Gyöngyi
6 °C
11 °C

Pánikot hozott Obama évfordulója

2010.01.20. 16:12
| Módosítva: 2012.09.11. 06:15
A demokraták elvesztették a massachusettsi szenátorválasztást, és ezzel szupertöbbségüket is a kongresszus felső házában. Az éppen egy évvel ezelőtt beiktatott Barack Obama egészségügyi reformja már ezzel is bizonytalanná vált, de ha a republikánusok hasonlóan jól szerepelnek a novemberi félidős választásokon, akkor az elnök újabb kompromisszumokra kényszerülhet. Obama a gazdasági válság és a két megörökölt háború ellenére nem zárt rossz első évet, bár igazán látványos eredményeket elsősorban csak a külpolitikában sikerült elérnie.

Az amerikai elnök elképzeléseit átrendező, szimbolikus vereséget szenvedett a demokrata párt Barack Obama beiktatásának első évfordulója előtt egy nappal. A hagyományosan a demokraták egyik erősségének számító Massachusetts államban a republikánus Scott Brown nyerte az időközi szenátorválasztást, hiába kampányolt a hét végén még Obama is ellenfele mellett.

Különösen fájó vereség a demokratáknak a szenátori hely elvesztése abban a tagállamban, amelyet az augusztusban elhunyt Ted Kennedy negyvenhét éven át biztosan hozott, és szinte csak demokraták kerültek innen a kongresszusba. A demokraták már novemberben elbukták a kormányzóválasztást Virginiában és New Jerseyben, akkor azonban még nem estek pánikba.

Brown győzelmével elveszítették a republikánusok obstrukciójának megakadályozásához szükséges hatvanfős álomtöbbségüket a szenátusban, és ezzel Obama hosszas csúszások után már-már biztosnak tűnő egészségügyi reformja is veszélybe került, és a jövőben nehezebb lesz a kongresszussal első évében is szenvedő elnök munkája.

A félidős választástól tartanak

Az elnök pártja hagyományosan mandátumokat veszít a félidős választáson, de Brown keddi győzelme után több névtelenül nyilatkozó demokrata is a korábban vártnál nagyobb veszteségtől tart november 2-án. Ray Buckley, a demokraták New Hampshire-i elnöke szerdán adománykérő levelet küldött ki, mivel a massachusettsi eset megismétlődésétől fél az egyik helyi szenátori posztért februárban tartott időközi választáson. „Ízelítőt kaptunk, hogy mi következik 2010-ben” – mondta a CNN-nek.

A félidős választáson a teljes képviselőházról és a szenátorok harmadáról szavaznak az amerikaiak. A szenátus visszaszerzésére nincs esélyük a republikánusoknak, de Brown győzelme után tovább faraghatják a demokraták többségét.

Már a szupertöbbség elvesztése is akadályokat jelent, Obamának keményen meg kell majd izzadnia a programjáért, nem kormányozhat kizárólag a demokratákra támaszkodva. Igaz, ezzel legalább teljesítheti egyik választási ígéretét, mivel az árkok betemetése nem sikerült első évében. A republikánusok már 2009-ben is megmutatták, hogy minden ponton készek akadályozni Obama túlzottan liberálisnak tartott elképzeléseit, és jó félidős választási szerepléssel hosszú ideig megakaszthatnak a bevándorlási reformhoz hasonló fontos döntéseket. Képviselőházi többségük egyben azt is jelentené, hogy a liberális Sonia Sotomayor után centrista bírák érkeznének a legfelsőbb bíróságba.

Az egészségügyi reformra egy év nem volt elég

Obama egyik legfontosabb ígérete a mindenkinek elérhető egészségügyi ellátás volt, amely a rendszerből eddig kieső negyven-ötvenmillió amerikait érintené. A demokratáknak ugyan mindkét házban többségük volt, de belső megosztottságuk miatt végül csak nehezen sikerült átpréselniük a reformot a képviselőházon és a szenátuson, ráadásul mindkét ház külön törvényjavaslatot fogadott el. Ebből kellene a két ház közös bizottságának összefésülnie a végleges változatot.

Azonban a csak minden harmadik választó által támogatott reform elutasításával kampányoló Brown massachusettsi győzelmével teljesen bedőlhet az így is egy évig tologatott tervezet. Több demokrata képviselő jelezte, hogy nem hajlandó elfogadni a konzervatívabb szenátusi változatot, mások egy kompromisszumos, kisebb léptékű verziót javasolnak. Jim Webb virginiai demokrata szenátor arra kérte társait, hogy ne próbálják meg Brown hivatalba lépése előtt áttuszkolni az egészségügyi reformot, szerinte a keddi választást népszavazásként is felfoghatják.

Egy héttel korábban még úgy tűnt, hogy az egészségügyi reformot végül csak elfogadják, és lekerül az egyik legnagyobb teher Obama válláról. Most megint bizonytalan a helyzet, minden a demokraták alkudozásától függ.

A teljes demokrata többség egy éve

Obama a világgazdaság elmúlt hetvenöt évének legnagyobb válságának közepén vette át az elnökséget George W. Bushtól, és mindenki csodát, de legalább a népszerűtlen republikánus elnök addigi politikájától gyökeresen eltérő irányt várt tőle, már csak azért is, mert a demokraták a képviselőház mellett a szenátust is megszerezték.

A részben saját kampánycsapata által táplált várakozásoknak lehetetlen volt maradéktalanul megfelelni. Hiába nem kezdett még elnök soha ilyen lendületesen, az év során többen csalódtak benne, és elsősorban a függetlenek körében veszített támogatásából. Sok vállalásához nem tudott megfelelően hozzálátni, például a klímaváltozás elleni tervei a kongresszuson buktak el. Azonban viszonylag kevés ügyben ment szembe korábbi ígéretével: nem adták a tévében az egészségügyi reform egyeztetéseit, nem tett közzé minden törvényt öt nappal aláírásuk előtt, és a lobbistákkal sem szakított.

Gazdaságélénkítéssel a recesszió ellen

Az elhúzódó egészségügyi reform mellett Obama a gazdaság talpraállítását tekintette legfontosabb feladatának. Februárban 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot fogadott el, elnöksége alatt a kormány az ország legnagyobb hitelezőjévé, biztosítójává és autógyártójává is vált.Sikerült stabilizálni a gazdaságot, és a munkanélküliség végül nem nőtt tíz százalék fölé, bár így sem volt évtizedek óta ilyen magas, ráadásul a legtöbb elemző szerint a közeljövőben nem várható javulás.

A republikánusok szerint ugyanakkor a gazdaság javuló helyzete nem Obama érdeme. A kormányzati beavatkozások mindenesetre megterhelték az államadósságot, amely egyes becslések szerint 2015-ig akár duplája is lehet a 2008-as szintnek. A már Bush alatt is nagy költségvetési hiány 2009-re elérte a GDP 11,2 százalékát, ez a második világháború óta a legrosszabb adat. Bár ezen optimális esetben az is segíthet, ha rohamtempóban bővülni kezd az amerikai gazdaság, de kritikusai szerint Obama nem ússza meg adóemelések nélkül. Egyelőre a válságban megmentett bankok prémiumaira válaszul jelezte, hogy a megsegítésükre nyújtott csomag árát az utolsó centig vissza akarja fizettetni.

Guantánamo beváltatlan ígéret marad

A Fort Hood-i lövöldözés mellett komolyabb nemzetbiztonsági kihívással a december 25-i, sikertelen támadáskor kellett szembenéznie. Egy nigériai férfi próbált felrobbantani egy lábára erősített robbanószert egy Detroiban leszálló gépen, amit Obama terrorkísérletnek nevezett, és szigorított a repülőtereken érvényes biztonsági ellenőrzéseken, és a fokozottabb együttműködésre kért titkosszolgálatok reformját is bejelentette.

A nigériai férfi állítása szerint Jemenben kapott kiképzést az al-Kaidátót, ezért Obama leállította a jemeni foglyok hazaszállítását Guantánamóról, pedig a rabok többsége ottani állampolgár. A kínzások betiltása mellett az  éppen nyolc évvel ezelőtt megnyílt guantánamói börtöntábor 2010. januári bezárása első ígérete volt beiktatása után, azonban a jogi aggályok miatt sokáig húzta az ügyet, és végül novemberben elismerte, hogy nem fogják felszámolni a létesítményt határidőre. Egyelőre újabb dátumot nem adtak meg, de Obama még 2010-ben rendezni akarja a kérdést.

Külföldön imádják

Obama azt is megígérte, hogy javítja az Egyesült Államok részben éppen a guantánamói tábor és az ott elkövetett visszaélések miatt megkopott megítélését a világban, és ez sikerült is. Már első éve alatt többet és több országba utazott, mint a korábbi elnökök egész ciklusukban. Kevés ilyen népszerű amerikai elnök volt eddig a világban, Európa imádja, bár arra azért nem volt elég a személyes sármja, hogy kilobbizza Koppenhágában otthonának, Chicagónak a 2016-os olimpiát.

Az országokat az egyes márkákhoz hasonlóan vizsgáló Simon Anhalt  szerint Obama első éve sokat javított az Egyesült Államok megítélésén, írja az Economist. Az Amerika brandnek konkrét hatása is lehet, ha például szívesebben vásárolnak amerikai termékeket külföldön. A Timesnál az évtized emberének választották, külpolitikai kezdeményezéseiért megelőlegezték neki a Nobel-békedíjat, amelyet korábban még nem kapott olyan vezető, akinek országa háborúban állt.

Lendületes külpolitikát folytatott

Megpróbált szakítani a külpolitikai kérdésekhez erőből hozzáálló elődeivel, és új lapot nyitott az Egyesült Államok több korábbi kritikusával. Enyhült a viszony Kubával, a kínai kapcsolatok javítása érdekében nem találkozott a Dalai Lámával, és lefújta a Moszkvát aggasztó, Lengyelországba és Csehországba tervezett amerikai rakétavédelmi rendszert. Előbb Törökországban, majd nyáron Egyiptomban párbeszédet kezdeményezett az iszlám világgal.

Sokszor azonban csalódnia kellett: Kubával év végére újra megromlott a viszony, és nem sikerült például kellő nyomást gyakorolnia az izraeli telepépítések felfüggesztéséhez sem. A konzervatívok a túlzott nyitást a gyengeség jelének nevezték, és bírálták külpolitikai gesztusait is. Már elnöksége elején mélyen meghajolt a szaúdi király előtt, november közepén a japán császárt tisztelte meg hasonlóan támadott köszöntéssel.

Igazán látványos politikai eredményeit egyértelműen a külpolitikában érte el. Megerősítette az iraki kivonulási menetrendet, ennek megfelelően nyáron az amerikai katonák visszavonultak bázisaikra, a rend biztosítását átadták az iraki biztonsági erőknek. Válaszul megsokszorozódtak a lázadók merényletei. Irak stabilitásának igazi próbája a március 7-i parlamenti választás lesz. A menetrend szerint augusztusig minden harcoló egység elhagyja az arab országot, 2011 végére a kiképzők is távoznának.

Irak egyben az afganisztáni rendezés főpróbája is. Obama már tavasszal megígérte az afganisztáni stratégia felülvizsgálását, de csak sokáig elhúzva, december 1-jén jelentette be a kivonulási menetrendet és a harmincezer fős csapaterősítést. Az év elején már odaküldött tizenhétezer katonával együtt elnökségének első évében megduplázta az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok létszámát. Bár Indiát nem sikerült bevonnia a rendezésbe, az afganisztáni konfliktus megoldásához nélkülözhetetlen Pakisztánban titkosszolgálati akciókat kezdtek, valamint a pakisztáni hadsereg offenzívája mellett rendszeressé váltak az amerikai robotrepülők bombázásai a tálibok területein.

Még mindig szeretik

Obama külpolitikai döntéseit kedvezően ítélik meg az amerikaiak, azonban a válságban aggódnak saját helyzetük miatt. A legtöbb felmérésben a válaszadók fele sikeresnek, a többiek viszont kudarcnak nevezték Obama első évét, amire a recesszió alaposan rányomta a bélyegét. 2010 januárjában a válaszadók fele a gazdasági válságot nevezte a legfontosabb problémának, amit az egészségügyi reform és az költségvetési hiány követett. Válságkezelésével nincsenek megelégedve az amerikaiak: munkájának megítélése a kezdeti hetven százalékról ötven százalék alá esett, pedig nem követett el komolyabb hibákat. Az elnök még így is jól áll a kongresszushoz képest, amelynek munkájával csak minden negyedik amerikai van meg elégedve.

Obama személyének nem ártott politikai döntéseinek egyre növekvő elutasítása. Az amerikaiak kétharmada szerint rendelkezik az ország vezetéséhez szükséges képességekkel, és erős vezető. Népszerűségéhez hozzájárult, hogy sokak szerint John F. Kennedy és Jackie Kennedy óta nem költözött Obamáékhoz hasonlóan sztárként kezelt elnöki pár a Fehér Házba. Obama volt az első elnök, aki hivatali ideje alatt járt a The Tonight Show-ban Jay Lenónál.

Obama és a demokraták támogatottsága leginkább a függetlenek között esett vissza, pedig az elnökválasztáskor még a korábbi illinois-i szenátor egyik legfontosabb bázisát alkották. A RealClearPolitics összesített pollja szerint már a Massachusettsi szenátorválasztás előtt is általában egy republikánus jelölt negyvennégy százalékot, egy demokrata csak negyvenegy százalékot kapott volna bármilyen választáson.

Nehezebb év jön

Az elsősorban az Obama első évét meghatározó válság miatt a republikánusok új esélyt kaptak, amit a Virginiában, New Jerseyben és kedden Massachusettsben elért meglepetésgyőzelemmel ki is használtak. Ezzel 2010 kritikus év lett, amelyben a gazdaság állapota mellett az iraki és az afganisztáni helyzet alakulása is okozhat gondokat a demokratáknak.

Azonban a 2012-es elnökválasztás még messze van, és Obama újraválasztása aligha forog veszélyben. A fellendülés beindulásával visszatérhetnek a recessziótól frusztrált szavazói, de még egy elhúzódó válság esetén sincs igazán bevethető jelöltjük a republikánusoknak, miközben az egyik legbiztosabb csapattal és szervezettel rendelkező demokrata elnök áll velük szemben. Kongresszusi többségük pedig már 1994-től is volt a republikánusoknak Bill Clinton alatt, aki ettől még másodszor is elnök lett két évvel később.

68%

Feledés

3190 Ft
999 Ft