Elvesztette függetlenségét az orosz jegybank

A tájékozottabb emberek többsége tud két egyszerű dolgot a központi bankról: egyrészt az alapkamat változtatásával szabályozni tudja a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, másrészt hogy független, és így a pénzmennyiség szabályozása nem politikai, hanem gazdasági tényezőktől függ - írja Kim Zigfeld az American Thinkerben megjelent elemzésében. Továbbá hogy a laza monetáris politikát addig lehet csak folytatni, amíg az árak nem kezdenek el emelkedni.

Úgy látszik, Oroszországban az utóbbi két szabály nem mindenki előtt ismert: a világ meglepetéssel vette tudomásul, amikor április 22-én Vlagyimir Putyin kormányfő gyakorlatilag arra utasította az ország jegybankját, hogy csökkentse az alapkamatot 13-ról 12,5 százalékra, ezzel megcsorbítva a jegybanki függetlenség elvét (azóta további fél százalékkal csökkentettek a kamatlábon). Ezzel egy időben megtiltotta a bankoknak, hogy a jegybanki pénzt 16 százaléknál magasabb kamatlábon kölcsönözzék ki.

A Goldman Sachs elemzője szerint ezzel a lépéssel megszűnt a látszata a jegybanki függetlenségnek, a houstoni egyetem közgazdásza szerint pedig az ilyen viselkedés egy kétségbeesett ember helyzetére utal. További jel a pánikra, hogy Putyin nem vette figyelembe pénzügyminisztere, Alekszej Kudrin figyelmeztetését, hogy Oroszország legégetőbb gondja a két számjegyű infláció.

Amennyiben ez tényleg pánik, minden oka megvan rá Putyinnak: az első negyedévben a GDP 9,5 százalékkal csökkent, a munkanélküliség soha nem látott szintre emelkedett - az év végére 12 százalékot várnak -, és az infláció is egyre nagyobb méreteket ölt - az év végi 18 százalék sem kizárt.

Az ország valutatartalékai a kimerülés határán mozognak. Az adóbevételek drasztikus csökkenése folytán a következő évben várhatóan 30 százalékkal kell vágni a költségvetésen. Az IMF jelentése szerint Oroszország a második helyet foglalja el a legnagyobb zuhanást elszenvedő jelentősebb gazdaságok közül.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!