A lettek jó nagyot húztak a nadrágszíjon
További Világ cikkek
Nagyon hosszú és nehéz volt a költségvetés meghozása – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, lett miniszterelnök egy helyi rádiónak a Portfolio.hu írása szerint. A legnehezebb már mögöttünk van – mondta.
A mostani költségvetés már elegendő megszorítást tartalmaz ahhoz, hogy Lettország megkapja 7,5 milliárd euró hitelcsomag következő részletét a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. A két szervezet még átvizsgálja a költségvetést, amely tartalmazza az ingatlan, kamat, tőkejövedelem utáni adót és emeli az egykulcsos adó rátáját, mindamellett, hogy a kiadási oldalt is csökkentette.
Régóta izmozott Lettország és az IMF
Másfél hónapja úgy látszott, összerúgja a port Lettország az IMF-fel és Brüsszellel. A lett kormány ugyanis nem akarta a félmilliárd lett lat értékű megszorítást megcsinálni korábbi ígéretével szemben, hanem csak 325 millió latos (125 milliárd forintos) kiigazítást mert volna végrehajtani. Például a korábban beígért ingatlanadót sem vezették volna be. Ezen túl belengették azt is, hogy a lakáshitelt felvettek esetén átértékelik a fennálló adósságot, amely pedig a Lettországban nagy összegű hitelt nyújtó svéd bankok számára okozott volna komoly veszteséget. Mindezek miatt az IMF és az EU bekeményített és ragaszkodott az 500 millió latos megszorítást tartalmazó jövő évi büdzsé megalkotásához, és ahhoz, hogy így az amúgy már megemelt hiánycélt ne sértse meg az ország.
Pedig a lett kormány a tavaly őszi gazdasági válság kipattanása óta már legalább kétszer húzta meg a nadrágszíjat. Idén például már döntöttek a közszolgák bérének 20 (ezen belül a tanárokét 50), a nyugdíjak 10 százalékos megvágásáról. Ezek miatt már tavasszal, nyáron megnőtt a feszültség a balti országban, tüntetések voltak.
Számunkra is tanulságos a lett eset
Az IMF-hitelre azonban rá van szorulva a lett kormány, ezért aztán bevállalta az újabb társadalmi konfliktust. A lett eset számunkra, Magyarország számára sem közömbös, ugyanis jelzés értékű, hogy az IMF enged-e egy vele dacoló, a saját ígéretét betartani nem akaró, ámde kemény kiadásvágásra és szigorú költségvetési gazdálkodásra rászorított országnak. A Valutaalap akarata végül tehát a lett esetben győzedelmeskedett. (Romániával is baja van az IMF-nek, ott még izmoznak a felek. Ukrajna még reménytelenebb. Az ügyben járatos emberek szerint egyébként az IMF számára a térségben már csak mi maradtunk, fontos a Valutaalapnak is, hogy a magyar projekt sikersztori legyen.)
Nehéz évek jönnek a lettekre, idén a gazdaság várhatóan 17 százalék körüli visszaesést szenved el, a harmadik negyedévben is még 18,4 százalék volt a GDP csökkenése az előző év harmadik negyedévéhez képest.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
