Így rántotta el Orbánt Európa az Astoriától

Martonyi János külügyminiszter múlt hétfőn, az EU-s külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán egyezett bele abba, hogy éppen a magyar nemzeti ünnep idején találkozzanak az EU első számú vezetői. Elvben lett volna arra lehetőség, hogy Magyarország kikezdje az időpontot, és így Orbán Viktor beszélhessen a Fidesz Astoriához tervezett ünnepségén, hiszen a nemzeti ünnep érvényes kifogás egy csúcstalálkozó elhalasztására. De ez most nem az a helyzet volt, amikor a magyar diplomácia kekeckedhetett volna. Túl fontos és sürgős ügyeket kell tárgyalni vasárnap, és Magyarország szava csak halk lehet ekkora kérdésekben.

Nem így tervezték

A csúcstalálkozót eredetileg most hétfőn és kedden tartották volna. Herman Von Rompuy, az Európai Tanács elnöke azonban múlt hétfő délben egy Twitter-üzenetben szólt először a nyilvánosságnak, hogy október 23-ra tolják a csúcstalálkozót.

A késés legfontosabb oka az, hogy nem lett kész az a nagy terv, amit vasárnap elfogadni készülnek az EU vezetői.

Franciaország és Németország között még maradtak viták arról, hogyan kezeljék a görög válságot, illetve hogyan intézzék a bajban lévő európai bankok feltőkésítését.

A németek úgy voltak vele még a múlt hét elején, hogy forgatókönyvet kell készíteni arra az esetre is, ha Görögország csődbe megy. A görög kormány már nyáron jelezte, hogy ha nem jön újabb európai segítség, október végére elfogy az állam pénze. A franciák szerint mindent meg kell tenni azért, hogy Görögország folyamatosan törlessze adósságait.

Az időközben lezajlott tárgyalásokból ítélve vasárnap várhatóan növelik azt a veszteséget, amit a magánbefektetőknek le kellene írniuk a görög állampapírok után (egy hasonló döntést már hoztak az EU vezetői júliusban is).

Az eurózóna két nagy állama abban sem értett egyet még a múlt hét elején, hogy ki nyújtson újabb mentőcsomagot az európai bankoknak. Az IMF becslése szerint kétszázmilliárd euró kellene az európai bankrendszer életben maradásához.

A franciák szerint az EFSF-nek kellene finanszíroznia a bankok feltőkésítését, a németek szerint azonban inkább az egyes kormányoknak kellene a saját bankjaiknak segítséget nyújtaniuk.

A vita nyilván arról szól, hogy a francia bankoknak nagyon sok államkötvényük van a csőd szélén tántorgó dél-európai országokból, míg az EFSF keretre a legnagyobb garanciát a németeknek kellene vállalniuk.

Múlt péntekre egyébként nagyjából összeállt a kompromisszum, ami szerint első körben otthon próbálják megoldani a tagállamok a bankok gondjait, és ha nagyon nem megy, akkor száll csak be az EFSF.

Az elmúlt hét egyeztetéseiről kiszivárgott hírek alapján a görög csőd és a bankmentések kérdésében a német állásponthoz közelebbi kompromisszum kezd kialakulni.

A szlovák helyzet is időhúzásra sarkallt

Múlt hétfőn ráadásul úgy tűnt, hogy az EFSF politikai stabilitása is bajba kerülhet, mert akkor még úgy nézett ki, hogy Szlovákiában elbukik a pénzügyi szervezet jogkörének bővítése. Azóta kiderült, hogy nem az EFSF teljes zónabeli ratifikációja bukott meg, hanem a szlovák kormány, amely végül az ellenzék segítségével zárkózott fel a többi tagállamhoz.

Sokat kell tanácskozni, mire Orbánnak is kell

Hogy pont vasárnapig kellett tolni a csúcsot, abban benne volt az is, hogy előtte még külön találkoznak a tagállamok pénzügyminiszterei (pénteken), és utána a külügyminiszterek is (szombaton), hogy mire az első számú vezetők összeülnek, már a legtöbb részlet elsimuljon.

Ha Orbán Viktornak szerencséje lett volna, akkor vasárnap délelőtt talán letudhatta volna a brüsszeli programot, és legkésőbb sötétedésre már hívei előtt szónokolhatott volna Budapesten, a belvárosban. De kiderült, hogy erre sincs esélye. A 27 kormányfő találkozója előtt ugyanis külön tanácskoznak az eurót használó országok vezetői, és csak ez után a megbeszélés után engedik az asztalhoz a zónán kívül lévő EU-s tagállamokat.

Így pedig szinte kizárható, hogy úgy végezzenek, hogy Orbán Viktor még ébren találjon több ezer fideszest a belvárosban – még akkor sem, ha szirénázva hoznák be a köztársasági őrezred munkatársai Ferihegyről.

A fél világ izgul a csúcs miatt

Az Európai Tanács üléseiről egyébként sem szokás lógni, egy átlagos csúcs esetén is fura lett volna, ha Orbán nem megy el. A mostani azonban különleges jelentőségű találkozó lesz. Az amerikai pénzügyminisztertől az IMF vezetőjéig hetek óta mindenki azon izgul, hogy az októberi csúcson nagyon komoly döntések szülessenek, mert különben az eurót felzabálja a hitelválság, és akkor az egész világgazdaságnak nagyon rossz lesz.

Csúszni tovább nem nagyon lehet, mert ha október 23-án nem születik döntés a görögöknek nyújtott újabb hitelrészletről, akkor novemberben már se nyugdíj, se fizetés nem lesz Görögországban.