Szlovák nem a görögök megmentésére - ez nekünk is árthat

Ha tanácsot adhatnék a szlovák kormánynak, figyelmeztetném őket arra, hogy ők is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor a közösség segítségére szorulnak majd – kommentálta az Indexnek a szlovákok magatartását Balázs Péter volt külügyminiszter. A diplomata szerint bár nincs jogi lehetősége az uniónak, tehát nem tudja a szlovákok magatartását szankcionálni, a szolidaritás egyoldalú felmondása káros következményekkel járhat. „Megint meg fogjuk kapni, hogy ezekre az új tagállamokra nehéz helyzetben nem lehet számítani.”

Nem csak kapni, adni is kell az unióban, mert „a nemesség kötelez” – idézett egy francia mondást Balázs. Különösen igaz ez egy olyan országra, amelyiknek viszonylag jól megy, tagja az eurózónának. "Sokan politizálnak háttal a külvilág felé, ezt tesszük mi is, amikor kirúgjuk az IMF-et" – kritizálta a magyar kormányt is a diplomata, korábbi uniós biztos.

Az eurózóna tagjai egy igen kritikus időszakban döntöttek Görögország pénzügyi megsegítéséről. A döntés pénzügyi értelemben az összes eurózóna országnak mentőöv volt, Szlovákiának is – reagált a szlovák bejelentésre Olli Rehn pénzügyi biztos. Azt is közölte: a görög segélycsomag nincs veszélyben, ahogy a költségvetés kiigazítását eredményező reformprogram sem. A biztos szóvivője már keményebben fogalmazott az EUobservernek: „Semmilyen jogi szankciók nem lépnek életbe Szlovákiával szemben, azonban politikai következményekkel mindenképpen számolhatnak.”

Szlovák nem a görög mentőcsomagra

A szlovák parlament múlt szerdán döntött úgy, hogy nem nyújt segítséget a válságba sodródott Görögországnak.

Ez azt jelenti, hogy nem vállalja a 110 milliárd eurós csomagból azt a körülbelül 813 milliós összeget, amelyet - reá eső részként - kölcsönként kellene Athén rendelkezésére bocsátania.A görög hitelt a 150 fős törvényhozásban 69 képviselő ellenezte, tizenhárman - valamennyien a koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom tagjai - tartózkodtak a szavazáskor.

A görög hitel kérdése az egyik fő kampánytéma volt a júniusi szlovákiai parlamenti választások előtt. A jelenlegi koalíciót alkotó akkori fő ellenzéki pártok elutasították a hitelnyújtást. Fico kormánya a paktum létrehozását támogatta, de a hitelügyben a választások után felálló új kormányra hagyta a döntést.

Fullasztó vállalások

A szlovák költségvetés hiánya tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 7,3 százalékát tette ki. Az idén a pénzügyi tárca eredetileg 5,5 százalékos hiánnyal számolt, de ezt az előző tárcavezetés alatt kiadott prognózis már 6,98 százalékra módosította. A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint nyolc százalék GDP körüli hiány várható Szlovákiában. A szlovák pénzügyminiszter júliusban jelentette be: a GDP 2,5 százalékára rúgó takarékossági intézkedéscsomagot tervez jövőre, ami az állam kiadásit és bevételeit is érinteni fogja.

A szlovákok nem csupán a görög csomagból, hanem az euróövezet 750 milliárdos stabilitási paktumából is ki kell vegyék a részüket - ez utóbbiból nem is tervezik a kimaradást. Egy szlovák gazdasági lap számításai szerint Pozsonynak a legvégső esetben – ha a bajba került tagállamok lehívják a teljes hitelkeretet és a hitelezők beváltják a tagországok által vállalt garanciát – 4,488 milliárd eurót kellene előteremtenie. Emellett a Görögországnak szánt 80 milliárd euróból ráeső 816 millió eurós garanciavállalás eltörpül, azonban ha minden rosszul alakul, összesen 5,304 milliárd euró terhelhetné meg a szlovák államkasszát. Ez az idei állami költségvetés 12,53 milliárd eurós bevételének 42 százaléka.

Segíts magadon!

Iveta Radicová miniszterelnök a Financial Times Deutschland (FTD) pénteki számában közölt nyilatkozatában kijelentette: bizonyos abban, hogy más EU-tagállamok képviselőinek a fejében is megfordult az elutasítás gondolata.

Nálunk 1998 és 2002 között mélyreható reformokat hajtott végre a kormány, s ennek során senkitől nem kaptunk segítséget. Egyetlen centet sem kaptunk. Éppen ezért nem várható el a szlovákoktól, hogy segítsenek azokon, akik nem hajlandók maguk is tenni valamit a helyzet javítása érdekében - hangoztatta Radicová.

Mint a FTD megjegyezte, Szlovákia az Európai Unióhoz történt csatlakozása (2004) óta nettó felvevő a közös kasszából: évente több százmillió euróhoz jut. A pozsonyi kormány - a berlinivel együtt - azt szorgalmazza, hogy az uniós előírások közé vegyék fel az államok fizetésképtelenségének a lehetőségét. Berlin konkrét javaslatot kíván előterjeszteni e kérdésben.