Jusztina
11 °C
22 °C

Késik az EU új pénzügyi felügyeleti rendszere

2010.07.08. 10:04
Az EP a jelek szerint több engedményre is hajlana annak érdekében, hogy végre tető alá hozzák az új európai pénzügyi felügyeletről szóló jogszabálycsomagot, ugyanakkor - mint arra Michel Barnier, a Bizottság illetékes tagja is rávilágított - a labda jelenleg a tagállamok térfelén pattog - számolt be a BruxInfo.

Az EP-képviselők úgy döntöttek, hogy egyelőre nem szavaznak az új európai pénzügyi felügyeleti keretről, időt adva ezzel a Parlament és a tagállamok közötti nézeteltérések elsimítására. Az átfogó jogszabályi csomag helyett a képviselők szerdán egy, az EP álláspontját rögzítő politikai nyilatkozatot fogadtak el. Olli Rehn gazdasági biztos - bár sajnálatát fejezte ki, hogy az EP-szavazás most elmaradt - ugyanakkor örömének adott hangot, miután valamennyi fél egyértelműen késznek mutatkozott arra, hogy szeptemberig végre megállapodásra jussanak.

Az EUobserver szerint az EP képviselői a hétfői, éjszakába nyúló tárgyalásokon egy sor engedményt tettek, ezzel is próbálván áthidalni a Parlament és a tagállamok pozíciói közti különbséget. A Huszonhetek között ugyanakkor akad olyan, amely finoman szólva is nem lelkesedik azért, hogy a három új felügyeleti szerv kezébe túlságosan erős jogosítványokat adjanak. Nagy-Britannia például attól tart, hogy az új intézmények a nemzeti hatóságok feje fölött dönthetnek majd, kiemelve egyúttal azt is, hogy egy ilyen lépés szerinte a tagállamok fiskális autonómiáját sértené. Az EP képviselői viszont azt akarják, hogy az uniós szintű szerveknek igenis elegendő döntéshozói hatáskörük legyen.

A Tanács nem fogadja el az európai felügyeleti hatóságok közvetlen felügyeletét, és (a nemzeti felügyeleti szervek közti) vita esetén nem fogadja el azok kötelező érvényű döntéseit - hangsúlyozta Guy Verhofstadt, a liberális képviselőcsoport vezetője, miután hétfő éjszaka megfeneklettek a tárgyalások. A patthelyzetet feloldandó a képviselők állítólag több területen is hajlanának arra, hogy engedményeket tegyenek, ugyanakkor - mint arra Michel Barnier, a belső piacért és a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos kedden az EP-ben rámutatott - a labda most a tagállamok térfelén pattog.

A téma várhatóan előkelő helyen szerepel majd a pénzügyminiszterek jövő keddi találkozójának napirendjén is. A Reuters értesülései szerint ezen a belga soros elnökség olyan kompromisszumos szövegtervezet előterjesztésére készül, amely az eddiginél jobban figyelembe veszi az EP álláspontját. A belgák állítólag igyekeznek megnyerni a briteket is, ám növekszik azoknak a tábora, akik szerint a dossziét minősített szavazással kellene lezárni a Tanácsban, ha kell, London ellenkezése dacára is.

Jean-Paul Gauzès francia néppárti EP-képviselő szerint az alapvető probléma az, hogy a Tanács "nem hajlandó a legkisebb hatalom átruházására sem a három európai felügyeleti szerv számára". A honatya a Le Figarónak úgy nyilatkozott, hogy a Parlament pedig azért nem engedhet, mert "ez a legkevesebb, amivel Európának tartozunk". Szerinte a leendő páneurópai felügyeleteknek mindenképpen jogosítványt kell adni, hogy közvetíthessenek a tagállami kormányok között, sőt, ha szükséges, "sürgős esetekben maguk hozhassanak döntéseket". Gauzès szerint a javaslatokkal szembeni ellenállás a Tanács részéről elsősorban Nagy-Britanniától származik, de felismerhető a Tanács általános szándéka is, hogy a válsággal kapcsolatban elsősorban a kormányok döntsenek, ne az EU-intézmények. "Ez Franciaországra is igaz" - mondta a néppárti képviselő.

Magyar felszólalás

Mihamarabb fel kell állítani az új pénzügyi felügyeleti rendszert - közölte a parlamenti vita során felszólalásában Győri Enikő néppárti képviselő. A pénzügyi válság kemény leckét adott az Európai Uniónak arról, hogy teljesen más struktúrára és jelentős szigorításra van szükség az eddigi laza felügyeleti gyakorlatban, mely ösztönözte a pénzintézetek spekulációs tevékenységét, reálgazdasági válságot okozott és ennek következtében emberek milliói vesztették el munkahelyüket.

A néppárti politikus hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament javaslatába sikerült beépítenie a kelet- és közép-európai országok számára fontos módosításokat is. A magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű törekvés volt, hogy az eurózónán kívüli országokat ugyanolyan jogok illessék meg, mint az eurózónán belülieket az újonnan létrejövő pénzügyi hatóságok felügyeleti tanácsaiban.

Győri Enikő módosító indítványának köszönhetően bekerült a kompromisszumos álláspontba az rendelkezés is, hogy a válság korai előrejelzésére hivatott Európai Rendszerkockázati Tanács vezető testületeiben a nem-eurózóna tagállamok is helyet kapjanak. Ez szerinte azért fontos, mivel csak a kelet- és közép-európai régió megfelelő képviselete a garancia arra, hogy olyan pénzügyi-gazdasági döntések szülessenek európai szinten, amelyek figyelembe veszik a kelet- és közép-európai régió jellegzetes gazdasági kockázatait.

A fideszes európai parlamenti képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kompromisszum elérése érdekében mindkét félnek, vagyis a Tanácsnak és a Parlamentnek is önmérsékletet kell tanúsítania. "Józan és gyors kompromisszumra kell törekednünk a Tanáccsal a még fennálló nyitott kérdésekben azért, hogy a pénzügyi felügyeleti reform a magyar elnökség indulásakor, azaz 2011.január 1-jén életbe léphessen" - zárta felszólalását Győri Enikő.