Vilma
-7 °C
4 °C

Irak: a magyarok mennek, mások menekülnek

2004.04.13. 16:09
Az Irakban munkát vállaló magyarokról a kormány ma sem tud többet, mint eddig. A külföldi cég alvállalkozásában dolgozók létszáma negyven-ötven fő lehet, legtöbben valószínüleg a Toifornak dolgoznak. A cégnél munkát keresők száma egyébként az utóbbi időben sem csökkent, bőven akadnak jelentkezők. Az Iraki Újjápítési Programban még nem kapott megbízást magyar cég, a programban dolgozó esetleges munkavállalókról a kormány is tudna.
Nem rendeli haza a kormány - az orosz kormánnyal ellentétben - az Irakban dolgozó magyarokat, mivel nincsenek hivatalos, kormánymeghatalmazással munkát vállaló magyarok az országban. Körülbelül negyvenen-ötvenen állnak valamely külföldi cég alvállalkozójával szerződésben, de a magyar kormány ennél több információval nem rendelkezik. Bár korábban arra kérték az Irakban munkát adó és vállaló magyarokat, hogy regisztráljtassák magukat a magyar kormánynál, ennek a kérésnek nem tettek eleget, és nem is kötelezhetik őket rá.

Máig négy olasz, három-három japán és cseh, valamint egy-egy amerikai, kanadai és izraeli állampolgár került az iraki lázadók fogságába, az elmúlt héten összesen negyven külföldit raboltak el. A hírek hatására Oroszország visszahívta Irakban dolgozó állampolgárait, Franciaország és Németország is a hazautazásra kérte állampolgárait.

A magyarok változatlanul lelkesek

Az elmúlt hetekben háborússá vált helyzet ellenére sem hagyott alább a lelkesedés a magyarokban az iraki munkavállalás iránt, tájékoztatta a Toifor Hungary Kft. az Indexet. A cég egyik munkatársa elmondta, nem ők szerződnek a magyarokkal, csupán segítik őket abban, hogy Németországba kijussanak, ahol az anyavállalat, a Toifor alkalmazza őket.

A német Toiforral volt szerződése Varga-Balázs Péternek is, akit amerikai katonák lőttek le Ramadi térségében, mert túl gyorsan közelített meg egy ellenőrzőpontot. A cég magyarországi leányvállalatánál nem tudtak információt adni arról, hogy jelenleg hány magyar dolgozik Irakban a Toifornál, Bacsó Bélát, a Toifor Hungary tulajdonosát pedig már egy hete - a zavargások kezdete óta - nem lehet elérni.

A ToiFor alkalmazottainak biztonsági helyzetéről meglehetősen sötét képet festett a Magyar Hírlapnak egy tavaly novemberben visszatért magyar. Elmondása szerint az alkalmazottak csak egynapos eligazítást kaptak, személy szerint ő megfelelő védőoltás és jogosítvány nélkül dolgozott kint, feladata a táborok vécéinek napi kiszippantása volt. Utóbbi állítást Bacsó a lapnak tagadta. A cégtulajdonos a győri egyetemista halála után a Hír tv-nek azt nyilatkozota, az eset után megtiltották a munkásaiknak, hogy sötétedéskor a védett zónán kívül tartózkodjanak.

Katonai kísérettel

Biztonsági szempontból kielégítőbbnek tűnik a Larus Holding Kft. magyar dolgozóinak helyzete, derült ki a cég vezérigazgatójának, Nagy Andrásnak szavaiból. A komplett katonai tábori létesítmények gyártásával és összeszerelésével foglalkozó cég munkatársait az iraki határtól a táborig katonák kísérik, a létesítmények felállítása az őrzött tábor területén folyik, civilben sosem mutatkoznak. A cég alkalmazottainak védelméről egyébként az iraki újjáépítésben oroszlánrészt vállaló amerikai óriáscéggel kötött szerződés is gondoskodik.

Nagy András elmondta, a cég jövő héten indítja el legújabb szállítmányát, és ha a helyzet normalizálódik, április 28-án elindulnak a cég emberei is, hogy levezényeljék a "kemény falú" lakóházat, konyhát, mosodát is tartalmazó komplexum építését. "Ha elindulnak, tájékoztatni fogjuk a külügyminisztériumot" - válaszolta a vezérigazgató arra a kérdésre, jelentik-e, ha a magyar dolgozók Irakba érnek.

Nagy szerint egyébként azért nincsen még az újjáépítési programban elsőbbséget élvező magyar cégeknek megbízásuk Irakban, mert még nem kezdődött el az újjáépítés. Ugyanezen az állásponton van az Iraki Újjáépítést Koordináló Iroda vezetője, Kismartoni Endre is, ő is úgy látja, a külföldi cégeket a tisztázatlan pénzügyi, biztonsági és kormányzati helyzet tartja vissza attól, hogy szerződéseket kössenek a magyarokkal.