Sose halunk meg, ha ez így folytatódik

Janet Yellen, az amerikai monetáris politika vezéralakja és az általa vezetett nyíltpiaci bizottság bő két héttel ezelőtt két olyan ágazatot jelölt meg, amelyben jelentős piaci buborék meglétét látja. Az internetes részvények mellett a biotechnológiai papírokat jelölte meg, mint potenciális veszélyforrást.

Tény és való, hogy az utóbbi elképesztő emelkedésen van túl. Ha valaki a nagy piaci értékű vállalatok részvényeibe fektette a pénzét, akkor az elmúlt három évben 61  százalék ot keresett, az egészségügyi szektort követő ETF esetén ugyanez az adat 92  százalékos  jelent, a legismertebb biotechnológiai papírokat tartalmazó ETF erre az időszakra 200  százalékos  hozammal örvendeztette meg a befektetőket.

A papír értékeltsége valóban merész, csak egy példa: a leginkább figyelt P/E mutató az ETF-ben lévő egyes részvények arányaival súlyozva elérte a huszonhatot. Ez bő 50  százalék kal van az átlagos piaci értékeltségtől, amelyet nem egy elemző eleve magasnak tart. Nyilvánvaló tehát, hogy a befektetők nagyon sokat várnak ettől az ágazattól.

A biotechnológia fogalmát egy magyar mérnök és feltaláló (valamint rövid ideig még közélelmezési miniszter is), Ereky Károly határozta meg és vezette be a szakmai köztudatba 95 évvel ezelőtt. Azóta persze a világ rengeteget fejlődött, és a kifejezés igen tág értelmet nyert. Leggyakrabban a modern technológiák alkalmazását jelenti élő organizmusokon, de sokan teljes mértékben a géntechonológiát értik alatta, ami lényegében egybeesik a biotechnológiai mai fejlesztési területeivel.

Már nem akkor baj az AIDS

Az ágazat legnagyobb szereplője a Gilead Sciences, amely piaci értékét tekintve ma már felveszi a versenyt az olyan legnagyobb klasszikus gyógyszergyártó óriásokkal, mint a Pfizer vagy a Merck, miközben alkalmazottainak létszáma a tizedét sem éri el ezeknek. A vállalat az utóbbi három évben emelkedett a biotechnológia koronázatlan királyává. Ezen időszak alatt az árfolyam közel négy és félszeresére emelkedett, és ezen sorok írásának időpontjában is mindenkori csúcsának közvetlen közelében van. A növekedéshez hozzájárult az is, hogy a társaság vezetősége, főként már a válság után erőteljes felvásárlásokba kezdett, hogy új technogiákhoz jusson és horizontális módon terjeszkedjen a gyógyszerek piacán is.

Egy kutató a Gilead Sciences californiai laborjában

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Bár a cég nem volt az elsők között, mostanra mégis kulcsszerepet játszik a HIV vírussal fertőzött betegek kezelésében. Nekik is köszönhető, hogy a korábban előbb-utóbb biztost halált jelentő betegség mára akár napi egy tablettával korlátok közé szorítható, és a páciensek teljes értékű életet élhetnek akár évizedekig. Emellett Truvada néven forgalomba hoztak egy olyan, szintén napi szinten szedhető gyógyszert, amely a HIV fertőzés megelőzésében csökkenti jelentős mértékben a kockázatokat, egyes kutatások szerint akár 99 százalékos valószínűséggel kizárva a vírus elkapásának esélyét.

Igen, tudom, hogy a kedves olvasó mire gondol, és a fertőzésveszély ellen talán értelmetlennek tűnik egy nem 100 százalékos bizonyosságú módszer, amikor van más lehetőség védekezni.

Ugyanakkor érdemes azokra gondolni, akik nem feltétlenül egy röpke kaland miatt kerülhetnek veszélybe, hanem munkájuk, illetve speciális társadalmi státuszuk miatt. A gyógyszer szükségességére utal, hogy Andrew Cuomo, New York állam kormányzója nemrég jelentette be, hogy a Truvada-t egy állami szintű HIV megelőzési programba is szeretné bevonni. Mindez azt jelzi, hogy a nyolcvanas és kilencvenes évek rettegett vírusa, még ha nem is győzhető le teljesen, nem kis részben a Gilead révén olyannyira sarokba szorítható, hogy senkinek nem kell a jövőben csak emiatt bármilyen szinten is az életét féltenie.

Forradalmasítják az egészségügyet 

Persze az új innovációk fellegvárában, az Egyesült Államokban nemcsak már tőzsdén lévő vállalatok esetén, hanem a kockázati tőke birodalmához tartozó kisebb cégek berkein belül is születnek olyan fejlesztések, amelyek forradalmasítják azt, ahogyan ma az egészségügyre gondolunk.

Manapság, ha valamilyen laborleletre van szükségünk, és vérvételre kell mennünk, az több kellemetlenséggel és időveszteséggel jár. El kell menni a rendelőbe, várni kell, utána sokak számára kissé fájdalmasan, vagy ijesztő módon vesznek várt, végül jobb esetben csak napokat, rosszabb esetben akár több hetet is várnunk kell az eredményre. Nem utolsó szempont az sem, hogy a jelenlegi eljárás viszonylag drága, még akkor is, ha ezt adott esetben nem saját zsebből fizetjük. Igen valószínű, hogy ez a procedúra pár éven belül igencsak le fog rövidülni, kényelmesebb lesz, és még a költsége is alacsonyabb.

Egy csepp vérrel megspórolja a magyar GDP-t

Tizenegy évvel ezelőtt egy akkor alig 19 éves lány a Stanfordról saját céget alapított, amelynek célja az volt, hogy a lehető legkisebb vérmennyiségből tudjon kimutatni minden fontos laborleletet, és lehetőleg ezt minél gyorsabban. A most még mindig csak 30 éves Elisabeth Holmes mára elérte a célját és ugrásra készen várja, hogy cége elinduljon a világhódító útjára.

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

A vállalat neve Theranos, és biztosan nem most hallunk róluk utoljára. Holmes és társai által kifejlesztett technológia ugyanis az ujjbegyből, mindenféle fájdalom nélkül vett, nagyon kis vérmennyiséget azonnal elemzi, az adatok felküldésre kerülnek a Theranos szerveire, ahol legrosszabb esetben néhány óra alatt rendelkezésre áll a teljes lelet. A gyakorlati alkalmazás már most a valóság része. Kaliforniában pár gyógyszertárban már van Theranos egység, ahová nemcsak az orvosok klasszikus rendelési idejében, hanem akár korán reggel, késő este, vagy hétvégén is el lehet látogatni egy gyors vizsgálatra, akár a szokásos felírt gyógyszerek megvásárlása után.

Minderre akár azt is mondhatnánk, hogy praktikus és ötletes, de érdemben nem változtat semmit az egészségügy helyzetén. A Theranos számításai szerint azonban csak ez a módszer tíz év alatt 200 milliárd dollárt spórolhat az Amerikai egészségbiztosítási rendszernek, amely a demográfiai mutatók szerint amúgy is egyre fokozódó nyomás van. Az összeg nagysága egyébként a magyar gazdaság éves teljesítményének több mint másfélszeresét jelenti, ami elképesztő teljesítmény, ha belegondolunk, hogy csak egyetlen ötletről van szó.

A Theranos viszont nemcsak egy ötletre épült. A cégnek tíz másik szabadalma van bejegyezve, és nem egynek érdemi nemzetbiztonsági jelentősége is lehet. Valószínűleg nem véletlen, hogy a szerény fellépésű Holmes kisasszonnyal együtt a társaság igazgatóságban egy korábbi bankvezér mellett volt szenátorok, admirálisok és tábornokok, illetve miniszterek foglalnak helyet, köztük nem más, mint Henry Kissinger, a Nixon-, majd a Ford-kabinet legendás külügyminisztere is. A szabadalmak és a nagy nevek hatására pedig ömlik a pénz. A Theranos nemrég zárt le egy 400 millió dolláros tőkeemelést, amely a vállalatot 9 milliárd dollárra értékelte, és Holmes-t az 50 százalékos részesedével a világ egyik legfiatalabb milliárdosává tette, pedig még csak az út elején jár.

Egy nap alatt milliárdos

Vannak, akik korán, már 19 évesen saját céget alapítva, bő tíz év alatt érik el, hogy milliárdosok legyenek. Ez sem számít lassúnak, de vannak olyanok is, akiknek ez kis túlzással egyetlen nap alatt megadatik.

Alan Auerbach a Puma Biotechnology cég alapítója és vezérigazgatója július 23-án Los Angelesben lévő házában az ébresztőóra megszólalása után rápillantott mobiltelefonján a részvényárfolyamokra. Innentől nem volt szüksége kávéra ahhoz, hogy igazán felébredjen, mert az akkor már zajló New York-i részvénykereskedésben a vállalatának papírjai értékük 3,7-szeresére ugrottak. Auerbach eleve komoly részvénymennyiséget birtokolt, de ehhez hozzájön még a társaságtól kapott részvényopciók sokszoros értéknövekedése is, így vagyona egyetlen nap alatt 1,3 milliárd dollárra ugrott.

Pedig a Puma Biotechnology egy mindössze négy éve létező cég, igaz egy korábbi vállalkozás már meglévő szakembergárdájából nőtt ki, így nem nevezhető előzmény nélkülinek.

A cég gyors sikeréhez két tényező járult hozzá nagymértékben. Egyrészt a már említett Theranos-sal és Gilead Sciences-el szemben nem a Szilícium-völgyben, hanem Los Angeles-ben nyitottak irodát. Itt van ugyanis egy másik biotechnológiai nagyágyú, az Amgen központja, ahol több ezer kiváló szakember dolgozik, Auerbach-nak pedig elegendő volt tőlük nyolcvanat átcsábítani.

Másrészt a Puma nem kezd bele saját fejlesztésekbe, hanem már létező, kezdeti szakaszban lévő kutatásokat karol fel, és igyekszik engedélyeztetni a hatóságokkal, illetve eljuttatni a gyártósorokhoz.

Ezt a módszert alkalmazták akkor is, amikor egy ígéretes készítményt vettek be házon belülre, amely a mellrák ellen hivatott küzdeni, érdekes módon az egyik legnagyobb gyógyszercégtől, a Pfizer-től. Az ugrást az árfolyamban az okozta, hogy egy közel 3000 fős mintán elvégzett kutatás alapján a Neratinib névre elkeresztelt gyógyszer statisztikailag megbízható szinten teljesítette felül a placebo hatásait a mellrák kezelése során.

Egyelőre tehát szó nincs csodáról, az engedélyeztetés is legkorábban jövő év közepére várható, még ha az eredmények bíztatóak is, hogy néhány éven belül a mellrák gyógyszerekkel kezelhetővé válik.

A részvénypiaci reakció azonban jól jelzi, hogy mekkora várakozások vannak az ágazat felé. Márpedig a tőzsde nem egy alkalommal jelezte előre egy-egy terület fejlődését, vagy bukását. A kilencvenes évek második felében az internet penetráció még nagyon alacsony volt, de a netes papírok már akkor szárnyaltak, persze jó szokás szerint ott is buborékot képezve. Igen valószínű, hogy most is valami hasonlót láthatunk a biotechnológia területén.

Hónapok alatt el is lehet süllyedni 

Mindez három – kétségtelenül a látványosabb fajtából kiragadott – példa volt arra nézve, hogy a biotechnológia, illetve tágabb területet nézve az egészségügy területén milyen áttörések valósultak meg a közelmúltban. A folyamat hasznossága elsősorban a társadalmi szinten jelentkezik, de befektetőként is érdemes egyre nagyobb figyelmet szentelni ennek a területnek, mert a több éves, helyenként évtizedes fejlesztéseknek csak most kezd el beérni a gyümölcse. A technológiai szektorhoz hasonlóan azonban itt is megtörténhet, hogy egy-egy cég megoldásai hirtelen elavulttá válnak, vagy éppen a betegekre veszélyesnek nyilvánítják ezeket, így potenciálisan bármelyik hónapok alatt el is süllyedhet. Yellen-nek minden bizonnyal igaza volt, amikor a biotechnológiában spekulációs buborékot látott.

A kijelentés azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes részvényt kerülni kellene, ahogy a fenti példákból is látszik, a sikertörténetek folyamatosan érkeznek, így sikeres részvénykiválasztással és megfelelő ehhez társított kockázatkezeléssel többlethozamokhoz lehet jutni.

Venni kell a szektort? 

Van, amikor nem lehet időben reagálni az eseménykre, mint a Puma Biotechnologies esetén. Ugyanakkor egy-egy fejlesztés időtávja bőven lehetőséget ad arra, hogy legyen idő értékelni a fejleményeket. A cikk elején említett Gilead Sciences évről évre szállította a javuló bevételi adatokat, és az üzemi eredményhányad is csak azért követte ezt kisebb intenzitással, mert a társaság két év alatt majdnem megduplázta a kutatásra szánt költségeit. A javuló fundamentumokat a piac pedig fokozatosan követte le az árfolyam emelkedésével.

A legegyszerűbb módszer a potenciális jelöltek kiszűrésére, ha adott időközönként (pl. hetente, havonta) egyszer lefuttatunk egy keresést a szektoron, vagy a szűkebb ágazaton belül az új 52 hetes csúcsokra fókuszálva. A Gilead Sciences esetén ugyanez a szűrés majdnem pontosan három éve adott volna vételi jelzést 29 dollár alatt. Ma az árfolyam a 91 dollárt is meghaladja. Természetesen a jelzés csak egy első lépés, a jelöltek megtalálása után kemény elemző munka következik, hiszen nem lesz minden új egy éves csúcson lévő papírból új sztár, még ebben az ágazatban sem. Az viszont biztos, hogy a kutatómunka végeztével a hasonló növekedési lehetőségekkel rendelkező befektetéseket nagyon is érdemes minden hosszútávú portfólió részévé tenni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!