Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Micimackó és az öreg hölgy Disneylandben

2002.07.12. 09:51
Mióta tavaly a Walt Disney Milne örököseitől 350 millió dollárért megvásárolta a fennmaradó jogokat, egyetlen ellenfele maradt a médiavállalat Micimackó-birodalmának, Shirley Slesinger Lasswell. Ismerkedjünk meg a 81 éves hölggyel, aki lehetővé teheti, hogy a nagy vadász új formában szabaduljon rá a boltok polcaira.
Az Index fiktív létezők autonómiájáért tevékenykedő frontja többször megemlékezett már a Stephen Slesinger Inc. és a Walt Disney közti, lassan 12 éve folyó jogi csatározásról, mely a dolgok állása szerint jövő tavasszal végre tárgyalási szakaszba érkezik a Los Angelesi Legfelsőbb Bíróságon.

Mivel akár az is elképzelhető, hogy a Micimackó jelenlegi kereskedelmi megtestesüléséért felelős médiavállalatnak - a Disneynek - le kell mondania az évi egy milliárd dollárt hozó kollégáról, ideje bemutatnunk az olvasónak Shirley Slesinger Lasswellt, aki lehetővé teheti, hogy a nagy vadász új formában szabaduljon rá a boltok polcaira.

Stephen Slesinger 81 éves özvegye - talán mondani sem kellene - milliomos. Sofőr szállítja mindenhová ezüst színű Mercedeszen, mellette a hátsó ülésen állandó társa a kalandokban, egy 1 méteres Micimackó, példásan becsatolt biztonsági övvel. (A hölgy lelki világának árnyalásaként megemlítenénk még azt a POOH 1 rendszámú Cadillacet, mellyel második férjével, a karikaturista Fred Lasswellel 1964-től rótta Tampa utcáit.)

Shirley Slesinger Lasswellnek eddig összesen 66 millió dollárt hozott a konyhára, hogy 1961-ben eladta a Disney-nek Micimiackó kereskedelmi értékesítési jogát, melyet első férje hagyott rá és lányára.

A csupor mélységei

Steven Slesinger New York-i irodalmi ügynök - és mellesleg a brandmarketing úttörője - elsőként ismerte fel Micimackó mézescsuprának szédítő mélységeit. 1930-ban Angliába utazott, és Milnétől 1000 dollárért és a leendő bevételek 3 százalékáért megvásárolta Micimackó amerikai és kanadai kereskedelmi értékesítési jogát.

Két évvel később, amikor a televízió még csak néhány műszaki álmodozó fejében létezett homályos gondolatként, Slesinger megszerezte a rádiós és televíziós jogokat is, sőt, jogot szerzett minden olyan jövőbeni eszközre, mely a televízióhoz hasonló.

Stephen Slesinger 1953-ban bekövetkezett halála után az özvegy elhatározta, saját kezébe veszi Micimackó ügyeinek intézését. Újra elolvasta Milne könyveit, és az élmény hatása alatt idézetekkel és képekkel súlyosbított levelezőlapokat, plakátokat, könyvborítókat, rövidnadrágokat, köténykéket és más gyerekholmikat tervezett, valamint új gyártót keresett a plüss-Micimackók előállítására. 1960-ban azonban váratlan telefonhívást kapott a Disney-től. A vállalattal egy év alatt sikerült is megállapodnia abban, hogy a jogokért cserébe ővé a mackó segédletével begyűjtött összeg 4 százalékát.

Részvénytársaságoknál sohase lehessen tudni

Az idős hölgy 1981-ben kezdett gyanakodni, amikor meglátogatott egy Disneylandet, hogy átadja magát szenvedélyének, melynek tárgya, hogy a világgazdaság valamennyi Micimackós termékét megvásárolja. Otthon azonban hiába kereste, az új szerzeményeket nem találta azon a listán, melyen a Disney beszámolt neki a royalty alá eső termékek értékesítéséről.

Christopher Milne, a Milne-hagyaték gondozói, valamint Shirley Lasswell 1983-ban új szerződést írtak alá a Disney-vel. Az új megállapodásban a várható piacnövekedésre tekintettel az özvegy részesedése 4-ről 2 százalékra csökkent, a Disney részletesebb könyvelést ígért, és 750 ezer dollár fizetését vállalta a múltbeli viták rendezésére.

A könyvelés azonban nem javult, ezért a család 1987-ben perrel fenyegette meg a médiavállalatot amiatt, hogy nem fizet a videokazetták után. Ekkor a Disney - mint a cég jogásza jelenleg állítja, könyvelési hibából - 1 millió dollárt fizetett ki a videokazetták, és 17 ezer dollárt a számítógépes szoftverek értékesítése után.

A bizonyosságra törekvő hölgy 1990-ben auditort kért fel a Disney könyvelésének ellenőrzésére. A könyvvizsgáló végül arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat nyolc éve nem vezet teljes könyvelést az értékesített tételekről.

Az új ismeret birtokában 1991-ben Slesinger övegye 200 millió dolláros kártérítési keresetet nyújtott be a Disney ellen. (Jelenleg már 500 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget követel.) A médiacég ennek ellenére 1992-ben 2,2 millió dollárt utalt át a család tulajdonban lévő Stephen Slesinger Inc. számlájára az audit által feltárt ellentmondások eloszlatására.

A Disney vesztésre áll

A több mint 10 éve folyó jogi huzavonát már a Disney is kezdi komolyan venni. A tőzsdefelügyeletnek benyújtott, 2002 első negyedévéről készített pénzügyi jelentésében a vállalat a kockázatok között hozta a részvényesek tudomására, hogy a per "akár több száz milliós kárt is okozhat, és negatívan érintheti" Micimackó és társai "minden jövőbeni felhasználását".

Június 19-en Ernst M. Hiroshige bíró előzetes ítéletében elutasította annak a beszámolónak a nagy részét, melyet a bíróság által felkért független könyvvizsgáló készített a médiacég könyveiről. A bíró új auditort jelölt ki, és úgy döntött, a Slesingerék által javasolt könyvelési módszert kell használnia.

A médiaválalat két évig hallgatott arról, hogy Mr. Hiroshige 2000 nyarán példátlan büntetést szabott ki rá amiatt, hogy az 1990-es évek elején, már a jogi procedúra alatt - az iratmegsemmisítés úttörőjeként - ledaráltatott vagy negyven doboznyi papírt az 1992-ben elhunyt kereskedelmi igazgató, Vincent Jefferds feljegyzéseiből, köztük egy olyat is, melyen az a felirat éktelenkedett, hogy "Winnie-the-Pooh - jogi problémák".

A bíró júniusban utasította el a Disney fellebbezését, és fenntartotta álláspontját, mely szerint a vállalatnál szándékosan semmisítettek meg olyan iratokat, melyek alátámaszthatták volna Slesingerék állítását: 1983-ban a kereskedelmi igazgató megígérte nekik, hogy a Disney fizet a videok és a szoftverek után.

A jövő tavasszal induló - és az üzleti titkokra hivatkozó Disney kérése ellenére - nyilvános tárgyaláson éves árbevételének akár a felét is elbukhatja a médiavállalat. A bíró állásfoglalása szerint ugyanis Slesingerék kérhetik a Walt Disney-vel kötött szerződés érvénytelenítését, ha a per során bebizonyosodik, hogy a vállalat csalást vagy szerződészegést követett el.

Most segíts, Petrocelli!

A médiaóriás vezető ügyvédje Daniel Petrocelli, aki nem annyira híres, mint állandóan építkező, hasonnevű televíziós kollégája, de a neve azért is ismerősen csenghet, mert ő képviselte az áldozat családját az O.J. Simpson-perben.

A csavaros eszű Mr. Petrocelli szerint semmi nem bizonyítja, hogy a megsemmisített iratok olyan feljegyzést tartalmaztak, mely igazolhatná, hogy az egykori kereskedelmi igazgató fizetési ígéretet tett Slesingeréknek. De még ha lenne is ilyen feljegyzés, Jefferds túlságosan kis ember volt ahhoz a cégnél, hogy önállóan ilyen döntést hozhasson.

Mr. Petrocelli arról is meg kívánja győzni a bíróságot, hogy a Disney csupán könyvelési hibából fizett 1982-ben 750 ezer dollárt a videók után. Hiszen elég csak egy kicsit eltűnődni a szavak jelentésén, és nyilvánvalóvá válik, hogy a Walt Disney a Micimackós videó-, DVD- és szoftverértékesítés jogát a filmjogokkal együtt hallgatólagosan megvásárolta, mégpedig közvetlenül Milne örököseitől. Ráadásul Slesingerék kereskedelmi értékesítési joga olyan dolgokra vonatkozik, mint a pizsik és az uzsonnásdobozok, a szoftverek, videokazetták és DVD-k azonban nem ilyen létezők.

Az pedig már teljesen abszurd, hogy valaki értékesítési jogokat szerezzen olyan technológiákra, amelyek a szerződés aláírásának pillanatában még ismeretlenek voltak. Márpedig az ügyvéd szerint a kapzsi felperes jó ideje nem tesz mást, mint fokozatosan tágítani próbálja azoknak a termékeknek körét, amelyek után a Disney-nek fizetnie kell.

Nem a pénz miatt hajt a stekszre

Az idős hölgy természetesen kikéri magának ezt a vádat, ő csupán azt szeretné, ami jár neki, sem többet, sem kevesebbet. "Nem költöttük volna ezt a sok milliót ügyvédekre éveken át, ha egyszerűen csak több pénzt szeretnénk" - próbált a hölgy a Los Angeles Times riporterének józan eszére hatni.

Lánya, a most 49 éves Patricia Slesinger az újságírónak elmondta, érzelmileg megviselte ugyan a pereskedés, de sokat tanult abból, szülei milyen szerepet játszottak a Micimackó-brand megteremtésében. A művészetttörténész végzettségű Patricia órákat tölt naponta a számítógép előtt, olyan tételekre vadászva az Ebay-en, melyeknek közük van apja értékesítési és anyja tervezői munkásságához.

Búcsúzóul azt is elárulja, felháborodva tapasztalta, hogy a Slesinger nevet meg sem említették abban a könyvben, melyet a Walt Disney adott ki 2000-ben Micimackó történetéről: "Mindannyian jó munkát végeztünk a Micimackó-brand kialakításában, Ne próbáljanak bennünket kitörölni a történelemből."

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.