Betegségek régen és ma

Oltásokkal a halálos járványok ellen

Fekete himlő, szamárköhögés, torokgyík, gyermekbénulás. Még a múlt század derekán is ezek a gyilkos betegségek tizedelték a lakosságot Magyarországon és az egész világon, amelyek elsősorban a kisgyermekekre jelentettek veszélyt. Mára a védőoltásoknak köszönhetően ezek a betegségek eltűntek, vagy jelentősen visszaszorultak mindenütt a Földön.

1991-ben orosz biológiai fegyverszakértők kerestek fel egy kis települést, Pokhodszk-ot Szibéria keleti csücskében. A csapat tagjai tetőtől talpig kék színű vegyvédelmi zubbonyban léptek be egy magára hagyott, kétszáz éves faházba. Az itt élt emberekkel egykoron a fekete himlő végzett. Abban az évben azonban különösen melegre fordult Szibériában az idő, és komolyan lehetett tartani attól, hogy a tavaszi áradások az ódon kis faházat is elérik. A szakértőket a jakutszk-i hatóságok hívták a világtól elzárt településre attól való félelmükben, hogy a gyilkos kór a fagy fogságából kiszabadulva lakott területekre is eljuthat, és újra feltámadhat az emberiség történetének egyik legpusztítóbb megbetegedése.

A fekete himlő kétszáz éve még egész városokat irtott ki Európában. A 18. század elején 400 ezer európai gyermek halt bele a betegségbe, Oroszországban minden hetedik. 1967-ben a fekete himlő járvány még mindig 10 millió embert fertőzött meg világszerte. Ekkor azonban elindult a világ legnagyobb, azóta is példátlan méretű oltókampánya. A nemzetközi összefogásnak köszönhetően az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 13 évvel később, 1980-ban a fekete himlőt megszűnt betegségnek nyilváníthatta, és leállították a kötelező védőoltást is.

Beoltották a terroristákat is

A fekete himlő azóta egyszerre vált az emberi jóság és gyarlóság jelképévé. A járvány leküzdésére létrejött összefogásban sok-sok nemzet több ezer orvosa vett részt, akik gyakran az életüket is kockáztatva oltották be az embereket a világ legeldugottabb részén is. Olyan országok is részt vettek az oltási kampányban, amelyek később teljesen elzárkóztak mindenféle nemzetközi együttműködéstől, mint például Irán és Afganisztán. Volt olyan orvos, aki az őt elraboló terroristákat is egytől-egyig beoltotta.

Miért nem beszélhetünk akkor mégis a himlő végleges eltűnéséről? 1992-ben egy átállt, volt szovjet tudóstól értesült arról a nyugati világ, hogy a Szovjetunióban eltárolták a fekete himlő vírusát, hogy biológiai fegyverként felhasználhassák azt. Az Egyesült Államokban szintén őrzik a himlővírust épp arra hivatkozva, hogy az az orvosbiológiai védelem kifejlesztéséhez nélkülözhetetlen. A nagyhatalmak azóta több megállapodást is kötöttek a víruskészletek egyidejű megsemmisítésére, ám ezeket azóta sem hajtották végre. Fennáll ugyanis a lehetősége annak, hogy más országokban is rejtegetnek még biológiai fegyverként himlővírus törzseket. Mára ismerté vált a vírus genetikai kódja, így elvileg mesterségesen is előállítható. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a globális felmelegedés miatt a sarkokon, a fagyott talajban konzerválódott himlővírusok újból a légkörbe kerülhetnek és fertőzhetnek.

Nem múlt el a veszély

1999-ben a WHO már arra figyelmeztetett, hogy a fekete himlő jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiségre, ugyanis a népességben fogy azoknak az aránya, akik immunológiai védettséget szerezhettek a vírussal szemben. Az USA-ban az egészségügyi hatóságok, több mint 30 év szünet után, a fekete himlő elleni oltási kötelezettség újbóli bevezetését szorgalmazzák. A végzetes himlő, amely himnuszunk szerzőjét, Kölcsey Ferencet még fél szemére megvakította, tehát eltűnt a védőoltásoknak köszönhetően.

Ma már az influenza vezet

Bár a fekete himlő az egyik legfélelmetesebb kór, amely valaha az emberiséget sújtotta, a pusztítás méreteit tekintve mégis az ártatlan hangzású influenza viszi el a pálmát. Ez az évről-évre visszatérő, torokfájást, lázat, köhögést kiváltó vírus ugyanis közeli rokona a spanyolnátha néven elhíresült kórnak. Az első ízben 1918-ban, Spanyolországban leírt betegség okozta minden idők legpusztítóbb járványát. Több áldozatot követelt, mint az első világháború: a becslések 20 milliónál kezdődnek és 100 millióig tartanak.

„Az influenzával az a legnagyobb baj, hogy szinte évente mutálódik – mondta el Dr. Labancz László, a Sanofi Pasteur magyarországi vezetője. - A fekete himlővel épp azért sikerült viszonylag gyorsan leszámolni, mert ez egy nagyon kevéssé változékony vírus. Az influenza bonyolult kódnevei (A/H1N1) azonban még a laikus számára is arra utalnak, hogy ezzel a kórokozóval valami nincs rendben, folyton kicsúszik az orvostudomány markából, akár már a definíció szintjén is. A néhány éve nagy riadalmat okozott madárinfluenza mindössze két aminosavnyi eltérést mutat a spanyolnáthától – ám épp ennek az apró különbségnek köszönhető, hogy a betegség nem terjed emberről emberre – emelte ki a szakember.

Az influenzára nem létezik olyan védőoltás, amely élethosszig, vagy hosszú évekre védettséget nyújt. Az újabb és újabb vírustörzsek megjelenése miatt a WHO minden évben közzé teszi az ajánlásait a legújabb vakcinák összetételére vonatkozóan. Az influenzaoltásokat ezért célszerű időről-időre megismételni - nemcsak a rizikócsoportba tartozóknak (gyermekek, idősek, betegek), hanem azoknak is, akik a környezetükben élnek, hogy megóvják őket a fertőzéstől.

Visszaszorított járványok

A diftéria, népi nevén torokgyík hazánkban a múlt század első felében annyira általános volt, hogy Móra Ferenc halhatatlan, önéletrajzi ihletésű regényébe, a Kincskereső kisködmönbe is bekerült. Az Eldorádó című kultfilmben Monori szintén a diftériás unokája életét menti meg egy rúd arannyal – pedig ekkor már 1950-et írunk. Ugyanebben az időszakban évente 60 ezer ember fertőződött meg a szamárköhögéssel (pertussis) – nem véletlen, hogy a korszakról szóló másik népszerű magyar filmnek is Szamárköhögés a címe. Az 50-es évek második felében azonban, három hullámban, nagyon súlyos gyermekbénulás-járvány is sújtotta a magyar gyerekeket.

A Móra életében még mindennapos torokgyík a fejlett világból mára csaknem teljesen eltűnt. Ez szinte kizárólag a széles körben elterjedt védőoltásnak köszönhető. A közvetlen érintkezés vagy cseppfertőzés útján terjedő diftériát a kórokozó hatástalanított méreganyagainak beoltásával fékezték meg. Emil Adolf von Behring 1901-ben kapott Nobel-díjat az antitoxin feltalálásáért. Magyarországon 1938 óta oltják a gyermekeket torokgyík ellen – ekkor még több mint ötezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. Ezt 1954-ben váltotta fel a Di-Per-Te nevű kombinált oltás, amely három betegség - diftéria (torokgyík), pertusszisz (szamárköhögés), tetanusz (merevgörcs) - ellen is védelmet nyújt. Ezt ma már minden csecsemő megkapja. Az oltást a teljes védettség érdekében több alkalommal megismétlik, az utolsó emlékeztető oltást 11 éves korban adják be. Azt, hogy a betegség eltűnése elsősorban a védőoltásnak köszönhető az is bizonyítja, hogy azokon a helyeken, ahol ez nem létezik, még mindig sok gyermek hal meg torokgyíkban. Fontos tudni, hogy bár a betegség eltűnt, maga a kórokozó továbbra is jelen van a környezetünkben, akár a szervezetünkben is, de betegséget nem tud előidézni.

Csak az oltás jelent garanciát

Ahogy erről az irodalom is tanúskodik, a torokgyík, a szamárköhögés, a himlő és a gyermekbénulás még néhány évtizeddel ezelőtt is mérhetetlen fájdalmat és pusztítást okozott Magyarországon. Sütő András így ír Anyám könnyű álmot ígér című regényében: „1927-ben, mikor magam is világra jöttem, születtünk összesen tízen, életben maradtunk négyen... Sokáig bizonytalankodtam, hogy anyám ajándékát – e szamárköhögéses, himlős, lázas valamit, az életemet – elfogadjam-e.”

„Mára ezek a betegségek lényegében eltűntek a világunkból, ez pedig az egészségügy fejlődésének köszönhető, hiszen bármennyire természetesnek tűnik is e betegségek hiánya nálunk, ez korántsem ilyen evidencia ott, ahol elhanyagolják, vagy egyáltalán nincs lehetőség a védőoltásra. Mai napig az általános, kötelező oltás a garanciája annak, hogy ezek a rémséges betegségek nem támadnak fel újra” – hangsúlyozta Labancz László.

Sorozatunk előző cikkei:

http://index.hu/info/2012/11/10/betegsegek_regen_es_ma/

http://index.hu/info/2012/11/13/8_felett_nem_zsir/

A cikk a Sanofi közreműködésével készült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!