További Világ cikkek
Írország hosszú és kitartó munka eredményeként elérte, hogy megszabadult az egyre csökkenő népesség, alacsony életszínvonal és a gazdasági stagnálás problémáitól. Az íreknek sikerült elérniük, hogy mára országukban van az egyik legnagyobb gazdasági növekedés az Európa Unióban. Az egyik legnagyobb lépés a fellendülésben a rengeteg munkahely teremtése volt: 1990 és 2005 között 1,1 millióról 1,9 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. Olyan év is volt, hogy egy év alatt – 2004 júliusa és 2005 júniusa között – öt százalékkal nőtt a foglalkoztatottság. A munkanélküliségi 4,4 százalékos volt az elmúlt években, ez a legalacsonyabbak között van az unióban. A gazdasági növekedés, a több munkahely és az életszínvonal emelkedése megállította a népességcsökkenést, mely generációkon keresztül jellemző volt Írországban. Az ír lakosság 1996 és 2005 között 15 százalékkal nőtt. Az államháztartás egyensúlyba került, sorban álltak a külföldi befektetők, hogy az országba jöjjenek.
Lassan indult be
Nézzük, milyen okok vezettek idáig, hogyan éledt fel a "Kelta Tigris", ahogy az írek nevezik az országot ebben az időszakban. Az erőteljes fejlődés a kilencvenes évek elején indult, 2001-ben kissé lelassult, 2003-ban megint erőre kapott, majd 2007-ben másodszor is lassulni kezdett.
Ingatlanpiaci boom
Az ingatlanpiac nagyban elősegítette a fejlődést a kilencvenes évek végétől, az ingatlanboom idején az építőipar a GDP 15 százalékát tette ki. A kétezres években évi 75 ezer lakóház épült. Az írek többsége ingatlanba fektette vagyonát, és nem csak Írországban vásároltak, hanem Kelet-Európában is. Magyarországon például hosszú évekig az írek voltak a legmeghatározóbb külföldi vásárlók. Az ingatlanboomnak most már vége, még sok az építkezés, de közel sem annyi, mint korábban.
A rendkívüli gazdasági növekedés sok belső és külső okra vezethető vissza, nem a semmiből jött. Miután 1922-ben Írország kivívta függetlenségét, magára maradt gazdaságilag. Akkor még egyértelműen agrárország volt, főként az Egyesült Királyságba exportált. Lakossága akkoriban hárommillió fő volt, de ez folyamatosan csökkent - az 1950-es években például egy évtized alatt négyszázezren hagyták el az országot. Az ötvenes évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy ez így nem mehet tovább, alapvető dolgokon kell változtatni. Az új irányzat elvetette a korábban uralkodó protekcionizmust, helyette nyitottságot hirdettek meg. Ezeket a változásokat 1958-ban egy dokumentumban összegezték, az Economic Developmentben. A hatvanas években az átlagos növekedés évi négy százalék volt. Nem volt könnyű időszak, az ország még mindig nagyon függött a mezőgazdaságtól, több tízezer munkahely szűnt meg, mert a cégek nem voltak versenyképesek a nyugat-európai vállalatokkal, és a kivándorlás sem szűnt meg, igaz alacsonyabb volt, mint az ötvenes években. De a változások megkezdődtek melyek eredményeként 1973-ban csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez.
A hetvenes években átlagosan évi négy százalékkal nőtt a gazdaság, egy százalékkal nőtt a foglalkoztatottság. Ez utóbbi főleg az állami szférában. A hetvenes években nagyon gyorsan fejlődött az egészségügy, az oktatás, az ingatlanpiac, a telekommunikáció és a többi infrastruktúra, és egyre többet költöttek jóléti intézkedésekre. Mindezt annak ellenére érték el, hogy 1971 és 1980 között az évi átlagos infláció 13,6 százalékos volt, részben külső (olajválság), részben belső (pl. fogyasztás megugrása) okok miatt.
Erős visszaesés a nyolcvanas években
A fordulópont azonban még nem jött el, a hatalmas államháztartási hiány, az óriási államadósság okozta az 1980-as évek válságát. Megint megugrott a munkanélküliség, megindult a kivándorlás – egyszóval a helyzet nagyon hasonlított az ötvenes években átéltekre. 1981 és 1990 között kétszázezren hagyták el az országot, voltak olyan évek is, amikor a lakosság egy százaléka emigrált. 1980 és 1986 között a kiadások a GNP 54 százalékáról 62 százalékra nőttek, az államháztartási hiány elérte a tíz százalékot, az államadósság pedig 87 százalékról 120 százalékra ugrott. Az összes befolyt adó egyharmadát ennek törlesztésére fordították. Emellett a munkanélküliség 15 százalékra nőtt.
A kormány külföldi befektetők csábításával, a költségek radikális visszafogásával, egyes ágazatok – mint a telekommunikáció – támogatásával igyekezett kilábalni a válságból. Ez utóbbi különösen jó döntésnek bizonyult, mert ma Írországban van az egyik legfejlettebb digitális hálózat Európában, mely fontos szerepet játszott az oktatásban és ezen keresztül, mint látni fogjuk, a gazdaság fellendülésében is. Ebben az időben alakult meg a Ryanair is, mely azóta Európa legnagyobb fapados légitársaságává nőtte ki magát. Megjelentek Írországban a turisták, ezzel a szolgáltatószektor is fejlődésnek indult.
Megtérültek a befektetések
A lisszaboni szerződés elutasítása
Ami még problémát okoz, az a nagyarányú bevándorlás az új uniós tagállamokból. Sokan gondolják azt, hogy a kelet-európaiak elveszik tőlük a munkát, vagy miattuk csökkennek a fizetések. Egy ír buszsofőr négy évvel ezelőtt még heti ezer euró körül keresett, a lengyel sofőrök megjelenése miatt az összeg jelentősen csökkent. A munkahelyek biztonságának hiánya és a bérek csökkenése miatt csalódottak az emberek. Ráadásul a fiatalok nagy része nem élt a nyolcvanas évek nehéz időszakában, ők csak a fellendülést látták, így ők könnyebben mondanak nemet az EU-ra, mert az uniót okolják a problémák miatt. A lisszaboni szerződéssel az EU két olyan területen szeretne irányítani, ahol az írek hagyományosan nem engednek beleszólást, ez a külpolitika és a védelmi politika. A fenti okok miatt utasították el a szerződést a népszavazáson.
Az átmeneti időszak végén – ahogy Brendan Keenan nevezte ezeket az éveket – jött el a fordulópont, amikor minden együtt állt ahhoz, hogy meginduljon a fejlődés: az ipari szerkezet totális átalakítása, a mezőgazdasági struktúrák átalakítása, amit segítettek a demográfiai változások. Brendan Keenan szerint ugyanis a gazdasági tényezőkön kívül az egyik legfontosabb tényező a demográfiai robbanás volt, a hetvenes években a függetlenség kivívása óta most először nőtt az ország népessége – egy évtized alatt 15 százalékkal. Nagyon sok a fiatal, a lakosság negyven százaléka 25 évnél fiatalabb. A továbbtanulók száma megtöbbszöröződött, ezzel az előző generációnál képzettebb munkaerő lépett a piacra. Ezek a fiatalok pont akkor végezték el az iskolát, amikor megindult a gazdasági fellendülés, a fiatal és képzett munkaerő pedig nagyon sok amerikai céget vonzott az országba.
Az Intel 1989-ben úgy döntött, hogy Írországban építi meg első európai központját, őket nagyon sok IT-cég követte, mint a Microsoft, Dell, Hewlett-Packard és az IBM. A gazdaság tehát beindult, olyannyira, hogy 1994 és 2002 között 6 és 11 százalék között volt az éves növekedés. Ez 2002-ben 2 százalékra esett, majd 2003-ban megint öt százalék körüli lett a növekedés, 2004-ben is a legmagasabb az EU-ban a maga 4,5 százalékával. Ebben az időszakban az államadósságot lenyomták a GNP 12 százalékára, az EU-ban csak Luxemburgban jobb az arány. Tavaly két százalékos volt az államháztartási többlet, de ezt az idén már nem sikerül tejesíteni, három-négy százalékos hiánnyal számolnak.
A jövő azonban nem túl rózsás, a jelzálogpiaci válság Európa többi országánál jobban érintheti Írországot, főleg azért, mert a fejlődésben óriási szerepet játszott az ingatlanpiaci boom. A lakáspiac lassulása már két éve megkezdődött, egyre több lakás áll eladatlanul.
November elején az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderül, Írországban jelentősen lassulhat a gazdaság. Az országgal szemben túlzott deficit miatti eljárás is indíthatnak néhány héten belül, mert a számítások szerint idén 5,5, jövőre 6,8, 2010-ben 7,2 százalékos lesz az államháztartási hiány.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
