Bár a tőzsdei esésre való fogadás, az árfolyamok gyengüléséből profitot termelő (short) ügyletek különösen a 2008-2009-es válságévekben sokakban összekapcsolódtak a spekulációval, először is le kell szögezni: a shortolás csak annyira spekuláció, mint minden más tőzsdei ügylet, és a mostani szabályozás terve sem jelent általános tilalmat.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön azokról a szabályokról állapodtak meg, melyeket válsághelyzetben életbe léptetve korlátozhatják az ilyen jellegű ügyleteket. A magyar elnökség idején, több mint nyolc hónapos egyeztetés után elért kompromisszum most annyit jelent, hogy megkezdődhet a szabályozás tárgyalása az Európai Parlamentben, és miután van remény annak első körös elfogadására, akár még az idén életbe is léphet.
A szabályozás lényege, hogy az új Európai Értékpapírpiaci Felügyeleti Hatóságnak (ESMA) biztosít speciális jogköröket, de csak akkor, ha a pénzügyi stabilitást fenyegető rendkívüli helyzet áll elő. A pénzügyi válság egyik tapasztalata ugyanis az volt, hogy bár több tagállam is hozott intézkedést a short ügyletek felfüggesztésére, megfelelő uniós összehangolás nélkül ezek az intézkedések nem eléggé hatékonyak, és zavarokat okozhatnak a piacon. A javaslat szerint egyebek között előírnák, hogy a befektetőnek, amennyiben shortolni kíván, kölcsön kell vennie az érintett értékpapírt, vagy megállapodást kell kötnie annak kölcsönvételére.
A short ügylet lényege, hogy az árfolyam esését váró befektető rövid határidőre eladást vállal: amikor az ügyletbe beszáll, és a későbbi időpontra való részvényeladást vállalja, még magasabb az árfolyam, mint várakozásai szerint az ügylet lejártakor lesz. A részvényeket valójában viszont csak a két időpont között – siker esetén, ha bejött az árfolyamesés – a vállalt eladási ár alatt veszi meg. A fedezett short ügylet esetében a részvényeket legalább kölcsön kell venni már a tranzakció elindításához – Magyarországon ez a szabály – de több országban a fedezet nélküli (naked) short ügyleteket is engedik.
"Rendes körülmények között a short ügyletek fokozzák a piaci likviditást, és hozzájárulnak a hatékony árképzéshez. Válsághelyzetben lévő piacokon azonban a shortolás megnöveli az áresések lehetőségét, ami rendellenes piaci működéshez és rendszerkockázatok kialakulásához vezet" - magyarázta a szabályozás szükségességét Michel Barnier, az uniós belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos az eredeti javaslat tavaly szeptemberi ismertetésekor.
Magyarországon 2009-ben merült fel a short ügyletek korlátozása, a válság második hullámával érkező sok éves tőzsdei negaív rekordok láttán, miután több ország mellett már az USA-ban és Angliában is életbe léptettek korlátozásokat. Az elemzők akkor is arra hívták fel a figyelmet: a nagy árfolyamesések ugyan átmenetileg elkerülhetők a short ügyletek tilalmával, ám a nemzetközi példák, így a brit és az amerikai kísérletek is azt bizonyítják, hogy az intézkedésnek hosszú távon nincs jelentősebb hatása. Oroszországban egyszerűen bezárták a tőzsdét, amikor az árfolyamok túl nagyot estek, ám érdemben ez sem mérsékelte a lejtmenetet. Tovább árnyalja a short ügyletekről alkotott képet az a tény, hogy amikor elkezdik fedezni az ilyen ügyletekből származó kitettséget, az felfelé hajtja az árfolyamokat.
Az ülésen megállapodtak a leginkább az állampapírok biztosításaként ismert CDS-ügyletek új szabályairól is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
