Cecília
3 °C
12 °C

Így menekülhet meg az euró

2011.12.08. 11:13 Módosítva: 2011-12-08 11:15:10
A szerződésmódosítás elkerülhetetlennek látszó, mégsem minden kockázattól mentes útjára lép várhatóan csütörtökön és pénteken az Európai Unió annak érdekében, hogy helyreállítsa az euróövezet stabilitását, visszanyerje a befektetők bizalmát és hosszabb távon a jelenleg hiányzó gazdasági dimenzióval egészítse ki a pénzügyi uniót. Az Európai Tanács elnökének javaslata hosszú távon eurókötvényben is gondolkodik, az ESM-nek pedig banki státuszt adna, ami válasz lehet azokra az igényekre, amelyek az EKB erősebb bevonását sürgetik.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke várhatóan csütörtökön nyújtja be az unió 27 tagállamának brüsszeli csúcstalálkozóján azt a tervet, amely már egy jövőbeni gazdasági és fiskális unió felé vezető út lépéseit taglalja. A kétnapos ülésen tehát többről is szólhat a vita, minthogy kell-e módosítani az uniós szerződést.

A dokumentum szerint a gazdaságpolitikák lényegesen szorosabb összehangolására, a felügyelet és ellenőrzés magasabb fokára és fegyelmére van szükség a nemzeti politikákban. A szorosabb gazdasági integráció egyes lépéseire lehetőség van a jelenlegi szerződés keretei között, de némelyek érdekében szerződésmódosításra is szükség lesz.

Az első kategóriába beleférhet például az, hogy az eurózóna tagállamainak minden olyan érdemi gazdasági reformtervről előzetesen egyeztetniük kell Brüsszellel és partnereikkel, amely potenciálisan hatással lehet a valutaövezet egészére. Másrészt világos kritériumokat kell meghatározni azoknak az ajánlásoknak az előre történő beazonosításához, amelyek alapján az ajánlásokat nem teljesítő tagállamokat pénzügyi szankciókkal sújthatják.

A fiskális paktumhoz azonban már a szerződés módosítására is szükség lenne; ennek a paktumnak a lényege a jelentés szerint, hogy növelni kell a költségvetési szabályok hitelességét és biztosítani azok maradéktalan végrehajtását.

A szerződés lehetséges módosítása

A Van Rompuy-féle jelentés két lehetséges megoldást ajánl a szerződés módosítására, amelyek nem zárják ki egymást.

1) Az uniós szerződés 12-es számú, a túlzott mértékű deficiteljárásról szóló jegyzőkönyvének érdemi módosítása, amit a másodlagos jogalkotáson keresztül történő (tehát szerződésmódosítást nem igénylő) további reformok egészíthetnének ki. Van Rompuy javaslata szerint a valutaövezet tagállamainak nemzeti jogrendszerükbe kellene venniük a 60%-os adósságszabályt egy automatikus korrekciós pályával, ha az adott ország letérne a javasolt útról.

2) A szerződés módosítása az alapdokumentum 48-as cikke alapján, ami pedig szintén történhet úgy, hogy korlátozott, egyszerűsített szerződésmódosítást hajtanak végre, és akkor nem szükséges a hosszadalmas kormányközi konferencia és a tagállami ratifikáció.

A szerződésmódosítás révén az uniós intézmények hatáskörét is ki lehetne terjeszteni, nagyobb beleszólási lehetőséget adva számukra abban az esetben, ha a tagállamok nem hajtják végre a velük szemben támasztott elvárásokat.

Egy deficiteljárás alá vont országot például a Bizottság és a Tanács (Eurócsoport) felszólíthatna arra, hogy indokolt esetben változtatásokat eszközöljön a következő évi költségvetés tervezetében, mielőtt azt még a nemzeti parlament elé terjesztenék. A jelentés szerint a Bizottságot különleges jogkörökkel, például a fontos gazdasági reformok előzetes jóváhagyásának jogával ruháznák fel akkor, ha egy programországról, vagy egy sorozatban mulasztásban lévő eurózóna-tagról van szó.

Hosszú távon esetleg eurókötvény

A dokumentum elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabb távon irányt vegyenek a közös kötvénykibocsátás felé. Ez azonban több szakaszban és konkrét kritériumok alapján történne, kezdő lépésként például bizonyos pénzügyi eszközök közös kibocsátása révén. Ugyanakkor bármilyen lépésnek ebbe az irányba párosulnia kell a költségvetési fegyelemre és a gazdasági versenyképességre vonatkozó erőteljes kerettel azért, hogy elkerüljék a morális kockázatot, megerősítsék a felelősségtudatot és a szabályoknak való megfelelést. A jelentés ugyanakkor nem nevezi néven az eurókötvényeket - írja a Bruxinfo.

Az azonnali intézkedések egy része a már megállapodott intézkedések mielőbbi végrehajtásáról szól, másrészt fontosnak nevezi az EFSF tűzerejének növelésére elfogadott két eszköz mielőbbi beélesítését is. Szól a majdani állandó válságkezelő alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) mielőbbi véglegesítéséről és ratifikációjáról. A hétfői német-francia tervvel összhangban kötelezettségvállalást sürget arra, hogy az ESM keretében a magánbefektetők bevonása az IMF elveinek és gyakorlatának megfelelően fog történni.

A befektetőknek szánt további fajsúlyos üzenet lehet az, hogy a jelentés szerint az ESM-nek lényegében banki státuszt kell adni (rendelkezzen a pénzintézetek fő ismérveivel), ami megnyitná az utat azelőtt, hogy az ESM elődjétől, az EFSF-től eltérően hozzáférjen az Európai Központi Bank likviditási forrásaihoz. Van Rompuy arra is felhatalmazná az ESM-et, hogy közvetlenül részt vegyen a bankok feltőkésítésében.

Lényegében tehát megvalósulhatna a piacok egyik fő elvárása az eurózónával szemben, hogy legyen végre egy olyan utolsó mentsvár (lender of last resort), ami kezességet vállal az adósságválságban lévő eurózóna-tagokért. Német kormányforrások ugyanakkor szerdán jelezték, hogy számukra továbbra is elfogadhatatlan lenne, ha az ESM banki státuszt kapna.

További javaslat, hogy az ESM döntéshozatali rendszerét hozzák fokozottan összhangba a Nemzetközi Valutaalapéval, az egyhangú döntések körét csak néhány szűk területre korlátozva és főszabályként áttérve a 85 százalékos többségi döntésekre. A jelentés végezetül annak a klauzulának a felülvizsgálatát is lehetővé tenné, amely az ESM és az EFSF hitelezési képességét 500 milliárd euróban limitálja.

És legvégül a jelentés szükségesnek nevezi annak biztosítását, hogy az IMF elegendő forrásokkal rendelkezzen a válság kezelésére, amit elsősorban kétoldalú kölcsönökön keresztül tart megvalósíthatónak. Úgy tudni, hogy az eurózóna 17 tagállama együttesen 200 milliárd eurós kölcsönben gondolkozik, és persze abban reménykedik, hogy más IMF-tagok, így Kína, India és mások is kedvet kapnak majd a hozzájáruláshoz, aminek azonban jelenleg nem sok jelét látni.

A német elképzelések azonban hagyományos szerződésmódosításról szólnak, amely szerint márciusban adnának mandátumot egy korlátozott szerződésmódosítás kitárgyalására, amit egy maximum 2-3 hónapos tárgyalássorozat követne a kormányközi konferencia keretében. Ezzel júniusban végeznének és utána jöhetne a ratifikáció, ami az év végéig befejeződhetne. A módosítás pedig nem a 17 eurózóna országra, hanem az unió mind a 27 államára vonatkozna.

Ha azonban nem sikerülne módosítani az EU-szerződést, akkor a németek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az ESM most véglegesítés alatt álló szerződését bővítenék ki, aminek eredetileg csak a 17 euróövezeti tag a részese.