Polgárháború fenyeget Iránban

Iránban továbbra is pattanásig feszült a helyzet. A szombat óta tartó zavargások átterjedtek vidékre is, és a politikai és vallási elit is egyre megosztottabb. A pénteki elnökválasztás után kirobbant ellentétek polgárháborúval fenyegetnek.

Választási csalás történhetett

A pénteken tartott iráni elnökválasztás hivatalos győztese az eddig is hivatalban lévő elnök, Mahmud Ahmadinezsád lett, a szavazatok 62 százalékával. A péntek éjjel bejelentett eredményt az első pillanattól kezdve vitatta legfőbb riválisa, az állítólag 33 százalékot szerzett Mir Hoszein Muszavi. Szerinte választási csalások sorozata történt: sok embert nem engedtek szavazni és a szavazatokat titokban, független ellenőrök kizárásával számolták össze. Muszavi (és egy másik jelölt is) megóvta a választási eredményt az ország legnagyobb hatalmú testületénél, a síita egyházfők által vezetett Őrök Tanácsánál.

A Liberation című francia lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy az elnökválasztást biztosan elcsalták, Muszavi győzött, és Ahmadinezsád valójában csak harmadik lett. A lap szerint az igazi eredményt az iráni belügyminisztérium pénteken informálisan közölte is Muszavival, akinek - mivel korábban miniszterelnök volt - megmaradtak a kapcsolatai az államigazgatásban.

Halottak

Muszavi hívei már szombaton utcára vonultak Teheránban, hogy új választásokat követeljenek. Vasárnap és hétfőn a tüntetések tovább folytatódtak. Az utca egyre veszélyesebbé vált: a rendőrök illetve az önkéntesekből álló, Ahmadinezsádhoz hű Baszidzsi nevű félkatonai egység tagjai gumibotokkal, könnygázzal, motorkerékpárral a tömegbe hajtva oszlatták a tüntetőket. Sokakat letartóztattak az utcán, sokakat megvertek és a hétfői zavargásoknak legalább hét, más források szerint több tucat halottja volt.

Vasárnap este megtámadták a Muszavi melletti ellenállás egyik fő bázisát, a Teheráni Egyetemet is, ahol a kollégiumból állítólag sok diákot elhurcoltak és nagyon megverték a hallgatókat.Többen állítólag belehaltak a támadásba.

Tüntetések voltak vidéki városokban is. A külföldi tudósítóknak megtiltottak, hogy az utcára merészkedjenek, viszont sok amatőr fotó, videó készült, és az interneten – elsősorban a Twitteren – folyamatosan közvetítették megmozdulásaikat a teherániak.

Két tüntetés egymás mellett

Kedden az Őrök Tanácsa bejelentette, hogy néhány vitatott körzetben újraszámolják a szavazatokat. Ezt Muszavi nem fogadta el, szerinte csak a választás megismétlése lehet megoldás. Hívei között elterjedt, hogy a szavazólapok nagy részét időközben elégették, így értelmetlen lenne az újraszámolás. Muszavi azt is kimondta, hogy nem bízik már az Őrök Tanácsában, a kormány fölött álló, a hadsereget irányító és elvben minden törvény megvétózására felhatalmazott 12 fős papi testületben. A testületet vezető Ali Hamenei ajatollah kedden anarchistáknak, szerdán már vandáloknak nevezte a tüntetőket.

Muszavi hétfő óta arra kéri híveit, hogy saját testi épségük védelmében ne menjenek ki az utcára, ugyanakkor egy hétfői demonstráción maga is részt vett, amikor látszott, hogy nem tudja féken tartani támogatóit.

Keddre nagy tüntetést szervezett a kormány Teheránban Ahmadinezsád mellett, miközben a tiltás ellenére a közelben Muszavi hívei is gyülekeztek. Félő volt, hogy a két tömeg egymásnak esik, vagy hogy a rendőrség és a Baszidzsi önkéntesei ismét brutálisan lépnek fel. A komolyabb erőszak azonban ezúttal elmaradt. A rendőrség semlegesnek bizonyult és gondoskodott a két tábor elválasztásáról. E semlegesség Muszavi híveiben azt a benyomást keltette, hogy a hivatalos rendfenntartók nem feltétlenül lojálisak Ahamdinezsádhoz. Kedden vidéken is folytatódtak a megmozdulások.

Kedd este Muszavi hívei kivonultak a teheráni háztetőkre, hogy este nyolctól hangosan imádkozzanak. Beszámolók szerint a város több kerülete is zengett az imáktól.

Szerdára újabb megmozdulásokat terveznek Muszavi hívei, amelyeket a kormány továbbra sem engedélyezett. Legalább 120 ismert ellenzéki vezetőt letartóztattak, köztük egy korábbi elnök testvérét is.

A forradalom gyermekei küzdenek

A két vetélkedő politikus egyaránt az 1979-es iszlám forradalom lelkes támogatója volt, az akkor kialakult rendszer érdemi változtatását Muszavi sem akarja. Ahmadinezsád radikális diákvezérből lett teheráni polgármester majd elnök. A konzervatív-vallásos irányzathoz tartozik, inkább a szegények között népszerű. Keményen USA- és Izrael-ellenes politikát folytatott, támogatta az iraki síita ellenállást, a libanoni Heszbollahot és a palesztin Hamaszt is. Atombomba előállítására törekedett, amiért a nyugati hatalmak embargók sorával sújtották Iránt.

Muszavi 1981-1989 között miniszterelnöke volt Iránnak, az irak-iráni háború idején. A politikából azért tűnt el az elmúlt 20 évben, mert összeveszett az Őrök Tanácsa élére kerülő, a posztot jelenleg is betöltő Hamenei ajatollahhal. Reformpártisága a nők jogainak és a szólásszabadság erősítésének ígéretében érhető tetten. Felszámolná a kormány melletti félkatonai alakulatokat és békésebb viszonyra törekedne állítása szerint a nyugattal, bár az atomprogramot ő sem adná fel.

Barack Obama amerikai elnök szerint nincs nagyon nagy különbség a két jelölt között. Az iráni hétköznapokat azonban megváltoztatná Muszavi, ha hatalomra jutva betartaná kampányígéreteit, és valóban bővítené a szabadságjogokat és liberalizálná a gazdaságot.

Muszavi mellé állt az Ahmadinezsád előtt elnökösködő Hatami, továbbá egy belső száműzetésben élő, az 1979-es forradalom idején még rendkívül nagyhatalmú főpap, Hoszain Ali Montazeri. Muszavi hívei őt akarják látni az Őrök Tanácsa élén.

Ahmadinezsád eddig nem szólalt meg, kedden pedig Oroszországba látogatott, ahol vendéglátói jelezték, őt tekintik legitim elnöknek.

Az iráni politikai helyzetről részletesebben itt olvashat.

A mostani eseményeket részletesen itt követheti.