Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Jöhetnek a befektetések, jók vagyunk

2006.07.21. 15:02
A feltörekvő országok közül Magyarország és Csehország vonzó befektetési célpont, de az infrastruktúra és a munkaerő hiányosságai miatt nem képesek fejlett techológia kiszolgálására.
A feltörekvő országok között Csehország, Magyarország, Lengyelország azok az országok, amelyek a legkedvezőbb feltéteket nyújtják a befektetőknek, ám csak a közepesen fejlett technológia befogadására alkalmasak, tekintettel az infrastruktúra fogyatékosságaira és a munkaerő minőségére, derül ki a német BERI intézet évente nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A feltörekvő országok között Csehország és Magyarország pontszáma 55-55, Lengyelországé 51 pont. Ugyanezen csoportba tartozik, tehát a "közepesen fejlett" technológia befogadására alkalmas Portugália (58 pont), Törökország (56 pont) és Kína is (46 pont).

A jelentés három kategóriában (magasan fejlett, feltörekvő, fejlődő országcsoport) értékelte az országokat. Az intézet jelentését az iparvállalatok felhasználják, amikor döntéseket hoznak befektetéseik telephelyeiről. A magas bér-és a béreket terhelő szintén magas járulékok ellenére a beruházások legalkalmasabb terepéül a legfejlettebb ipari országok szolgálnak, ezek ugyanis kedvező infrastruktúrával, képzett és motivált munkaerővel rendelkeznek. A 100-as skálán az Egyesült Államok (75 pont), Svájc ( 74 pont), Belgium ( 73 pont), Japán (72 pont), Hollandia (66 pont) és Németország (61 pont) áll az élen.

A fejlődő országok közül csak kevés felel meg az egyszerű és munkaigényes termelés befogadására, hangsúlyozzák a jelentés szerzői. A BERI szakértői ezzel összefüggésben óva intenek az arra alkalmatlan alacsonyabb bérű országokba történő befektetésektől. Az infrastruktúra hiánya, a munkaerő képzettségi és motiváltsági fogyatékosságai, a bürokrácia, a korrupció és a Ramadan költségkihatása mind olyan tényezők, amelyek meglepően magasra emelik a gyártási költségeket. A ranglista utolsó helyezettjei Vietnam, Venezuela és Nigéria.

A BERI a lista összeállításánál a bérköltségeket a termelékenységhez viszonyítva, a munkaerő képzettségét, a szociális terhek és a dolgozók beleszólási jogainak költségkihatásait, a sztrájkok okozta kieséseket értékelte.