Csődhullámhoz vezetnek a megszorítások

2006.06.06. 08:09
A közgazdászok szerint felesleges fenntartani az államilag támogatott lakáshitel rendszerét, mert mindenki devizaalapú kölcsönt vesz fel. A szakma ugyanakkor a szigorítás és az adóemelés miatt a forgalom drasztikus visszaesésétől tart, miközben arra figyelmeztet, hogy egy új lakás négyzetmétere után 80-120 ezer forint a büdzsé bevétele. A kisebb cégek tönkremehetnek, ami a körbetartozások miatt az ágazat nagy részét magával húzhatja.

Az új kormány programjában szereplő megszorítások várhatóan érintik a lakástámogatás jelenlegi rendszerét is: ha igazak az elmúlt hetekben kiszivárgott hírek, például megszűnne a lakáshitel törlesztése után járó személyijövedelemadó (szja)-kedvezmény, valamint a forrásoldali jelzáloglevelek kamattámogatása. A lehetséges változásokról, az állami támogatási rendszer célirányosabb és racionálisabb működtetéséről a lapunk által megkérdezett szakemberek eltérően vélekednek ugyan, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a jelenlegi rendszer reformjára szükség van.

Általában kellene a lakáshitelt támogatni

Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője szerint a lakáspolitika legalapvetőbb kérdéseiben sem a döntéshozók, sem a szakemberek körében nincs egységes álláspont, így – mint a lakáspolitika egyik eszközét – a hiteltámogatást is sokan sokféleképpen látják. Varga azokkal ért egyet, akik szerint ez jó eszköz, ezért azt tartaná előrelépésnek, ha nem a forintalapú, lakáscélú hiteleket, hanem általában a lakáscélú hiteleket támogatná a költségvetés.

Ez a jelenlegi gyakorlattal szemben a devizaalapú hitelek támogatását is jelentené, akár fajlagosan kisebb összeggel, mint amiben jelenleg a forintalapú hitelek részesülnek. Az ehhez szükséges összeget lehetne növelni például az szja-kedvezmény megszüntetésével és a hitelek támogatására történő átcsoportosításával.

A szakember szerint 2004 áprilisa óta az állam – jelenlegi formájában – teljesen fölöslegesen működteti a támogatott hitelek rendszerét. Ugyanis a devizaalapú kölcsönök támogatás nélkül sem drágábbak azoknál a forintalapúaknál, amelyekhez az adófizetők pénzéből nyújt jelentős összegeket az állam.

Legfeljebb ötmilliárdot jelent

A DEM ügyvezetője nem tartja elfogadhatónak azt a vélekedést sem, hogy „ez úgyis csak legfeljebb 5 milliárdos megtakarítást jelentene a költségvetésnek”, szerinte ugyanis könnyen lehet, hogy 2004 áprilisától 2009 végéig összesen 1000 milliárdos támogatandó hitelállomány keletkezik, teljesen fölöslegesen. Így, amennyiben minden változatlan marad e téren, több mint 60 milliárdot dob ki az ablakon a költségvetés, miközben ez az összeg a lakásviszonyok javítását is segíthetné.

Varga szerint 2004 óta megfigyelhető az államilag támogatott hiteleknek a lakáshitelezésen belüli marginalizálódása. Alátámasztják ezt az adatok is: míg 2004. január–április hónapokban mindössze 13 milliárd forint devizahitelt igényeltek a pénzintézetektől, addig 2005-ben ez elérte a 69 milliárdot, idén januártól április végéig pedig a 113,2 milliárd forintot. Ez azt is jelenti, hogy a 2006 első négy hónapjában kihelyezett 159 milliárd forint banki lakáskölcsönön belül mindössze 28,8 százalékot tett ki az állami támogatásúak aránya.

Felerősödő létbizonytalanság

Borúlátóak a kiszivárgott hírek hallatán a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségénél. Varjasné Székely Éva elnök szerint a még csak körvonalaiban beharangozott adóemelések, elvonások kapcsán egyrészt ismét nagy a vállalkozói bizonytalanság, másrészt a közigazgatás átalakításával nem világos az ágazat hovatartozása sem.

A lakásépítő cégek úgy látják: nemcsak a szakma által igényelt építésügyi minisztériumból nem lesz megint semmi, hanem az adóemelések kapcsán felerősödött az építési szakma, valamint a teljes háttéripar létbizonytalansága is. A most tervezett kormányzati lépések ugyanis jelentős áremelkedést hoznak a teljes – építőanyag-, energia-, kivitelezői – piacon, ami emeli az új lakások árát is.

Ezért biztosan tovább csökken azon átlagjövedelmű családok száma, akik a várható drágulások és támogatáselvonások miatt egy középkategóriás lakást meg tudnának vásárolni. Így a hasonló otthonokat építő cégek fejlesztéseik további visszafogására kényszerülnek, ami az építési piacon munkanélküliséget okozhat. Ez pedig azt is jelenti, hogy csökken a kormány ágazatból várt bevétele is.

Hatástanulmány kellene

Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség alelnöke, a Lakásépítési Munkacsoport vezetője szerint az építőipar s azon belül a lakásépítés az állam és az egyén szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű ágazat, hiszen gazdaságélénkítő eszköz, az egyik legnagyobb munkaerő-piaci terület, s az ágazatból befolyó állami bevételek nagyságrendje is igen jelentős.

Bodnár szerint az elmúlt évek intézkedései lakáspolitikai szempontból jó szándékúnak nevezhetőek, de átlátható koncepció nélküliek voltak, most fontos, hogy milyen döntések születnek a kormányzat részéről. Az eddig kiszivárgott megszorítások azonban nem sok jóval kecsegtetnek. A szakember szerint nem a szükségszerű – és remélhetőleg átmeneti – megszorításokkal van a legnagyobb gond, hanem azzal, hogy a döntések mögött ismét nincs semmiféle hatástanulmány.

Az általa képviselt szervezetek ugyan egyetértenek azzal, hogy a tiszta piac és a tiszta piaci verseny megteremtéséhez elengedhetetlen az ágazat adózási fegyelmének erősítése és szükségesek a mostaninál szigorúbb minőségi elvárások, ám nem hagyható figyelmen kívül az, hogy ezek a tervezett intézkedések egy amúgy is beszűkült vásárlóerejű piacon óhatatlanul drágítják az építkezéseket, s így még inkább visszafoghatják a keresletet.

Négyzetméterenként 80-120 ezres állami bevétel

Pfandler Katalin, az Interestate Rt. vezérigazgatója, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja szerint a gazdaság működésének egyik jelentős ága és a költségvetés bevételi oldalát növelő szektora a lakásépítés. Egy korábbi számítás szerint minden eladott négyzetméter új lakás után 80–120 ezer forint folyik be a költségvetésbe.

A cégvezető szerint annak érdekében, hogy piaci mechanizmus működjék az ágazatban, ma még szükség van az állami szerepvállalásra, így a meglévő támogatási rendszer megtartására és arra, hogy a jelenlegi támogatás garantáltan hosszú távon működjön, ne kelljen az otthonteremtőknek félévenként szembenézniük a változásokkal. Mindehhez kapcsolódnia kell egy jól kidolgozott vállalkozói bérlakásprogramnak, ehhez azonban figyelembe kellene venni a vállalkozói szféra javaslatait. Például azt, hogy azoknak a fejlesztőknek, amelyek ilyen beruházást vállalnak, legyen lehetőségük a bérlakások utáni áfa visszaigénylésére és kapjanak a befektetés erejéig vállalkozási adómentességet.