Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Többel és tovább tartoznak a cégek

2006.11.14. 12:58
Az Európai Unióban 250 milliárd euró a már lejárt követelésállomány, és ez a szám folyamatosan nő. Országonként komoly eltérések figyelhetők meg a késve fiztés mértékéről és a nem fizetés kockázatáról. Az Intrum Justitia követelésvezető adatai szerint a magyar fizetési fegyelem a mediterrán országokéra hasonlít.

Az EU teljes lejárt követelésállománya kis- és középvállalkozások esetében nagyjából 250 milliárd euró (ez az összeg megfelel Ausztria éves GDP-jének), az éves növekedés megközelíti a 25 milliárd eurót. Az adatokból kiderül, hogy a késedelmes napok száma is folyamatosan nő: 2004-ben 15,1 nap volt, 2006-ra ez elérte a 16,8 napot. Az Intrum Justicia követelésvezető cég tízezer európai üzletember bevonásával Európa 25 országában végzett felmérést.

A romló fizetési gyakorlat mögött nemcsak az adott vállalkozás pézügyi helyzete vagy gazdasági környezete áll: a cégek befolyt pénzösszegeiknek csak 12,5 százalékát fordítják számlák rendezésére. A többit másra, például béremelésre, bérleti díjakra, fejleszésekre. Országonként komoly eltérések figyelhetők meg a késve fizetés mértékéről és a nem fizetés kockázatáról. Magyarországot gyakran a visegrádi régióba sorolják, pedig a fizetési szokások sokkal közelebb állnak a mediterrán országokéhoz - közölte a követeléskezelő ügyvezető igazgatója. Vagyis sokkal kevésbé hajlamosak arra a magyarok, hogy kifizessék számláikat. Felfalusi Péter szerint az eltérés okai az ország gazdasági fejlettségében, a hitelezővédelem szabályozottságában, valamint a szociológiai különbségekben keresendők.

Kétszer annyi felszámolás

Ha a fizetési határidőt és a késedelmet nézzük, Magyarországot a középmezőnyben találjuk az EU-országok között. A legrosszabbul teljesítő szektor az állami. Nagyon rossz helyen szerepel ugyanakkor Magyarország a leírási veszteségről szóló rangsorban. Leírási veszteség az, amikor kénytelenek vagyunk a követeléseket leírni, mert azok behajthatatlanná válnak.

Magyarországon egy év alatt megduplázódott a jogerőre emelkedett felszámolási eljárások száma. A csak jogi úton behajtható követelések százalékos aránya 12 százalékról 22 százalékra nőtt. Nagyon sok feketelistás cég van, és növekszik a számuk. A jogi eljárások átlagos átfutási ideje is egyre hosszabb: 279 napról 314 napra nőtt.

Majd csak kifizetik?

A kis- és középvállalkozások egy része nem foglalkozik követelései kezelésével, bíznak abban, hogy majd csak kifizetik a partnerek a tartozást. A másik lehetőség, hogy értékesítő munkatársakra bízzák a kapcsolattartást az adósokkal. A harmadik módszer, hogy saját erőből, pénzügyi munkatárs bevonásával kísérlik meg a behajtást. Ez utóbbi azonban nem hatékony. Az ezzel megbízott munkatársak nincsenek felkészítve arra, hogy kezeljék a követelésállományt, tárgyaljanak a nekik tartozó cég vezetőivel. A cégeknek pedig nincs megfelelő informatikai hátterük, hogy hatékonyan és gazdaságosan kezeljék a problémát. Felfalusi Péter szerint éppen ezért érdemes követeléskezelőkre bízni a behajtást.

A törvényhozás, a megfelelő jogi környezet sokat segíthet a behatjásoknál: gyors, hatékony, olcsó jogi eljárások kellenének. Sok országban törvényileg meghatározott inkasszódíj van. Hollandiában ez 250 euró, függetlenül attól, milyen összeget kellett behajtani.