Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Pénzügyi válság lehet Magyarországon

2006.06.06. 13:37
Lesújtó véleményt formáltak a Nemzetközi Valutaalap egy hétig hazánkban tartózkodó szakértői a magyar költségvetési és államháztartási helyzetről. Szerintük az állami pénzügyek helyzete már az egész gazdaságot veszélyezteti, és akár pénzügyi válságot is eredményezhet. A kormányprogramban vannak ugyan az IMF szerint is üdvözlendő lépések, de a Valutaalap több új adót, így például szélesebb körű ingatlanadót és nyugdíjadót is szeretne.

"Az állami pénzügyek helyzete - amelyet a hiány sorozatos túlfutása jellemez - aláássa a gazdasági stabilitást és a növekedés kilátásait." Kemény bírálattal kezdődik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának záró megállapítása, amelyet egyhetes konzultáció előzött meg.

Az IMF szakértői szerint a magyar gazdaság sérülékeny, amire nemcsak az elemzők, hanem már a pénzpiacok is rávilágítottak. A jelentés úgy fogalmaz: a meglévő tartalékok nyújtanak védelmet a valuta továbi értékvesztésél szemben, de ha ez a védelem - akár a globális hangulat további romlása miatt - meggyengül, annak súlyos következményei is lehetnek.

Ideiglenes megoldások

A költségvetés helyzete miatt pénzügyi válság kockázatával is számolni kell, olvasható a jelentésben. Az IMF fontosnak tartja, hogy a mostani korrekció egy hosszabb távú szerkezeti reformot alapozzon meg, és az a kormányzati kiadások gyors GDP-arányos csökkenését eredményezze. A kompromisszumos intézkedések az IMF szerint csak ideiglenes megoldást jelenthetnek, a gazdaság továbbra is sebezhető maradna, ugyanakkor dicsérik a kormányt, hogy a "szükséges korrekció mértékét jól ismerte fel".

A Valutaalap felhívja a figyelmet arra is, hogy a gazdasági növekedés - bár "tiszteletre méltó" és kiegyensúlyozott szerkezetű - lassabb ütemű, mint a régió többi országában. Az IMF erre az évre 4,75 százalékos GDP-bővülést vár, ám az államháztartás hiánya a GDP 10 százaléka lehet, ami eredményszemléletű elszámolásban, nyugdíjkorrekcióval 8,5 százalékra csökkenhet - de ha az újabb autópálya-elszámolást sem fogadja el az Eurostat, 11 százalékra is emelkedhet. A vállalati szektorral együtt hazánk teljes külső adósságállománya a GDP 81 százaléka, és várhatóan továb fog emelkedni.

A 2007-es előrejelzésben jelentős költségvetési hiánycsökkentésre számít a delegáció, de annak pontos ismeretében sem inflációs, sem növekedési kilátásokat nem prognosztizáltak. Csak annyit írtak le, hogy a szükséges deficitlefaragás a GDP 2-2,5 százaléka lehet, és ha ez így lesz, akkor az infláció és a GDP-növekedés is 3,5 százalékra várható 2007-ben. A Valutaalap több évre előre szóló kiadási plafon megfogalmazásával ösztönözné a felelősebb költségvetés-készítést, ennek betartását az Állami Számvevőszék vagy akár egy költségvetési tanács előzetes kontrollja garantálná.

Megadóztatnák a nyugdíjakat is

A kormánynak a maastrichti deficitkritériumok teljesítéséhez - persze több év alatt - 7 százalékpontot kellene csökkenteni, de az államadósság 60 százalék alatt tartása érdekében, ami szintén elvárás, 10 százalékos GDP-arányos korrekció kellene. Ehhez nemcsak a kiadások lefaragását, hanem a bevételek növelését is sürgeti az IMF, amely azonban mégis csak az előbbit tartja fontosabbnak.

A Valutaalap egységesítené az adókulcsokat, széles körű ingatlanadót vezetne be, megadóztatná a nyugdíjakat és az értékpapírokból származó bevételekre kamatadót is bevezetne. Több más javaslatuk - például az adóalap szélesítése - a kormányprogramnak is részét képezi, derült ki Veres János pénzügyminiszter ugyancsak keddi miniszterjelölti meghallgatásán. Ilyennek tűnik az ötéves adócsökkentési program elhalasztása is, bár Veres azt csak átütemezésnek minősítette.

Más, mérlegelés alatt álló adóintézkedések ugyanakkor az IMF szerint "újragondolást igényelnek", bár nem részletezték, melyek (a jelentés más helyéről úgy tűnik, a munkaadókat sújtó terhek növekedését ellenezné a Valutaalap). A nyugdíjasok azonban nem kímélnék: megszüntetnék az ezután nyugdíjba vonulók 13. havi nyugdíját, emelnék a nyugdíj-korhatárt, megszüntetnék a korkedvezményes és szigorítanák a rokkantsági nyugdíjat.

Nemcsak az államháztartás, a folyó fizetési mérleg deficitje sem csökken a következő években számottevően. A szakértők azt várják, hogy 2010-ig mérséklődhet ez a mutató 7 százalék köré a mostani 9 százalék fölötti GDP-arányos szintről. Az IMF bővítené a számvevőszék jogkörét, hogy az ÁSZ szigorúbb gazdálkodásra kényszeríthesse az államot.

Az IMF az euró bevezetéséről annyit írt: "bizonyos távolságra van, egy ERM II típusú árfolyamrendszer jelenleg nem időszerű". A sávos árfolyampolitikát megszüntetnék, mondván: az infláció csökkenésével erre már nincs szükség. A Valutaalap nem számít a kamatemelésre, bár a kedvezőtlen feltételek együttállás esetén egy kisebb szigorítást el tud képzelni.

A jelentés továbbra is elsődleges feladatnak tartja a foglalkoztatottság növelését, és figyelmeztet arra, hogy bár a bankrendszer stabilnak tűnik, "nagyobb szükség van a fokozott éberségre". Ezt az erősödő versennyel, az adósok között lévő kis- és közepes vállalatok pénzügyi törékenységével és a devizahitelezés növekedésével indokolták; utóbbi csökkenését az IMF szerint állami eszközökkel is ösztönözni kellene.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.