Natália
-3 °C
7 °C

Nálunk akarnak hódítani az olasz borok

2006.04.27. 17:09
Mit keres egy hagyományos bortermelő, kicsi és nem is gazdag országban a világ egyik legelismertebb és legnagyobb exportőrének számító ország borászati bemutatója? Piacot. Olyan módszerekkel, amikről itthon csak álmodozunk.

Franciaország után Olaszország Európa legnagyobb bortermelője, évjárattól függően itt is, ott is 50-60 millió hektoliter bor és must készül (a harmadik helyezett Spanyolország 40-45 millió hektóval). Olaszország adja a világtermelés 17 százalékát. Magyarország termelése 4 millió hektó. Az olasz szőlőültetvények területe összesen 792 ezer hektár, ez a magyar ültetvények kilencszerese.

Az olaszoknak nincs gondjuk boraik értékesítésével: az ágazat teljes forgalma évi 9 milliárd euró, aminek a harmadát adja az export (további mintegy 2 milliárd eurós forgalmat bonyolít évente a borászati technológiai ipar, amelynek termékeit a borokhoz hasonlóan a világ minden tájára exportálják). Az olasz borok legnagyobb felvevője az USA, 2002-ben az Amerikába exportált talján mennyiség már meghaladta a franciákét. A nem jelentéktelen olasz élelmiszerexport minden 100 eurójából 20 borokból származik.

A rügyezésre enyhe késéssel került sor

Mindez Giuseppe Martelli előadásából, az olasz borbörzén derült ki, melyet az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE) szervezett csütörtökön a New York palotában. A több mint száz magyar, elsősorban potenciális kereskedelmi partnerként meghívott vendég teljes körű tájékoztatást kapott az olasz termelés hagyományairól, új irányairól, az elmúlt évtizedek változásairól, világpiaci helyzetéről. És kiemelten a 2005. évi szüretről: "a rügyezésig az egész tartományban a csapadékviszonyok normálisan alakultak, majd a csapadék mértéke csökkent, illetve nem esett a virágzás és megkötés során. A rügyezésre enyhe késéssel került sor, majd a meleg június és július következtében visszaálltak a normál érési idők" - kezdődik például a Lombardia tavalyi évét bemutató írás, de hasonló részletességű anyagot hoztak minden borvidékről.

Van jó borunk, van jó konyhánk, vannak ötleteink, talán a pénz is meglenne rá, a magyar bormarketing azonban még soha nem volt képes ilyen színvonalú, kereskedelmi eredményekkel mérhető sikerű bemutatót csinálni - mondta az Index kérdésére Kállay Miklós, a Corvinus Egyetem borászati tanszékének tanára. A szakértő szerint ez elengedhetetlen a nemzetközi érvényesüléshez.

Jelen kell lenni

A magyarok szeretik a bort és szeretik az olasz borokat - indokolta az Indexnek több kiállító, miért akarnak megjelenni ezen a relatíve kicsi piacon. Tény: a hazai borimportot évek óta Olaszország vezeti, azaz ha nem magyar üveget nyitunk, a legtöbbször olasz bort iszunk. A 19 kiállító között egyaránt akadt olyan pince, amely évente sok százezer palackot termel, köztük a 2 eurós fehérboroktól a drágább vörösökig, és olyan is, amely mindössze 50 ezres, magyar viszonylatban sem kiemelkedő mennyiséget állít elő évente két vörösborából. Ezek "nagykereskedelmi" ára is közel van a 30 euróhoz. Utóbbi képviselője elmondta: már azzal is elégedett lenne, ha a csúcsborából évi hatvan palackra, a másik vörösből ennek duplájára bejelentkezne valamelyik magyarországi luxusszálloda, ahol aztán - a nemzetközi tapaszalatok szerint - négyszáz százalékos hasznot biztosító áron tűnne fel a tétel az étteremben. A jelenlét ugyanis kulcsfontosságú, függetlenül az értékesített mennyiségtől - emelte ki szélesebb palettával, de csak borszaküzletekben és a gasztronómiában hódítani akaró Quinto Fausti, a DeAngelis pince tulajdonosa.

Az igazsághoz hozzátartozik: a 19 borászat tegnap még a magyarral egy körútba kötött prágai bemutatón vett részt, ahol - nem bortermelő országban érthetően - kétszeres érdeklődés volt a budapestihez képest.