Magyarok a Morales elleni merényletkísérletben?

2009.04.16. 20:06 Módosítva: 2009.04.16. 23:54
Evo Morales bolíviai elnök bejelentette, hogy külföldi zsoldosok merényletet terveztek ellene, de a biztonsági erők ezt meghiúsították, és közben három embert lelőttek, kettőt letartóztattak. A lelőtt, illetve letartóztatott merénylők között egyes értesülések szerint magyarok is vannak: a bolíviai rendőrfőnök magyarokról, az alelnök horvátokról és írekről beszélt. A magyar külügy még nem tud biztosat.
evo

A venezuelai Cumaná városban - egy latin-amerikai gazdasági csúcs alkalmából - tartózkodó Evo Morales arról számolt be újságíróknak, hogy még előző nap utasítást adott az összeesküvők letartóztatására, ami csütörtökön meg is történt: Santa Cruz bolíviai város egyik szállodájában félórás tűzharcban három embert lelőttek, kettőt pedig elfogtak. A sajtótájékoztatón vele volt Hugo Chávez venezuelai és Raúl Castro kubai elnök is.

La Pazban Hugo Escóbar bolíviai rendőrfőnök ugyanakkor azt közölte, hogy a halottak külföldi állampolgárok, gyaníthatóan magyarok, és egy bolíviai társuk is van. Az akció során robbanóanyagot, nagy kaliberű fegyvereket, és az elnöki gépkocsi konvoj követésére készített terveket foglaltak le. A letartóztatottakat Lap Pazba szállítják repülőgépen.

A bolíviai konzuli ügyekkel is megbízott Király Zsolt Buenos Aires-i konzul az első híradások időpontjában hivatalosan még nem kapott értesítést a La Paz-i hatóságoktól, későbbre ígért tájékoztatást az MTI megkeresésére.

A La Razón bolíviai napilap úgy tudja, hogy a két letartóztatott is magyar. Az akciót helyi idő szerint csütörtökön hajnali ötkor indította egy a fővárosból átvezényelt különleges rendőri alakulat. Később egy másik helyszínen is találtak a csoporthoz tartozó fegyvereket. Az ABI bolíviai hírügynökség is úgy értesült, hogy a lelőtt merénylők közül kettő magyar és egy bolíviai.

Az összeesküvés hátteréről Morales elnök konkrétumokat nem mondott, de általában véve a bolíviai jobboldalt emlegette, mint politikai felelőst. Szerinte az összeesküvők őt, valamint az alelnököt és az egyik minisztert akarták meggyilkolni. Megemlített egy ír összeesküvőt is, de róla később nem esett szó.

A Prensa Latina kubai hírügynökség szerint a rendőri akciót a Las Americas szállodában hajtották végre, és közben egy robbanás is történt. A hírügynökség ugyanakkor úgy értesült, hogy a halottak mindegyike és két letartóztatott is magyar, s egy bolíviait is elfogtak.

Álvaro García Linera bolíviai alelnök - akit a bejelentések szerint ugyancsak célpontul választottak a merénylők - La Pazban viszont már horvátokról és írekről beszélt, és úgy nyilatkozott, hogy a megtalált fegyverek mennyiségéből és típusából a rendőrség arra következtet: lehetnek más terrorista sejtek is a most felszámolt csoporton kívül Bolíviában. A dokumentumok arra utalnak, hogy a merénylők szélsőjobboldali-fasiszta kapcsolatokkal rendelkeztek.

Az EFE spanyol hírügynökség jelentésében kitért arra, hogy külföldiek is vannak az áldozatok és letartóztatottak között, de nemzetiségük egyelőre nem teljesen tisztázott: a nap folyamán magyarokról, horvátokról, egy írről és egy románról tett említést a latin-amerikai média a bolíviai összeesküvők mellett.

Drexler András, a Buenos Aires-i magyar nagykövetség munkatársa az Index kérdésére elmondta, felvették a kapcsolatot a bolíviai hatóságokkal, de egyelőre semmilyen hivatalos megerősítést nem kaptak. Szerinte legkorábban péntek délutánra várható eredmény. Bolíviában nincs magyar nagykövetség, az argentínai külképviselet egyik konzuli kerületének számít.

A bolíviai konzuli ügyekkel is megbízott Király Zsolt Buenos Aires-i konzul magyar idő szerint szerda késő este telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az argentínai magyar nagykövetség felvette a kapcsolatot a bolíviai hatóságokkal, amelyek péntekre ígértek hivatalos tájékoztatást a külképviseletnek. A magyar nagykövetség továbbítja majd a La Pazból kapott információkat a budapesti Külügyminisztériumnak; ezt követően a tárca tud felvilágosítással szolgálni a sajtónak.

Az indián elnök

Evo Morales Bolívia első indián származású elnöke. A szocialista politikus 1997-ben került a parlamentbe, és egy sikertelen 2002-es kísérlet után 2006-ban választották elnökké a szegények felemelését és sok egyéb mellett a kokalevél termesztésének legalizálását ígérő programmal. Politikai szövetségesei Dél-Amerika baloldai állami vezetői, Fidel Castro kubai, Lula Da Silva brazil, Hugo Chávez venezuelai, és Néstor Kirchner argentin elnökök. Morales szerint a kapitalizmus felelős a környezeti problémákért, telekommunikációs és energiaipari cégeket, valamint földterületeket államosított. Az Egyesült Államokkal szemben is rendkívül kritikus: 2008. őszén kiutasította országából az amerikai nagykövetet, mert az állítólag kormányellenes propagandát folytatott. Ellenzéke főleg a gazdagabb tartományokban erős, amelyeknek komoly áldozatokat kell hozniuk a szegényebbek kedvéért. A Morales politikáját elutasító fehér elit autonómiát követel, a kiéleződött belpolitikai küzdelemben a zavargások gyakran halálos áldozatokkal is járnak Bolíviában.