Ilona
16 °C
33 °C

Külföldi segítség nélkül nem fog menni

2009.03.05. 18:09
A Kelet-Európában szélesedő vészhelyzet a térség fizetőeszközeinek jelentős gyengülését idézte elő olyan, pénzügyi gondokkal küzdő államokban, mint Magyarország és olyan stabil gazdaságokban, mint Lengyelország, állapította meg a csütörtöki The New York Times, amely szerint a nehézségekre globális választ kell találni. Külföldi segítség nélkül nem megy, állapítja meg a lap. Hasonlóan gondolja a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet is.

A gazdasági hírek annyira ijesztőek az Egyesült Államokban, hogy a fejlődő világ nehézségeiről szóló tudósítások szinte kiszorultak az amerikai sajtóból. "Pedig az ottani hírek, ha lehet, még ijesztőbbek", írta szerkesztőségi cikkében a lap, megjegyezve, hogy a globalizált világgazdaságban senki nem szigetelődhet el. Az újság felhívta a figyelmet: a válság a politikai stabilitást veszélyezteti az Európai Unió keleti határai mentén: a lett kormány a tiltakozások nyomán lemondott, Ukrajna a szakadék szélén.

Kivonják a pénzt

Az Európai Unió gazdag tagjai a hét végén elutasították a szegényebb tagországok megsegítését célzó felhívásokat. A kelet-európai gazdaságok összeomlása, az Európai Unión belül is, magukkal ránthatják a Keletnek hitelező nyugati bankokat, mutatott rá a lap. A cikk ennek kapcsán felhívta a figyelmet: az európai zavarok arra figyelmeztetnek, milyen súlyos következményekkel járhat, ha a Nyugat figyelmen kívül hagyja a fejlődő világ válságát és azt, hogy globális válaszra van szükség.

A világgazdaság növekedésére a szegény országok jelentik idén az egyetlen reményt, amely azonban egyre halványabb, mivel ezen országokat az export összeomlása és a külföldi finanszírozás elapadása sújtja. A világ valutái Mexikótól Malajziáig romlanak, mivel a hitelezők és befektetők kivonják pénzüket, hogy azt amerikai államkötvényekben tárolják. Pakisztán, Izland, Törökország, Salvador és néhány kelet-európai ország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, hogy ki tudja fizetni a külföldi hitelezőket.

Az iparosodott világ vezetőinek - a legnagyobb húsz gazdaság április 2-i londoni csúcstalálkozójára készülve - gyorsan ki kell dolgozniuk nagy méretű pénzügyi segély tervét, hogy elhárítsák a fejlődő világ gazdasági katasztrófáját, foglalt állást az újság, amely szerint a fejlődő világ megsegítése elérhető, de ehhez tőkére és engedményekre van szükség a gazdag országoktól.

Egyedül nem megy

A hitelválság terjedésével az egész világ gazdasági élénkítést igényel. A szegény országoknak azonban nincsenek forrásaik sem arra, hogy saját költségvetési ösztönzést hajtsanak végre, sem arra, hogy feltőkésítsék a bajba jutott bankokat, serkentve azok hitelnyújtását a magánszektor felé. "Külső segítségre van szükségük; a fejlett országok, saját érdekükben, meg kell, hogy adják ezt, mégpedig gyorsan", zárult a The New York Times szerkesztőségi cikke.

Hasonló megállapításra jutott a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet is. Az osztrák elemzők kevés lehetőséget látnak arra, hogy az egyes országok saját eszközeikkel legyenek úrrá a nehézségeken. Külföldi segítség nélkül nem fog menni, véli Michael Landesmann, az intézet vezetője.

A közös uniós segélycsomag ötletét ugyan a vasárnapi EU-csúcson elvetették, de ezeket az országokat meg kell segíteni, meg kell óvni őket "egy tartós visszaeséstől", jelentette ki Landesmann az intézet legfrissebb kelet- és közép-európai konjunktúra prognózisának bemutatásakor. A köztartozás mértéke alacsony ugyan, de a költségvetési hiány és a folyómérleg hiányának finanszírozása szinte lehetetlen a nemzetközi hitelek befagyása miatt, mondta.

Nagy lesz a visszaesés

A WIIW prognózisa a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol a térségben. Ennek jele a hitelek befagyása, az ipari termelés összeomlása, a külkereskedelmi forgalom visszaesése. Az idén Szlovákiában számítanak a legnagyobb mértékű gazdasági növekedésre, 2 százalékosra a tavalyi 6,4 százalék és a 2007-es 10,4 százalék után. Két százalék körüli visszaesésre lehet számítani a balti államokban, valamint Szerbiában, Horvátországban, és 5 százalék körülire Ukrajnában és Törökországban.

Az egyes országokra jellemző kríziskockázatra a folyómérleg és a költségvetés deficitjéből, valamint a küladósság mértékéből lehet következtetni. Az államháztartási hiány csökkent ugyan a szóban forgó országokban az elmúlt években, ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg és a folyómérleg deficitje emelkedett, különösen Délkelet-Európában.

Josef Pöschl, a WIIW délkelet-európai szakértője szerint a térség országainak az ipari termelés drasztikus visszaesésével kell szembenézniük. A folyómérleg 1,7 százalékos GDP-arányos tavalyi hiányával Csehország számít a térség legstabilabb országának. A legnagyobb hiányt Montenegro (-27 százalék) érte el, amit Bulgária (-25 százalék) és Szerbia (-18 százalék) követ. Ezeknek az országoknak komoly problémát jelent a deficit finanszírozása. A WIIW elemzése szerint a nemzetközi piacok leginkább az államadósság mértékére helyezik a hangsúlyt az egyes országok kríziskockázatának meghatározásában.

Még évekig tart

Fokozódó nyomásra kell számítaniuk a gazdaságkutatók szerint a fix árfolyam mechanizmust alkalmazó országoknak, mint Észtországnak és Bulgáriának. Lettország példája is bizonyítja, hogy a nemzeti valuta magas reálárfolyama csökkenti a versenyképességet, és megnehezíti az adósságtörlesztést. A rugalmas árfolyam-mechanizmust alkalmazó országokban a nemzeti valuta árfolyamának csökkenéséből profitálhatnak ugyan a termelők, a devizában eladósodott vállalatok és lakossági hitelfelvevők azonban vesztesként kerülnek ki a folyamatból.

A gazdasági válság eltérő módon érinti az egyes országokat. A WIIW a gazdasági válság ellenére is szerény növekedést jósol a Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának, míg stagnálásra számít Bulgárában, Romániában és Szlovéniában. Recesszió következhet be Magyarországon, a balti államokban és Ukrajnában a WIIW szerint. Az eltérés oka az egyes nemzetgazdaságok eltérő mértékű uniós betagozódásában rejlik. A nagyobb országokban, így Lengyelországban és Romániában a csökkenő exportot jobban képes kompenzálni a belső kereslet.

Globális gazdasági fellendülés esetén a WIIW szerint 2010-ben vagy 2012-ben a régióban is megindulhat a fellendülés, ennek üteme azonban nem éri el a válság előtti mértéket, mivel a küladósság közvetlen külföldi befektetésekből és hitelek felvételével sem lesz a korábbi mértékben finanszírozható.