Közülük a brit BP volt a leggyorsabb: a tegnap közzétett adatok szerint nem kevesebb mint 28 százalékkal, 9,47 milliárd dollárra növelte nettó nyereségét, miközben árbevétele közel másfélszeresére, 110,98 milliárd dollárra emelkedett. A Shell után a második legnagyobb európai olajcég az upstream, azaz a feltárási és kitermelési üzletágban érte el profitja nagy részét: az adózás előtti nyereség itt 51 százalékkal, 10,8 milliárd dollárra nőtt, míg a downstream, azaz a finomítói és értékesítési ágazatban - amely 24 ezer töltőállomást üzemeltet világszerte - az egy évvel korábbi 2,7 milliárdról 539 millió dollárra apadt a profit. Ennek oka, hogy az üzemanyagok ára lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint a nyersolajé.
A csoport oroszországi vegyesvállalata, a TNK-BP jelentősen hozzájárult a brit cég nyereségéhez: a második negyedévben kétmilliárd dollár adózás előtti profitot termelt a BP-nek, kétszeresét az egy évvel korábbinak. A kilátásokat azonban bizonytalanná teszi a BP és a moszkvai hatóságok alig leplezett támogatását élvező orosz tulajdonosok közötti konfliktusok kiéleződése.
A szakszervezetek nem fogadták nagy lelkesedéssel az eredményeket, mivel nehezményezik, hogy a BP ötezer alkalmazottat el akar bocsátani az összesen 97 ezres létszámból, emellett rámutatnak, hogy a fogyasztók szenvedik meg a magas olajárak következményeit. Ezért sürgetik - számos más ország szakszervezeteihez és civil szervezeteihez hasonlóan -, hogy a kormány vessen ki különadót az olajcégek extraprofitjára. Követelésük valósággá válhat, mivel a brit parlament gazdasági bizottsága ugyancsak extraadót vetne ki az energiacégekre.