Hol tartsuk a pénzünket 2015-ben?

mnb

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.

Naponta megkérdezik tőlem, hogy mennyi lesz 2015-ben a forint árfolyama, milyen részvényt érdemes venni, megy-e még lejjebb az olaj, emel-e kamatot az MNB? Naponta hebegek-habogok persze, mert ezekre a kérdésekre nincsen jó válasz – meg amúgy sem tudom. Az, hogy mibe fektesse az ember a pénzét, nem egydimenziós kérdés, hanem mindig úgy vetődik fel, hogy milyen céllal, milyen időtávra, milyen kockázat mellett.

Továbbá bárki, aki foglalkozott befektetésekkel tudja, hogy tuti tipp soha sincs (na jó, nagyon ritkán van), legjobb esetben valószínűségeket tudunk adni, és ezek alapján lehet kitalálni valami értelmes(nek tűnő) befektetési stratégiát.

Persze attól, hogy 5/6 az esélye annak, hogy a klasszikus dobókockával egyesnél nagyobbat dobok, még nem jelenti azt, hogy ne jöhetne ki az egyes. Sőt, időnként ki is fog.

Tehát a jól kitalált, értelmes stratégia is lehet veszteséges, sőt, egészen biztosan az is lesz időnként.

Ezért a helyes befektetési stratégia nem csak arra fog koncentrálni, hogy mi az, amit el akarok érni, mik az előrelátható esélyek/valószínűségek, hanem arra is, hogy ha nem abba az irányba mennének az események, akkor mit fogok csinálni?

Mi a B terv? Van-e C-terv?

Időnként úgyis tévedünk, úgyhogy valahogy ezt a helyzetet is kezelni kell. Benne maradunk-e az adott befektetésben vagy kimenekülünk? Ha igen, nem a piac alján fogjuk-e ezt megtenni? Számtalan kérdést kell megválaszolni, és mindig csak egyénileg lehet eldönteni, hogy ki milyen módon fekteti be megtakarításait. 

Mire érdemes odafigyelni idén? 

Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy a magyar lakosság nagy részének nincs ilyen „problémája”, ugyanis nem rendelkezik jelentősebb megtakarításokkal, illetve a legtöbb család esetében a legjelentősebb, ha nem az egyetlen vagyonelem a lakásuk/házuk – és gyakran az is kisebb-nagyobb adóssággal terhelt. Mivel azonban én megtakarításokkal foglalkozom, ezért leginkább azon gondolkodom el az év elején, hogy mi jelenthet a következő időszakban, a most indult évben jó befektetési lehetőséget.

  1. Szóval a fentieket előrebocsátva azt gondolom, hogy a fejlett világ szempontjából (EU, US) jó év lehet 2015, szép növekedéssel.
  2. Ugyanakkor számos országban, különösen az olajdiktatúrákban (Venezuela, Oroszország, Irán) és egyéb árutermelő országokban (Brazília, Dél-Afrika, Ausztrália) nagyon komoly összeomlások jöhetnek: bevételek híján sziklaszilárdnak vélt rendszerek/cégek/iparágak csúszhatnak hirtelen szét, magukkal rántva sok mindenkit, és ilyen nagy felfordulásokban az elhajított malomkő esete forog fenn: ki tudja, hogy kit, hol, hogyan és mikor fog eltalálni?
  3. Ugyanakkor a nyersanyag- és energiaimportőröknek jó lesz, közéjük tartozik régiónk, de például Kína is. A kínai részvénypiaci egy erősen kockázatos, de igen nagy felértékelődési potenciállal rendelkező tőzsde: 2010-től 2014 közepéig folyamatos árfolyamesés volt jellemző, és még az idei komoly emelkedés ellenére is nagyon sok olcsó cég van. Aki szereti az adrenalint, annak érdemes lehet a népi kínai kapitalista kaszinóba benézni – ez tűnik számomra az egyik legígéretesebb piacnak jövőre.
  4. Izgalmas lehet még 2015-ben a dollár is: nagyjából a fejlett világ egyetlen olyan gazdasága, ahol esélyesnek látszik, hogy a nulla kamatszintről elrugaszkodjanak (remélhetően felfelé) és ez komoly tőkéket csoportosíthat át a dollárba, ami azt jelentheti, hogy 2015-ben – bár nagyobb kilengések mellett – de a dollár felértékelődhet.
  5. Szintén érdekesek lehetnek a közép-európai régió részvényei: a körülöttünk lévő országok, de még mi is, gyorsabban nőhetünk, mint az EU átlaga, és a részvények árazása eléggé visszafogott, tehát van értelme ezek közül válogatni (kiemelendő Románia és Ausztria).
  6. És persze – bár saját hazájában senki nem lehet próféta – ne feledjük a magyar állam különleges ajánlatát állampolgárai számára: minden tekintetben vonzó, inflációnál, illetve a jegybanki alapkamatnál 2-3 százalékkal magasabb hozamokat ígérő lakossági papírokat bocsátunk ki, ami eléggé egyszerűen, és költségmentesen lehetővé teszi, hogy a mostanra már csak nagyítóval látható banki kamatoknál többet érjünk el.
  7. Szintén nagyon optimista vagyok a budapesti ingatlanpiacra, mind a lakások, mind a kereskedelmi ingatlanok piacára: alacsony árazások, és igen kedvező folyamatok (olcsó hitel, pozitív migráció, növekvő gazdaság és lakossági jövedelmek) láthatóak. Egyébként a berlini lakáspiacra ugyanezt gondolom, de az azért kevesebbeknek elérhető.

Úgy vélem a fentiekből már ki lehet keverni mindenki szája ízének megfelelő olyan megtakarítási portfoliót, amely mellett jól alhat, és remélhetően még hozamot is tud elérni vele.

De!

Persze mindez mit sem ér, ha a kilátások változnak, márpedig a világgazdaság folyamatai állandóan mozgásban vannak, és

nincs ember, aki ma meg tudná mondani, hogy 2015-ben milyen érdekes lehetőségek vagy súlyos veszélyek bukkannak elő

– ennek megfelelően a legjobb, amit tehetünk, ha a jelen ismereteinkből kiindulva strukturáljuk befektetéseinket, de készen állunk azok módosítására, ha a helyzet megkívánja.