Judit
-2 °C
8 °C

A brit visszatérítésen múlhat a költségvetési alku

Csütörtök este második nekifutásra is nekirugaszkodnak a Huszonötök, hogy megegyezzenek az Európai Unió 2007-2013-as finanszírozásáról. Az elnökség legújabb javaslatai minden fontos csoportnak juttattak valamit, de nem oldják meg a brit visszatérítés kérdését.
Csütörtök este hat órakor kezdődik Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó, ami a tervek szerint péntek estére, szombat kora hajnalra megállapodásra jut a 2007-2013-as közös költségvetés fő számairól, ami alapján el lehet kezdeni tervezni a programokat és az éves büdzséket. A brit elnökség szerdán délben tette közzé legújabb javaslatait, megpróbálva betömködni a még tátogó lukakat. A javaslat emelte egy kicsit a kiadási oldalt és legfőképpen minden fontos játékosnak vetett egy kis koncot még, hátha attól megenyhül.

Az alku a következő dolgokon és szereplőkön múlhat:

A nettó befizetők, elsősorban Hollandia és Svédország helyzete. Egyikük sem akarja a lista első helyen végezni, ami a fejenkénti hozzájárulásokat illeti, és egyszer már vétóztak, pont emiatt. Az új brit javaslatok - mindkettő - elég sokat segítenek rajtuk, és eddig viszonylag pozitívan is szemlélik az új helyzetet.

A spanyolok. Gyors gazdasági fejlődése és a bővítés miatt Spanyolország sokat veszíthet a felzárkóztatási támogatásokból, ezért minél több átmeneti támogatásra pályázik. A brit javaslat ebben a tekintetben is okosan osztott pénzt, de a spanyoloknak valószínűleg még több kell. Jó jel, hogy Madridnak nagyon sürgős a megegyezés: minél később lesz költségvetés, statisztikai okokból annál többet bukik. Ugyanakkor az ország tárgyalási technikája legendásan agresszív, támogatása soha nem garantált.

Az új tagállamok. Az újakat első ránézésre nyilvánosan megalázta a brit elnökség első javaslata, ami kb. 14 milliárdot levett fejlesztési pénzeikből. De a valóság az, hogy ezeknek az országoknak a mozgástere nagyon kicsi - katasztrófa volna, ha nem lenne büdzsé. Ráadásul a következő, osztrák elnökség alatt se fognak többet kapni, a britek viszont a csökkentésért cserébe könnyítettek egy csomó fontos költekezési szabályt, amit az előző elnökség alatt viszont hiába követeltünk. A szerda brit ajánlat ebben a tekintetben is fontos előrelépés - a legtöbb új tagállammal így aligha lesz komoly baj, leszámítva talán az agresszív és nagyzási hóbortban szenvedő lengyeleket, élükön egy kiszámíthatatlan és euroszkeptikus új kormánnyal.

Angolok és franciák. A legnagyobb para az egész csomagban az évi mintegy 5-8 milliárdos brit költségvetési visszatérítés, amit az EU zavaros befizetési rendszere és az eltérő brit mezőgazdasági struktúrák miatt kap London. A brüsszeli zsargonban rebattnak nevezett mechanizmus az elmúlt években idejét múlta és az új, viszonylag szegény tagállamok belépésével, akiknek szintén finanszírozniuk kell, kimondottan kínossá vált. A britek hajlandóak belőle engedni évi egymilliárdot, de többet csak akkor, ha cserébe a szintén anakronisztikus közös agrárpolitikát 2008-2009-ben felülvizsgálják. Erre a legnagyobb haszonélvező franciák nem hajlandók, viszont történetesen ők azok, akik a legjobban nyomják a rebatt csökkentését is - nekik kerül ugyanis a legtöbbe.

Alighanem Chirac-Blair meccs lesz.

Mire megy a pénz?
A 2007-2013-as uniós költségvetés, úgy tűnik, mintegy 850 milliárd euró lesz, vagyis az európai "nemzeti" jövedelem (GNI) 1,03 százaléka - kisebb, mint a Tizenötökre szabott utolsó büdzsé volt. Mind kiadási, mind bevételi oldala nagyon más, mint egy hagyományos állami költségvetés.

Két legnagyobb tétele, durván 40-40 százalék a közös mezőgazdasági politika finanszírozása és a felzárkóztatási támogatások a szegényebb vidékeknek. A maradék pénz kisebb, részben új, programokra megy el, mint oktatás, képzés, média, közös bevándorlási és vízumpolitika vagy kutatás és fejlesztés. Ezek eredetileg jóval nagyobbak lettek volna, de a brutális tárgyalásokban szépen elolvadtak, mert senki nem akart pénzt adni és innen volt a legkönnyebb elvenni. Az adminisztráció kb. 4 százalék és van egy nagyobb csomag segélyezésre és más külpolitikai programokra. A rendőri-katonai kiadások minimálisak, azokat többnyire közvetlenül az államok fizetik.

A büdzsét főleg a tagdíjakból, valamint a vám-, áfa- és cukorilleték-befizetésekből finanszírozzák.