha előre látják ugyanannak a neves gazdasági szakembernek az akkori és pár hónappal későbbi, előzővel szöges ellentétben álló elemzését.
Nem kellett volna centizgetni a hitel nagyságával, a törlesztőrészlet várható alakulásával a várható maximális 20-30%-ra becsült árfolyamváltozással, a futamidővel, túlvállalni magukat, ha hasonló bérekból lehetne törleszteni, mint akár Csehországban... jah és ha lenne alternatíva a hitelfelvétellel szemben.
Nem kellene devizahiteleseket menteni, ha nem tudnánk, hogy az ő csődjük magával rántja a teljes ingatlanpiacot, a bankokat, a szociális ellátó rendszert. Nem kellene devizahiteleseket menteni, ha az egy évvel ezelőtt is létező törvényi lehetőségeket kihasználtuk volna (fix árfolyam-változó futamidő, ez még a bankoknak is sokkal szimpatikusabb volna, mint a tőkefedezeti biztosítás), nem csak vetítettünk volna. Ha nem volna érdek ellentét a kormányzásban résztvevő gazdasági erők és a hitelesek közt.
2011.05.18 16:00:535perc
a tőkefedezeti biztosítás asszem tőkefedezeti tartalék lehet
2011.05.18 16:31:08SPYD3RM4N
rushman: "Mi a különbség a felelőtlenül ártérre építkező és a felelőtlenül hitelt felvevő között? Talán annyi, hogy az átlagember inkább van tisztában az ártér fogalmával, mint a buborral meg liborral. Mégis mindenki evidenciának veszi, hogy az áradást követően segíteni kell, de a gazdasági válság hatása nem fontos."
Ártérre csak úgy simán építkezni, ha jól tudom, tilos. És ha jól tudom, nem az ártérre illegálisan építkezőknek, hanem azoknak jár a segítség, akik szabályosan, szabályos helyre építkeztek, mégis elöntötte őket a víz (="természeti katasztrófa").
Nálam a devizahitelesek kérdése nem ilyen téren játszódik. Én úgy fogom fel a kérdést, hogy ha nem dőltek volna be, akkor most mi lenne? Akkor most az lenne, hogy legális, normális kockázatvállalással magánhaszonra tettek szert azokhoz képest, akik nem vállalták be ezt a kockázatot, és magasabb részletek mellett merték csak bevállalni a törlesztést. Ha a mostani, ezzel ellentétes helyzetben kárpótoljuk őket, akkor bizony kárpótolni kell az összes vesztes tőzsdei tranzakció kárvallottját is, tehát akik rossz ütemben vettek mondjuk Richtert. Furán hangzik, tudom, de mi a különbség? Jól akartak járni a többiekhez képest, ezért kockáztattak. Nem jött be. Ezt nevezzük kockázatnak. Minden egyes olyan dolgot vissza kell kárpótolnia a magyar államnak, amikor egy magyar állampolgár kockáztat és nem jön be? Ha felteszek 200Ft-ot (vagy 15millió Ft-ot) a Tippmixen és nem jön be, fizesse vissza nekem a magyar adófizető? Az jár nekem, mondván, hogy... mondván, hogy mi? Hogy nem lehettem 100%-ig tisztában az általam megtett csapatok pillanatnyi helyzetével?
Persze lehet, hogy rosszul látom a helyzetet.
2011.05.18 16:41:47SPYD3RM4N
kamumeleg: "A szerző cikke semmi különös, a szokásos neoliberális szorongás kifejeződése, amikor szembesülnek vele, hogy a "lassiez fare" keretein belül kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor nem mindenre jó a "láthatatlan kéz", és bizony az államnak kell beavatkozni, mert a szabadpiaci mechanizmus már csak tovább rontana az adott helyzeten."
Te hol olvastál ebben a cikkben ilyet??? A cikk hatalmi ágakról, intézményekről szól, arról, hogy az állam nem egy homogén valami, hanem több részre osztható és érdemes ezeket az ágakat, intézményeket külön vizsgálni. Továbbá arról, hogy ezek a hatalmi ágak, intézmények a szerző szerint hogyan segítették vagy vetették vissza a hazai kapitalizmus fejlődését.
"Neoliberális szorongásról" - ami ugyan számomra már önmagában is nehezen értelmezhető fogalom - szó nincs.
2011.05.18 18:06:57Hisztor
Az egyenlő felek szabad megállapodása még a mesében is ritkán fordul elő, a Piroska és farkas esetében biztosan nem, de a Hófehérke viszonylatában is kételyeket hordoz.
Nekünk most annyiben más, hogy nem IMF indulóra kell masírozni, mert lássuk be, hogy úgy még vagy száz évig helyben járnánk.
Így viszont többe kerül, nagyobb a kamat, az önállóságnak ára van. Gyurcsánynak, Bajnainak - Sukorót kivéve - nem volt saját repertoárja, IMF-partitúrából játszottak. OV saját kottából vezényel, hogy mennyire élvezzük, ki-ki maga dönti el. Az, hogy nem kerültünk Görödország vagy Portugália helyzetébe teljesítmény, de a növekedés meg a több százezer új munkahely még nem nagyon látszik.
2011.05.18 18:16:20Hisztor
A devizahitelesek jelentős része nem azért vette fel a hitelt, mert égető szüksége volt rá, hanem azért mert látta milyen könnyen lehet pénzhez jutni, új autót venni, a szomszéd és a rokonság is hitelt vett fel, mi miért maradjunk le róla. Az akkor árfolyammal nyilván sokkal kevesebb lenne a bebukott hitel, hogy ez majd így lesz, rémálmukban sem jött elő.
2011.05.18 18:27:20Hisztor
Hello Kamu!
Azt jól látod, hogy a belföldi kereslethet pénzt kell hagyni az emberek zsebében, különben mint a domino dölnek el a kereslet beszűkülése miatt a vállalkozások, főként az üzletek. A Matolcsy két dologra alapozta a növekedést! Az egyik az adócsökkentés, a másik az ÚSZT - Új Széchenyi-terv -. Úgy gondolta, hogy ami a szlovákoknak bejött, az majd nálunk is működik. A szlovákok alacsonyabb adója miatt magyar vállalkozások sokasága települt ki Szlovákiába és van ott még most is. Aztán kiderült, hogy visszafelé nem működik a dolog, nem jönnek haza a vállalkozások és nem tódulnak tömegesen a környező országokból a vállalkozások Magyarországra a 16 %-os adó miatt, mint azt a magyarok tették pár évvel ezelőtt Szlovákia irányába.
2011.05.18 18:43:02Hisztor
Úgy néz ki az adócsökkentés a kereslet hiánya miatt nem hoz fellendülést, pezsdülést, még legalább 5-10 év kell mire ennek komolyabb hatása lehet. De valljuk meg, ez látható volt előbb is. Például abból, hogy ha lett volna kereslet nem zártak volna be a cégek sorra, még a jóval nagyobb adó mellett is gőzerővel működnének.
Az ÚSZT - Új Széchenyi-terv - se lesz akkora sikertörténet mint amennyire remélik, pont a kereslet ügye miatt. Azzal, hogy a régi üzemcsarnok helyett újat építenek, lecserélik a régi gépeket, berendezéseket újra, kétségtelenül javítják a termelés színvonalát meg a versenyképességet, de ez nem hoz automatikusan többletárbevételt, többlettermelést, nem teremt munkahelyeket.
A termelés, az árbevétel növeléséhez piacra, keresletre van szükség, ami csak kevés nyertes pályázó esetében elérhető realitás. A valóság az, hogy a létező keresletet, piacot gyorsan elhalásszák, begyűjtik azok, akiknek van tőkéjük ehhez. A piac, a kereslet nem vár azokra, akik majd pályázati úton jutnak pénzhez. Az ÚSZT-re elköltenek 140 millliárdot, de jó ha 10 milliárdot hoz majd a GDP-hez.
2011.05.18 19:17:51rushman
.
2011.05.18 19:20:31Hisztor
Kamu!
Emlékszel, a múltkor beszéltünk a megaprojektről, aminek a terve ott van OV asztalán. Azóta volt egy Pénzügyi csúcstalálkozó, a HBLF, amin nagyjából általános álláspont volt, de a Bod Péter Ákos ki is mondta, hogy kizárt, hogy Magyarország a következő években 4-6 %-os gazdasági növekedést érjen el és ezzel kiemelkedjék gazdasági bajaiból.
Na most akkor hogyan lesz? OV mikor fordítja fel a lapjait, mikor " varázsol " ? A fogászati turizmusra adott 1 milliárd nem hoz áttörést, arról nem is beszélve, hogy a bolgár, a török, román fogászok és ki tudja még hány ország fogorvosai is azokra a páciensekre vadásznak, akikre a magyarok.
A megaprojekt kísérletére is 1 milliárd kéne de az nem pár száz hidat, meg alsó vagy felső protézist rendelő külföldit, hanem 13500 milliárd bevételt hozna az országnak, 3-5000 milliárd bevételt a költségvetésnek és több mint 100 ezer munkahelyet teremtene. A megaprojekt erre a gazdasági teljesítményre lett tervezve, erre lett méretezve. Amikor elkezdték tervezni, az volt a cél, hogy akkora bevételt hozzon, hogy amit ma 1 év alatt Magyarországon termelnek és szolgáltatnak, annak a felét kitevő árbevétellel dobja meg a magyar GDP-t. Erről egy szó nem esik, de van Széll Kálmán-terv ami a spórolásról szól, amiből lehet megtakarítás, de viszont a spórolásból nem lesz növekedés.
2011.05.18 20:29:57légycsapó
"Azt jól látod, hogy a belföldi kereslethet pénzt kell hagyni az emberek zsebében, különben mint a domino dölnek el a kereslet beszűkülése miatt a vállalkozások, főként az üzletek."
Nem fog működni, eddig egyszer sem működött. Délibáb. Már régebben olvastam valamelyik gazdasági lapban, hogy a belső keresletre legalább 40 milliós nemzet tud növekedést alapozni. Egy kis Magyarországon ez soha nem fog működni.
"Gyurcsánynak, Bajnainak - Sukorót kivéve - nem volt saját repertoárja, IMF-partitúrából játszottak...."
Ezzel szemben most a konvergencia program miatt szinte ugyanazt a megszorítást kell véghezvinni, mint amit az IMF követelt volna, csak apró különbség, hogy az IMF 2% -kamatra adta volna a pénzt, Matolcsyék meg 7,5% -ra veszik fel. Harminc éves lejáratra ekkora kamatkülönbség brutális ráfizetés az országnak. Bravó. Kontárkormány.
2011.05.18 20:34:03Ptr-k
Most, ha jól értem azon igyekszünk, hogy a "gonosz-hazaáruló-komcsik" által felvett sok államadósságot csökkentsük. Mert minden baj forrása ez. Az keveseket zavar, hogy Európa nyugati felén, több országban a magyarénál jóval magasabb a gdp arányos államadósság. Elkergettük a gonosz-IMF-et is, helyette államkötvényt árulunk, igaz, ez úgyanúgy hitel, meg drágább is- de, legalább a mienk. Oroszok is igy kezdték '98-ban. Van viszont "zsidó-tőke" helyett "kinai -komcsi-tőke", az tuti kihúz minket a sz*-ból. Persze minden rosszért MÁS a felelős, az ország "magyar" felén még a fű is zöldebb. Kiváncsi vagyok, új vezetőink hogy reagálnak majd le egy új augusztus 20.-át, ha verbálisan ilyen durva maszlaggal hülyítik a népet.
2011.05.18 20:36:33sn0wflake
SPYD3RM4N
Szerintem tökéletesen jól látod! :)
Ugyanez a bajom nekem is az egész sztorival.
Én például vállalkozni próbáltam, amíg volt mozgásterem, nem lakást venni. Akkor most rajtam is segítenek? Nyilván nem.
2011.05.18 21:00:28csokiájsz
SPYD3RM4N:
rosszul látod. van két hitel, ugyanakkora összegre. Az egyiknek havi 50 a másiknak havi 70 e Ft a törlesztője.
Itt nem a magánhaszon a kérdés, hanem egyszerű matek egy pü. ananalfabétának. A Forinthitel 2005ben egyszerűen versenyképtelen volt a devizával szemben.
2011.05.18 21:02:16Hisztor
Ha itt az IMF mondja meg, hogy mi legyen, akkor nincs különadó, nincs más hasonló megoldás, mi köznép fizetünk mindent, ha tudunk, ha meg nem , akkor beállunk Görögország és Portugália mellé. A Gyurcsány, Bajnai érában nem volt választás, mindent mi nyögtünk, az IMF dirigált, szóba sem kerülhetett, hogy a bankok és a multik is viseljék a sarcot. Ez a dolog egyik oldala. A másik az, hogy van olyan növekedési terv OV asztalán ami lehetőséget nyújtana arra, hogy adjanak és ne elvegyenek. Ez nem is olyan nagy titok. Ezt én is tudom, de azt, hogy mi miért történik vagy miért nem az számomra se világos. A kereslet ügyében meg nemigen lehet vitázni! Hiába van tőkéd, akármid, ha nincs kereslet, nincs piac, akkor a raktáradnak tudsz termelni. Ma a kereslettől függ a növekedés, a kereslet a növekedés legfontosabb tényezője!
2011.05.18 21:12:35Almoska
jól értem, hogy ez a csomag tk. egy újabb "hitelfelvételi" lehetőség nekem, devizahitelesnek? Vagy kb. olyan, mintha meghosszabbítanám a futamidőt? Mert olyan nagy kedvezményt akkor nem látok benne, ha közben az árfolyam ugyanilyen magas marad... akkor jobban járok, ha kinyögöm a részletet, nem?
2011.05.18 21:13:37Hisztor
A kínai tőke nem csak nekünk fontos, a kínai tőke nélkül az USA padlón lenne, Kína kezében van az amerikai államadósság nagy része. De ez a dolog egyik része. Jelentős gazdasági növekedés akkor jön létre, ha nagy tömegű árút vagy szolgáltatást állítanak elő és annak van piaca is. Mi erre nem lennénk képesek, de arra igen, hogy az Európába irányuló kínai árut M.o.-n átáramoltassuk, mondjuk a KERO, Közép-európai Kereskedelmi Központ létrehozásával, ez a megaprojekt egyik szegmense, annak a tervnek a része, ami OV asztalán van. Önmagában a vámbevételek, az, hogy nagy tömegű árú nálunk lép be Európába, mi vámolunk, hatalmas pénzt hozna a költségvetésnek. Ezért fontos a kínai kártya!
2011.05.18 23:15:00kamumeleg
Spiderman,
ha arra célzol, hogy az élet egy nagy kaszinó, akkor igazad van abban, hogy nem kell minden vesztest kárpótolni, mert akkor elveszne belőle az izgalom.
Surányi is úgy érvelt annak idején, hogy míg a deviza alapú hitelben relatíve magasabb az árfolyamkockázat, addig a HUF hitelben relatíve magasabb volt a kamatkockázat, mivel állandóan attól lehetett tartani, hogy esetleg tovább nő az államadósság, vagy emelkedik az infláció, ami miatt majd tovább kell emelni az amúgy is magas forintkamatokat...
A konvergencia kötelessége miatt azonban mindenki azt várta, h úgyis csökkenteni kell az államadósság és az infláció mértékét, ezért a HUF -a korabeli racionális várakozások miatt - stabilitásra, sőt, erősödésre volt predesztinálva, ráadásul a curry trading és a folyamatos deviza alapú hitelkihelyezések miatt tényleg nagy deviza eladás és HUF vételi erőhatás volt jelen, mígnem beütött a likviditási válság, és hirtelen mindennek csak a hátulütőjét emelte ki a média és a sok okostojás közgazdász, akik szavai további csapást mértek a HUF árfolyamára.
2011.05.18 23:38:37kamumeleg
A cikkben neoliberális szorongás pl. ez a mondat:
"A válság hatására nagyjából úgy hangzik a konklúzió, hogy több állam – kevesebb piac – jobb világ. Az indoklás: a piac szabadjára engedi az emberi természet csúnya ösztöneit, amelyeket persze teljesen nem lehet elzárni, de „nyilvánvaló,” hogy „erősebb kontrollra” van szükség, mégpedig az emberek érdekében. S ezzel az „emberek” hajlamosak is egyetérteni."
Keynes az 1929/32-es válság kapcsán jött rá, hogy az állam kezdjen el költekezni, lehetőleg úgy, hogy olyan beruházásokba kezd, ami nem vezet túltermeléshez, ezért infrastrukturális és szociális területen ömlesztették a pénzt a gazdaságba, ezzel erősítve a fizetőképes keresletet. Ha esetleg túl sok pénz jelent meg output-hoz képest, akkor pedig állampapírok kibocsátásával szippantották ki a pénzt a forgalomból. Ez így ment, amíg az 1950-es években meg nem jelent Milton Friedman, aki azt mondta, kevesebb állam és szabadabb piac kell, mert az állam túlságosan ránehezedik a gazdaságra. Friedman érveit 1970-es évekre a közgazdász csorda többsége elfogadta, és inkább csak a monetáris eszközökben hittek, az állam fiskális szerepvállalását törvényekkel keretek közé szorították. Ez visszatérés az klasszikus adam smith-i lassiez faire-hez, ezért a neoklasszkus, vagy neoliberális jelző. Nyugaton a mai napig ez a mainstream eszme. Kína meg a kötött devizagazdálkodásával és korlátozott tőke piacával hülyét csinált a nyugatból. Ennyi.
2011.05.18 23:58:25kamumeleg
légycsapó,
oké, ha a megfigyelések szerint belső keresletélénkítés csak 40 millió lélek felett hatásos, akkor azt kérdem tőled, szerinted az EU-ban hányan vannak? 2-3 száz millióan? Akkor bőven a limit felett vagyunk, nem? Miért nem teszik félre most maastricht-ot? Miért nem vonják össze, és emelik fel a stateDebt/GDP tolerancia limitetet 100-120%-ra, és miért szorítják ki a lelket a görögökből, portugálokból, íreből, stb., pont akkor, amikor amúgy is szarban vannak? Tényleg mindent megér a Moral Hazzard elkerülésének szent célja? Még azt is, hogy a mi generációnk belerokkan ebbe a baromságba? Más mutatókat nem tudnak kitalálni ezek a faszfejek?
2011.05.19 20:17:36Hisztor
A belső piac, ha nem szűkül be a kereslet, akkor is kevés a növekedéshez, de életben tartja a kereskedelmet - főként kisebb üzleteket - meg a szolgáltatást. Attól viszont a belső piac nem lesz erősebb ha közmunka révén teremtődik majd új munkahely és aki segélyt kapott most közmunkásként bért kap.
De nem is ez a lényeg, hanem a gazdaságfilozófia, az, hogy miből áll össze a növekedés. Lehet zsonglőrködni közgazdasági tézisekkel, de ez a lényegen nem változtat. A növekedés összeállhat sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből, ami az adócsökkentés vagy az ÚSZT - Új Széchenyi-terv - hatására képződik, meg a növekedés szállítható egy csomagban, egy pakkban is például egy megaprojekt megvalósításával. Az előbbi a spontán növekedés, az utóbbi meg a tudatos, szervezett növekedés.
Erre egy példa! Törökországban keveselték a nyári turista szezon bevételeit és úgy gondolták, hogy lépni kell valami merészet, hogy a szezon kitolható legyen és egész évben komoly bevételt hozzon az ágazat.
Létrehoztak egy " üdülőparadicsomot " ahol megépítettek 18 különböző tematikus szállodát, pazar kényelemmel, meghökkentő ötletekkel. Elkészült a moszkvai Kreml épületét hűen utánzó hotel, amiben soha nincs szabad szoba, 1 évvel előtte foglalni kell, olyan népszerű az oroszok körében. De megépítették a világ leggyorsabb utasszállító repülőgépe a Concorde formáját, az Amszterdami pályaudvar és a Titanic formáját utánzó hotelt és persze nem hiányozhat Velence kicsinyített mása sem. Ezt az állam, a kormány indította el és vitte végig, az eleje állami pénzzel idult, aztán jöttek a befektetők is.
Na, ez az ami nem spontán növekedés, nem az apró gereblyézése, hanem tudatos, szervezett fejlődés, növekedés egy csomagban.
2011.05.19 20:18:26magyar ember teli szájjal
Ez az állam csak forrása a problémának. Aki ezt nem veszi észre az keressen orvost pl. devizahitelre.
2011.05.19 20:37:51Hisztor
Az igazi kérdés az, hogy csak így lassú bukdácsolással tudunk előre jutni vagy van megoldás arra, hogy jóval nagyobb növekedéssel, hamarabb elérjünk oda, ahova szeretnénk. Tegnap, ma és holnap is ez a fő kérdés, addig amig válasz nem születik. Ez lenne a lényeg, mi meg elveszünk a részletekben.
2011.05.19 20:44:20Hisztor
Sokan örülnének ha az állam csupa ilyen problémát okozna, mint a tematikus szállodák megépítése, meg az abből származó jelentős bevétel. Nekik nem kell mentőcsomag! Köszönik megvannak, a maguk államával együtt!
2011.05.19 22:07:10kamumeleg
Hisztor,
Írod:"A belső piac, ha nem szűkül be a kereslet, akkor is kevés a növekedéshez"
A Földgolyó szempontjából csak belső piac van, akkor a globális gazdaság nem növekedhet, csak mert Földönkívüli piacok nincsenek???
Ha viszont a válasz az, hogy "de, igen", akkor belátható, hogy egy ország gazdasága is növekedhet pusztán a belső piacai által, kivéve, ha nem végsőkig kiszolgáltatott valami külső erőforrásnak, ami nélkül nem is tudná fenntartani társadalmát. Utóbbi esetben azonban előbb utóbb úgy is egy nagyobb érdekszövetség részévé kell válnia, ha fenn akar maradni.
2011.05.22 13:48:59gagyusz
[link]
2011.05.22 14:33:08Hisztor
Nem ígérgetés kellene, hogy így lesz, meg úgy lesz, hanem konkrétumok, mint a megaprojekt! 13500 milliárd bevétel az országnak, 5000 milliárd a költségvetésnek, több mint 100 ezer új munkahely. Konkrét cél, konkrét eredménnyel, amely viszonylag alacsony költségű kísérleti modellel rövid idő alatt igazolható! Lehet próbálkozni látszatmegoldásokkal, de megint csak oda jutunk, hogy előlről kell kezdeni mindent. Ezt már eljátszotta Gyurcsány, Bajnai, az országnak elege van ebből! Az országnak elege van a nélkülözésből, az örökös áldozatvállalásból! Nem mehet a végtelenségig, hogy még egy kicsit, meg még egy kicsit el kell venni tőletek, de aztán majd jobb lesz nektek! Most legyen jobb! Van rá recept, azt kell alkalmazni, nem az olyan megoldásokat, melyekről már a kísérleti szakasz, az előzetes modellezés alapján kiderül, hogy megint csak zsákutcát jelentenek.
2011.05.22 14:40:41Hisztor
Miért van ez így velünk, hogy fociban, meg szinte mindenben a rosszabb megoldást választjuk! Nem a győzelemre hajtunk, hanem a tisztes helytállásra! Tudjuk a jó megoldást is, amivel nyerni lehetne, de nekünk nem az kell, hanem a középszerű vagy az ennél is rosszabb, a sekélyes, a biztos vesztes receptje! Miért jó született vesztesnek lenni? Valaki elkezdte nyomatni, hogy merjünk kicsik lenni, merjünk utolsók lenni, merjünk hülyék lenni és sokan rákattantak erre. A kérdés, hogy tudunk kijönni ebből?
2011.05.22 15:00:42kamumeleg
Mert szerintem túlságosan utáljuk egymást itt az országon belül - a globális egymásutálati átlaghoz képest, ezért nem gyűlik fel elég bizalom ahhoz, hogy elfogadjuk egymást egy közös optimizmushoz. Ahogy valaki elkezd sikert elérni,azt fúrni kezdjük. Nincs a sikernek jó PR-ja, itt balsors és panasz kultúra dívik.
Látva, milyen eszközökkel másznak fel a hatalmi csúcsokig a riválisok, vhogy tényleg elmegy az ember kedve attól, hogy őszintén sok sikert kívánjon legyőzőjének, ez az igazság.