Emelték költségvetési ajánlatukat a britek

849,303 milliárd eurós közös költségvetést javasolt szerdán az Európai Unió soros, brit elnöksége, egy nappal azelõtt, hogy a Huszonötök vezetõinek Brüsszelben dönteniük kell a közösség 2007-2013-as finanszírozásáról. Az új költségvetési ajánlat 2,5 milliárd euróval nagyobb kiadási oldalt tartalmaz, mint az elõzõ, a többség által szûkmarkúak titulált javaslat.

Több és jobb felzárkóztatási támogatás

A növekmény legnagyobb része a felzárkóztatási politikát érinti, ezen belül is kettõ, a megegyezés szempontjából kulcsfontosságú csoportot: az új tagállamokat, valamint Spanyolországot. Az új tagállamokat a britek úgy próbálják megvásárolni, hogy mindenkinek juttatnak valamit: atomerõmû-leállításra egy kis pénzt Szlovákiának, egy kicsit Litvániának és mintegy 400 millió euróval többet juttat vagy átcsoportosít a "túl fejlett" és ezért a legmagasabb támogatási kategóriából kicsúszó Közép-Magyarországnak. A régió "támogatási intenzitása" így 115 euró/fõre nõ, ami majdnem kétszer annyi, mint az utolsó, júniusi luxemburgi javaslat szerinti érték. Az újak összesen kb. 1,5 milliárddal többet kapnak, mint az elõzõ, két héttel ezelõtti brit javaslat szerint.

Kulcsfontosságú, hogy az új brit javaslat még tovább könnyíti a támogatások felhasználásának szigorú szabályait, ami Magyarország és a többi új tagállam egyik fõ követelése volt. Ezek közül a legfontosabb, hogy költségként lehetne elszámolni a nem visszaigényelhetõ áfát, ami magyar számítások szerint mintegy 3,5 milliárd eurót takarít meg a költségvetésnek, és az elõzõ brit javaslatból még hiányzott. A brit elnökség szerint különbözõ könnyítéseik összesen mintegy 15 milliárd eurót takarítanak meg az új tagállamoknak, ami bõségesen ellensúlyozza az elõzõ, luxemburgi ajánlatból elvett mintegy 12,5 milliárd eurót.

Ezzel az elemmel szinte az összes fontos magyar követelés teljesült, még úgy is, hogy az összesen ajánlott pénz kevesebb, mint amit az Európai Bizottság javasolt 2004 januárjában és a luxemburgi elnökség 2005 júniusában. Magyarország így összesen mintegy 22 milliárd eurót gyûjt be 2007 és 2013 közt az Európai Uniótól (nem számítva a mezõgazdasági támogatásokat és a kisebb programokat). Az egyetlen problémás dolog, hogy nem változott az úgynevezett n+2 vagy n+3-as szabály, ami szerint beruházásonként legfeljebb két vagy három év áll rendelkezésre a felzárkóztatási támogatások elköltésére.

Könnyítik a nettó befizetõk terheit

Szintén fontos, hogy az új brit javaslat tovább csökkenti a költségvetés pillanatnyilag két legfontosabb befizetõjének, Hollandiának és Svédországnak a terheit. A két ország támogatása azért lényeges, mert Nagy-Britannia mellett õk ketten is a luxemburgi javaslat ellen szavaztak júniusban. Több felzárkóztatási pénzt javasolnak a spanyoloknak, akik szintén vétóztak a fél évvel ezelõtti, kudarcba fulladt csúcstalálkozón. Kicsit több vidékfejlesztési pénzt kapna a többi régi tagállam is.

Az új javaslat ugyanakkor nem venne el többet a brit költségvetési visszatérítésbõl, mint a két héttel ezelõtt 8 milliárd euró. Ez a költségvetési alku talán legfogósabb eleme: az éves szinten mintegy 5-8 milliárd euróra rúgó brit rebattot fõleg a franciák akarják lefaragni, mert õk állják a legnagyobb részét. Erre London elvileg hajlandó, de csak akkor, ha cserébe a franciák lemondanak a britek által pazarlónak gondolt uniós agrártámogatások egy részérõl - ezt viszont Párizs nem akarja. A brit javaslat szerint a közös agrárpolitikát 2008-2009-ben felülvizsgálnák, és ebben sincs változás az új és a két héttel ezelõtti javaslat közt.