Európa beérheti Amerikát?

2006.09.29. 12:34
Kezdenek kifizetődni az euróövezeti gazdasági reformok, amelyek elősegíthetik a térség és az Egyesült Államok közötti hosszú távú növekedési különbség szűkítését, mondta pénteken Londonban megjelent nyilatkozatában az EU pénzügyi biztosa. Független londoni elemzők mindazonáltal árnyaltabban ítélik meg és hasonlítják össze a két gazdasági térség várható teljesítményét.

Joaquín Almunia a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta: Európa "már élvezi a fájdalmas reformok előnyeit", és ő már azt vizsgálja, hogy az euróövezet "vérszegény", 2 százalékos potenciális növekedési rátáját nem lehetne-e felsrófolni.

Egy sor reform

Az EKB februárban módosította véleményét az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képességről az euróövezetben: azt azóta "közelebbinek" tartja évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz.

Almunia szerint "kezdődik a fellendülésünk ... egy sor szerkezeti reform hozza most meg az eredményét". Hozzátette: eljött az idő, hogy az európai politikusok elmondják a kétkedő választóknak: megérte a szenvedés. "Kommunikálnunk kell a jó híreket" - fogalmazott a brüsszeli biztos.

A londoni elemzői közösségben azonban egyelőre vegyes az euróövezeti teljesítmény megítélése.

Személyi fogyasztás

A Standard & Poors hitelminősítő éppen előző nap Londonban kiadott európai gazdasági előrejelzésében azt írta: becslése szerint az idei második negyedévben az euróövezeti gazdaság éves összevetésben 2,5 százalékos reálnövekedést produkálhatott, ami 2001 óta a legjobb teljesítmény, és éves szinten is ilyen mértékű növekedés valószínű. Az EU statisztikai hivatala a második negyedévről 2,6 százalékos, az első negyedről 2,1 százalékos euróövezeti GDP-növekedést tart nyilván éves összehasonlításban. Az idei egész évi S&P-becslés azonos az Európai Bizottság előrejelzésével. Jövőre azonban már lassulás kezdődik; az S&P 2007-es euróövezeti növekedési jóslata 1,7 százalék.

Az S&P elemzése szerint az euróövezeti növekedés gyenge pontja a személyi fogyasztás, amelynek közelmúltbeli megszaladását a személyi hitelkiáramlás "eddig példátlan robbanása" tette lehetővé, és nem az elkölthető jövedelmek jelentősebb növekedése.

Az euróövezetben az idén várhatóan igen alacsony, mindössze 0,5 százalékos lesz az elkölthető reáljövedelem-emelkedés, vagyis jócskán elmarad az előző, 2000-2001-es fellendülési ciklusban mért, jóval 2 százalék feletti növekedéstől, áll az S&P e heti elemzésében.

Technikai recesszió?

Az amerikai növekedési kilátásokról ugyanakkor széles sávban szóródnak a londoni előrejelzések. A londoni Economist Intelligence Unit - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző csoportja - múlt havi világgazdasági jelentésében 4,7 százalékra becsülte a 2007-re várható globális növekedést, ezen belül azonban az Egyesült Államokra már csak 2,2 százalékos növekedési előrejelzést adott 2007-re az általa korábban jósolt 2,4 százalék helyett.

Az EIU azt sem zárta ki - jóllehet hangsúlyozta, nem ez az alapeseti forgatókönyve -, hogy jövőre egy vagy akár két negyedévben csökkenhet is az amerikai gazdaság teljesítménye. Ha ez két egymást követő negyedévben történne, azzal az amerikai gazdaság technikai értelemben recesszióba kerülne.

Robusztus marad

A Barclays Capital, az egyik legnagyobb londoni befektetési csoport éppen pénteken kiadott világgazdasági előrejelzése a ház által várt idei 5,1 százalékos globális növekedés után szintén 4,7 százalékra jósolta a 2007-es világnövekedést, ezen belül ugyanakkor szerinte az Egyesült Államok növekedése kis mértékű lassulással továbbra is robusztus marad: a cég 2006-ra 3,5, 2007-re 3,0 százalékos amerikai gazdasági növekedéssel számol.

A Standard & Poor's szerint az euróövezeti és az amerikai gazdaság közötti legkirívóbb különbségek egyike a két gazdasági térségnek a világgazdasági növekedéshez adott hozzájárulása. A nemzetközi hitelminősítő nemrégiben Londonban kiadott globális növekedési elemzésében azt írta: az Egyesült Államok 15 százalékot adott hozzá tavaly a világ GDP-többletéhez, miközben a teljes megtermelt globális GDP-értékből 21 százalék jutott az amerikai gazdaságra.

Az euróövezet tavaly a világgazdaság össztermelésének 15 százalékát adta, a világgazdasági növekedésből - vagyis a globálisan előállított bruttó többletértékből - azonban alig 4 százalékkal részesedett.