Duisenberg a megalakulástól, 1998 közepétől 2003. októberig állt az Európai Központi Bank élén. A szálfa termetű, lobogó ősz sörényű bankár, aki "életművész" hírében állt és kiváló golfjátékos volt, szakmai tevékenysége csúcsának és nagy sikerének tekintette az euró mint közös európai fizetőeszköz 1999. januári indítását, majd az eurókészpénz 2002. januári bevezetését.
Az 1935. július 9-én Heerenvenben született Duisenberg pályája kezdetén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársaként dolgozott Washingtonban, majd makroökonómiát oktatott az amszterdami egyetemen. 1973-77 között a munkáspárt színeiben a pénzügyminiszteri tárcát irányította a hágai kormányban. Később a holland jegybank igazgatója, majd 1982-97 között elnöke volt. Az EKB-tól való távozása után a Rabobank és a KLM-Air France felügyelőbizottságának tagja lett.
A holland bankár erős kézzel őrködött a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank függetlenségén, az euró árfolyamának stabilitásán. Szívesen mesélte barátainak, hogy amidőn az eurózóna egyik tagállamának vezetője magához rendelte, és hosszasan kioktatta egy kamatcsökkentés szükségességéről, ő maga röviden csak ennyit mondott: "Figyelek, de nem hallok".
Egyik utolsó nyilatkozatában, áprilisban Duisenberg elmondta, hogy a volt német pénzügyminiszter, Oscar Lafontaine, a német kancellár, Gerhard Schröder, Jacques Chirac francia elnök, Silvio Berlusconi olasz kormányfő is azok között volt, akik megpróbáltak személyes nyomást gyakorolni az EKB kamatpolitikájára.
"Nyugodt viselkedésével megalapozta és megerősítette a bizalmat az euró iránt a lakosság körében" - mondta vasárnap Hans Eichel német pénzügyminiszter.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
